" Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia."
Látogatók száma: 82
Szerencsés vagyok. Életem minden helyszínén, meghatározó időkben barátnőket tudhattam magam mellett. Olyanokat, akik bizalommal fordultak hozzám, s én is hozzájuk. Megbeszélhettük azokat a dolgainkat, amelyeket úgy tartunk számon: szent női titkok.Erőtadó
Drága Katikám!
Köszönöm érdeklődésedet!
Boldog, nyugodt, kiegyensúlyozott voltam december közepéig. Megszoktam Tihanyt, megszerettem. Új párommal érdeklődési körünk hasonló, nagyszerűen megértettük egymást. Sok barátot szereztem. Megismertem a családját, Ő is az enyémet. Látszólag elfogadták kapcsolatunkat. A Sors azonban nagy játékos! Mai napig sem tudom, hogy az indok, amiért arra kért, költözzünk szét, mennyire igaz! Betegségére hivatkozott, ami valós volt, de ezt már az elején megbeszéltük, hogy a korunk miatt nehézségekkel kell megküzdenünk. Csipő protézise miatt egyre nagyobb fájdalmai voltak, műtétre készülődik. Kialakult a köszvénye is. Úgy gondolta, nem akarja rám hárítani az ezzel járó problémákat, nem akar vele terhelni. Hiábavaló volt minden érvelésem. Hiszen már az elején megbeszéltük, átgondoltuk az életünket. Szerintem nem mondta el a valós okot. Nem hazudott soha, mindig őszintén megbeszéltünk mindent, ez volt az alapja kapcsolatunknak. Valamit azonban elhallgatott. Valószínű a családja szólt közbe, de nem merte nekem elmondani. Lányához költözött, ott él. A furcsa az egészben, a hirtelen elhatározása. Karácsony előtt 2 héttel azt sem tudtam, hol fogom tölteni az ünnepeket. Az exemmel közös házunkba nem költözhettem vissza. Azért váltam el, mert féltem tőle agresszív magatartása miatt! Ez csak romlott azóta. Egyik fiam az apjánál lakik, így felügyeli, hogy ne lakja le a lakást. A másik fiamnál ott az anyósa, vannak elegen! Nagynénémhez költöztem addig, míg a szüleimtől örökölt házat gyors tempóba rendbe nem raktam. Most itt élek, de ez a ház az exemmel szomszédos ház. Sajnos itt is zaklatott már.
Szépen rendbe tettem a házat, még mindig hirdetem cserére vagy eladásra. Remélem sikerülni fog, addig ki kell bírnom! A volt férjemmel fiaim elbeszélgettek, nem nagy eredménnyel, de talán kicsit fékezték.
Most egyedül élek, nem vágyom társra, bár az új társam már többször felkeresett. Elmondta, hirtelen volt a döntése belátja, de ha egészségi állapota jobbra fordul, szeretne velem újra együtt élni. Hát... nem tudom!!!!!! Sok a nyitott kérdés, és a bizalmatlanság meglesz! Rossz egyedül, de már nem sokat remélek. Igazad volt, mikor egyszer azt írtad, az öreg fát nehéz átültetni. Én kibírtam volna, de úgy látom a társam nem! Kibírtam egy rossz házasságot 42 évig, azt reméltem lehet jobb is. Le akartam cserélni a keresztemet, amit kaptam, de kaptam helyette nagyobbat! A válásomat nem bántam meg, hiszen tönkre tett engem és a gyerekeimet is. Idegileg mindannyiunkat megviselt. Ezen szerettem volna változtatni. Lehet, hogy nem a jó utat választottam?! Vagy kicsit későn léptem? Ki tudja? További életem a jó Istenre bízom! Nem keresek, nem kutatok, elfogadom a döntését. Valamiért ennek így kellett történnie! Ahányszor elestem (gyakran volt ez az életem során) mindig felemelt és vitt tovább! Most tovább lépek! Építgetem, szépítgetem a házamat, élek az unokáimnak, fiaimnak, akik számítanak rám.
