Emanuelle, ez velem is megtörhénhet? 5. rész

Látogatók száma: 376

Vágytam a kéjre.

Egyre nyugtalanabbul teltek az éjjelek, és a nappalok is, egy ölelés utáni sóvárgás szőtte át gondolataimat.

Egészségileg az eredményeim biztatóak voltak, régóta vágytam már egy megszokott ízre, egy jóízű falatra.
Ilyenkor, 3 havonta, mindig megjutalmaztam magam egy finomsággal, hisz hónapok óta kerültem a nehéz húsokat, a tejtermékeket, a fehér cukrot, a szénsavas üdítőket és mindazt, ami az étkezésben boldogságot okozhatott korábban.
Az átalakított étkezésem átalakított gondolkodást is hozott magával.

Emlékszem, az első ilyen jutalom falat egy krémes volt. Beültem egy cukrászdába és nagyokat nyelve mustráltam a gyönyörű habos csodákat.
Túl édes, és tömény volt az első néhány falat, a már zöldségekhez és kímélő kajákhoz szokott ízlelőbimbóimnak.
Újonnan nőtt kis fürtjeim göndören rakoncátlankodtak, a korábban szög egyenes eredeti hajamhoz képest.
A kerékpározást választottam testmozgásként, hogy visszahozzam a popsim és a futástól feszes combjaim kontúrját.

A partnerkeresés izgalma a swinger.hu-n színesítette a napjaimat, a bőség zavara, az ajánlatok sokasága nehézzé tették a választás.
Mondanom sem kell, aberráltakból sem volt hiány, de meglepően magas %-ban a tehetős és értelmiségi középkorú párok és a még forró vérű 30-as korosztály szóló tagjai képviseltették magukat.

Egy szimpatikus, udvarias bemutatkozású fiatal házaspár is felfigyelt rám, a fiú vitte a honlapon a társalgást. Komolynak tűntek, és a városomhoz közelinek.
Meg is beszéltünk egy személyes találkozót, kölcsönös kíváncsiság címén.
Harmadiknak kerestek néha lányokat, a már bejáratott, ismertek helyébe, változatosságként.
Sose fogom megérteni, egy fiatal, csinos, egészséges kisgyermekes párnak, akinek megvan mindene, úri jómódjában miért kell több száz kilométert éjszakánként hétvégén a fővárosba utaznia, hogy a még szoptatós anyuka örömére tegyen több hapsi a férj szeme láttára.
Vagy párcserében együtt legyen a feleségénél szerényebb felhozatalú nőkkel?

Jól menő belvárosi üzletükben egy kávé mellett folyt az udvarias, és számomra feszengő, a témához képest kimért beszélgetés.

Láttam a kölcsönös mustrát a szemükben, a pár férfitagja bár magas, de kispapásan enyhén pocakos, átlagosnak és halvérűnek tűnt első látásra.
Halkan, és diplomatikusan beszélt, a szemében szemernyi izgalmat sem véltem felfedezni, ha egy pohár pezsgővel meztelenül ült volna előttem, akkor sem piszkálta volna fel a vérem.

Távolságtartást és emberi tartást is láttam bennük, annak ellenére, hogy úrinők módjára mosolyogva beszélgettünk puncikról, a többes aktusokról, és a klubban szerzett élményeikről.
Nem az én világom az ő világuk, ezt szűrtem le a bő óra alatt, míg beszélgettünk.
Ők egy olyan baráti kört alakítottak ki maguk körül, ahova bejutni gyakorlatilag pénzzel lehet.
Az üzleti partnerekből lettek saját bejáratú házi swingerezők, ill. a meztelenkedők klubjában megismertek később üzleti partnerekké is váltak.

Milyen izgalmas lehet.
Az öltönyös tárgyalás után este a nejemet is felkínálom a desszertként, de én is belekóstolnék a kedvesed valagába.
Nyaranta együtt jártak családostul kirándulni, ilyenkor 3-4 nap arról szólt, hogy éjjel-nappal a meztelen testiség dominált, nem kötelezően, de ez volt elsődlegesen a szórakozásuk.

