Erotikus
Érintés... (2)
Látogatók száma: 139
Ha ez olyan egyszerű lenne?... Ahogy közeledett a találkozás időpontja, akár már vissza is fordult volna, hiába a kíváncsisága... nem kicsi a tét. Tisztába kell jönnie még mindig az érzéseivel... Lezárta-e az előző kapcsolatát?
Erről a hezitálásról senki más, csak egyedül ő tud... Fogalma sincs arról, mi előtt áll... nincs két egyforma helyzet... Azt tudta, várni fogja... és hogyan tovább?... Egyenesen a karjaiba? És ha mégsem jön be első látásra, akkor is állja a szavát?... Elmegy hozzá és...
Ezek a kérdések nagyon is jelen voltak benne. Mégis csak egy idegen. Bár igen meggyőző és kifejező tudott lenni a cseteléseik alkalmával, mit is szeretne és mit nem valójában. Az a mit nem... inkább foglalkoztatta, mint az, ami lehet ebből.
Tisztában volt vele. Nem akar társkapcsolatot, arról már rég lemondott. Nem alkalmas erre a saját és a másik élete sem... Mindketten a szabadságot részesítik előnyben. Bőven volt ideje átgondolni, mit nyerne, vagy veszítene, ha többet szeretne, mint a lehetőségei engedik.
Azt a hibát még egyszer nem akarta elkövetni, hogy elképzeli milyen lenne még egyszer egy férfivel együtt élni... Volt benne része nem egyszer, és bármennyire nehéz is az egyedüllét, még mindig erősebben volt jelen az életében a szabadság vágya, mint megosztani valakivel a mindennapjait. Ahhoz több kell, sokkal több.
Visszazökkentette magát ismét a jelenbe... Tudnia kell, hogy ez a találkozás nem fog másról szólni, mint a testi kapcsolatról... Minek úgy előre szaladni?... Lesz-e folytatása? Akarja-e egyáltalán?... hiszen még nem is ismeri... Mit számít ez?... Egy csomó kérdés... De ez a szerep nem igazán volt ínyére, hogy csak úgy... minden előzmény nélkül, pusztán akaratból, felejtés miatt,... ő tudja, miért?... idegen kezek érintsék, a nélkül, hogy az a férfi tudná, nemrég még máshoz tartozott... Vagy csak ő hitte ezt.
Bármennyire is érezte, szüksége van a testi kapcsolatra, az nem így, nem ilyen egyszerűen szokott bekövetkezni... Miért ennyire bonyolult ez? - gondolta.
Minden egyes nappal közelebb jutottak egymáshoz, így távolról, amire a cset.. lehetőséget adott, mindent kipróbáltak elméletben..., valami mégis becsúszott a számításaiba, olyan félre értelmezhető mondatok is, ami kétségeket ébresztett benne...
Ez a férfi, akinek a fizimiskáján, a csetlő-botló pötyögésein keresztül bepillantást nyerhetett a képességeibe, tudományába,... elméletben semmi kifogása nem lehetett ellene. Vajon mire lesz képes, ha arra kerül a sor?... Majd kiderül. - nyugtatgatta magát... Mennyivel egyszerűbb dolga volt a régi barátjával, aki nem hagyta ennyit hezitálni? - töprengett.
De attól a gondolattól, ami még visszatartotta volna, mint már annyiszor igyekezett megszabadulni. Mégsem lesz ez olyan egyszerű?... Értelmetlen ezen gyötrődnie tovább... hiszen kereken megmondta...
"Nagyon is jól érzem magam a hölgyek társaságában, és hagyj engem békén!... Most pedig megyek, mert várnak...". Hoppá!!!
Hát mit mondhatott volna ezek után?... Elég meggyőző volt, hogy végleg eloszlassa a kétségeit. Ennek a kapcsolatnak vége.
"Én is megyek - felelte... Engem is várnak." ... de ugyanabban a pillanatban már azt is tudta mit fog tenni...
Folyt.köv.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tévedtem. Sajnos ez könnyelmű ígéret volt. :-)
Köszönöm!
:)
Mintha nem tudnád, hogy mindennek meg kell adni a módját. Nem lehet csak úgy odavetni mint egy koncot. Meg kell jó alaposan rágni, mielőtt felteszem ide... Hogy mi volt benne igaz, vagy csupán képzeltük, már nincs jelentősége... :-)
Szívem szerint azt mondanám meg sem történtek!... Tudod, ha annyira jól érezted volna magad velem, erre nem kerül sor... Nem vagyok nagy igényű nő, de hogy igénytelen lennék azt nem írom alá... majdhogynem egy év bizonyítja ezt.
Mindenesetre elérted, hogy nem folytatom tovább!!!
:)
Nahát, jó ha tudod nem véletlenül írtam úgy! Te meg már huszonhatodszor módosítottál! Meddig faragod, rágodzol ezen a cikken? Vagy engem szeretnél vele bosszantani? Csak csináld DRÁGÁM! Na de, mi az, hogy képzeletbeli emlékek? Te már azt mondanád, hogy meg sem történtek? Jó!?