Elmondták, mi az etikett náluk, ha valakit beengednek az otthonukba.
Tehát érezzem magam megtisztelve, ha átléphetem a küszöböt.
Oda ki kell érdemelni a bemenetelt – a ki nem mondott szavak harsogtak a fülemben.

Szeretem a szép fehérneműket?- kérdezte a beszélgetés közepén a fiatal férj.
Most erre mit mondjak?
Persze, hogy szeretem, szeretném, ha lenne rá pénzem.
Most le akar tesztelni, hogy megengedhetem-e magamnak a minőséget, netán meg fog lepni ilyesmivel, ha arra érdemes leszek?
A kérdésből arra következtettem, hogy náluk evidens a drága, különleges, szexis, és kimondottan az alkalomra szánt exkluzív szett.
Kezdtem magam kellemetlenül érezni, és inkább mentem volna már haza, mintsem a részletekbe belemenni.
Azt mégse mondhattam, hogy én csak a kis egyszerű, az állapotomnak megfelelő cici tartóval szolgálhatok. Van 1-2 kicsit alkalmibb, de egy fehérnemű katalógusban nem szerepelnék bennük.

Újonnan épített ház, a harmincas éveik elején járó fiatal házaspár, akik saját vállalkozásukban is sikeresnek mondhatóak.
Akkor mi hiányzik nekik? Bevallásuk szerint a szex is jól működik náluk.
Mégis kell egy kis plusz hancur, amikor gátlástalanul megnyílik a hálószoba ajtaja az arra érdemesek előtt.
Nos, érdemes vagyok-e erre?
Ez járt a fejemben végig, a szokásos „majd keressük egymást” elköszönés után is.

Válasz nélkül tértem haza, azért nyugtalanított és bántott egy kicsit, bár nem mondták ki, de úgy éreztem, nem feleltem meg nekik.
Este a Messenger-re fellépve bejelentkezett a fiatal férj.
Nekem nincs kamerám, nem szeretem, viszont akinek van, és be is kapcsolja, azt látom.
Nos, ő bekapcsolta az övét, és első körben rákérdeztem, milyennek látott a ma délutáni találkozáskor?
Nagyon szimpatikus voltam, a körülmények (üzlet, ahol jöttek-mentek a vásárlók) nem tették lehetővé, hogy ezt ott elmondja.
Szerintem meg miután távoztam, kiveséztek a feleségével, mit nem lehetne velem kezdeni.
Tetszik neki, hogy én teljesen más típus vagyok, mint a neje, aki puha, finom, anyukásan teltebb, de a véleményem szerint is gyönyörű nő.
Ha nem hiszem, mennyire a hatásom alatt áll - szó szerint - megmutatja, majd ugyanazzal a mozdulattal már meg is szabadult az alsó nadrágjától.
És megmutatta, az érett, de sportos nőiességem, a takaros dekoltázsom (ja, ha tudná, hogy csak a fele igazi), mit vált ki belőle.

Visszahőköltem ettől a nem várt udvarlástól, és persze váratlanul ért a képernyőn meredező látvány, valamint a háttérben félig láthatóan, az alvó anyuka az ágyban.
A mondat felénél elsötétült a kamerakép, megszakadt a chat, szerencsére, mert nagyon szóhoz sem tudtam jutni a hallott és látott produkciótól.
Így csak gondolatban kívántam jó éjszakát.

A pár nap múlva következő nőnapra kaptam egy udvarias sms-t, és még egy magyarázkodó pár sort a hirtelen netes kapcsolat megszakadásáért.
Szerintem valami történt a hálószobában, a háttérben, és gyorsan fel kellett rántani a gatyát.
Azóta sem beszéltünk, több év elteltével, és nem bántam meg egy cseppet sem, hogy nem kerültem be az „elit” körükbe.
Sokkal izgalmasabb pillanatok vártak még rám két hét múlva, a Dreamland-ben.

folyt. köv.