Nem tudom mit szólnál ahhoz, ha én kezdeném a kettőnk között történteket leírni, de úgy ahogy igaz volt? Tudod, ha annyira nem érezted volna jól magad velem, akkor egy bötüt sem tetoválnál ide, ahogy én téged ismerlek. Nem igazán hiszem azt, hogy szégyelltél volna velem lenni!?
Na pá Édes!
:))))
Szívem szerint azt mondanám meg sem történtek!... Tudod, ha annyira jól érezted volna magad velem, erre nem kerül sor... Nem vagyok nagy igényű nő, de hogy igénytelen lennék azt nem írom alá... majdhogynem egy év bizonyítja ezt.
Mindenesetre elérted, hogy nem folytatom tovább!!!
Így, ahogy mondod! :-) "Vággyal fűtött, képzeletbeli emlékek..." ráadásul nagyon rossz helyesíró!... az úgy van... "csámpáskodok"... nemde? :-)
Nem tudom mit szólnál ahhoz, ha én kezdeném a kettőnk között történteket leírni, de úgy ahogy igaz volt? Tudod, ha annyira nem érezted volna jól magad velem, akkor egy bötüt sem tetoválnál ide, ahogy én téged ismerlek. Nem igazán hiszem azt, hogy szégyelltél volna velem lenni!?
Na pá Édes!
:))))
Rossz ez az anonimitás.. :D Szerintem keversz egy korábbi hozzászólóval :)
Szerinted én miről beszélek? :-)... De, ha elolvasod az első hsz-eidet, akkor rájössz, többre is kíváncsi voltál ... Arra viszont más tudja neked megadni a választ... Nem én... :-)
Én a cikkre írtam.. :) De arra is írhattam volna.. jogosan :D
Így, ahogy mondod! :-) "Vággyal fűtött, képzeletbeli emlékek..." ráadásul nagyon rossz helyesíró!... az úgy van... "csámpáskodok"... nemde? :-)
Azok a szép, vággyal fűtött, képzeletbeli emlékek..
Hmm!? Azt hiszem, hogy felfeküdnél te még szívesen a műtőasztalomra!?
Na és hiába is akarsz lejáratni, ezzel csak magad minősíted.
Mert tudod aki elsőre nem bizonyít, azzal nem csámpás kódok majd egy évig!
Hát ezt is, azt is..., ha tőlem kérdezed. Hogy mégis miért lett okafogyott?... Ezt neked kell tudni...
Én inkább fordítva mondanám..., akit keresel, azt megtalálod. :-)
Én nem szoktam ajánlgatni olyat, aki nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ellenkezőleg. Inkább rá bízom... :-)
Igények?... Hol van az már? :-)
Na és hiába is akarsz lejáratni, ezzel csak magad minősíted.
Mert tudod aki elsőre nem bizonyít, azzal nem csámpás kódok majd egy évig!
Nem mesélgetni szoktam, ezt te nagyon jól tudod?! Hanem bizonyítani! Csak arra lennék kíváncsi, hogy mégis minek az oka folytán született meg a kis agyadban ez, és kérlek, hogy ne ajánlgass! Tudod? Aki keres, az megtalál!?
Csá! Édeske! :)
Én inkább fordítva mondanám..., akit keresel, azt megtalálod. :-)
Én nem szoktam ajánlgatni olyat, aki nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ellenkezőleg. Inkább rá bízom... :-)
Igények?... Hol van az már? :-)
Nagyon reklámozod a viagrát.Valahogy nem hiszem el, hogy te ezt nem használod. Ezek szerint neked kell.Szerintem a szeretkezés, nem csak ki-be húzogatással jár.Vagy nálad igen??
joboszi
Ott lejjebb van egy Anonymus, aki biztos kíváncsian várja a meséidet... Neki mond, ne nekem. Az én véleményemet nem változtatom meg még ha te nem is értesz vele egyet. A nagyobb igényű hölgyek, ha sokat akartak és nem kapták meg, úgy jártak. Ennyi. :-)
Csá! Édeske! :)
Nincs igazad, mert a nagyobb igényűeknek is jár az élvezet! Van aki megtudja nekik adni, és van aki?............
Pá! Édes! :)
A kérdést bár nem én tettem fel, hogy meddig az addig?... Miért kételkednék abban, hogy nincs ellenedre folyton bizonyítani a képességeidet kisebb-nagyobb igényű hölgyeknek, akár mindenféle szer nélkül. De itt most nem rólad szól a történet... Azért ne csüggedj, mert kisebb igényű hölgy megelégszik azzal is, amit kap... A nagyobb igényű hölgyek meg így jártak. :-)
Pá! Édes! :)
Nekem erre a szerre még semmi szükségem, mert ha van egy jó nő, és még ügyes is? Az felér több Viagrával is! Úgy úgy kedves hölgyeim!?
Na és, hogy meddig reszelek? Ez a fogadtatás kérdése. Vannak kisebb, és nagyobb igényű hölgyek.
:)
Na és, hogy meddig reszelek? Ez a fogadtatás kérdése. Vannak kisebb, és nagyobb igényű hölgyek.
:)