Kedves Katikám!
Elnézést a bőbeszédűségért, de őszinte akartam lenni.
Remélem Te és kedves családod jól vagytok? Figyelem csodálatos verseidet, képeidet, ha nem mindig kommentálom, akkor is. Örülök az új munkádnak, sok sikert kívánok hozzá.
Puszillak- Méry
Drága Méry!
Olvasva soraidat hidd el ebben a kaotikus , életidegen milliőben én már nem lepődöm meg. Abban a helyzetben , amiben voltál, természetesen a menekülés sodort el...Jó lehetőségnek kínálkozott. Az illető úr lehetett volna előrelátóbb és őszintébb is. Önös szempontok nem vezérelhették a szakításban, ezt jól látod....inkább erőteljes befolyás. Valami háttere van..illetve lesz. Majd kibújik a szög zsákból. Egy férfi a fia családjában elég ritkán marad meg...Idővel fény derül rá....Karácsony előtt ..ez kicsit fájdalmas lehetett, még olvasni is az. Oda se neki, a megalázás kíméletlen akármikor is kapjuk; megviseli az embert. Te viszont -írod ragaszkodtál volna hozzá, ....
ami számára majd egy folytatás lehetősége ...
Ezt helyeselni is tudnám, ha őszinte , korrekt lenne és valóban úri ember a Partnered....sajnos elég ritka katagória.
Akkor azt írtam talán, már nem emlékszem: " a régi fa"... szokásos mondásom...no meg anyukámtól idézve" jobb egy rosszal, mint egy rossz nélkül" ..Én nem bírom a magányt. Azt szoktam mondani a magány nem feladat . Az ember társas lény...Semmihez nincs kedve egyedül, magában az embernek...
Lehet, hogy vadállatból szelidebbet lehetett volna csinálnod..mégis csak jobban ismerted a volt férjedet. Bár azt írod, nem bántad meg. Kívánom ez valóban így is legyen..később is. Nem vagyunk egyformák..
Nekünk is volt bajunk az alkohollal , még a házasságunk elején. Emlékszem, nem az volt a gondolatom, hogy elváljak, hanem megmentsem a függőségtől...Megértő , elfogadó voltam ..nem kiabálva, meggyőzve....sikerült.
S amikor kiderült a félrelépése, a hazudozásokat pozítiven kellett értékelnem, mert nem akart soha elválni, a harmadik csak több sex miatt kellett...Kegyetlenül összetörtem, s a megbocsájtásig.......... A poklokon át mentem ...de.... lehet , hogy nem hiszed el...csodálattal fölért egy megbocsájtás.
Azóta a szomszédasszonyomon tapasztaltam ugyanezt...Sokat beszélgettünk, azt hiszem érdemes küzdeni. A hangot kell megtalálni egymáshoz, föl kell adni minden önző , saját érdeket. Meg kell alkudni, mert persze , hogy másképp érez, másképp lát mindent a férfi. Alázattal és bizony ha kell megalázkodni, ahogy Jézus. Csak a szeretet képes megoldani a házassági "karambolokat" és minden mást is.
Sokszor a lótás futás közepette elhanyagolunk fontos dogokat. Nem gondozzuk "azt a kertet" , pedig minden másnál fontosabb..hiszen ráépül a gyerekeink , unokáink élete, a jövő. Ezt csak önvédelem részemről, mert nem ismerlek annyira...sem a házasságotokat. 42 év az nagyon nagy idő. A mienk még csak 36...Befejezem, kicsit hosszú lére engedtem......Vigaszul egy idézet:
" Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia."
Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia." Szorítok a ház cseréjéhez és vigyázz magadra.Írj ha jól esik elmondani , mert az segít a helyzetedben ..Nem zavarsz soha.. Puszillak szeretettel! katy
A cikket írta: Szabó Katalin
Hozzászólások
időrendi sorrend
egyedül lenni a legjobb. senki sem köp bele a levesedbe. és ha egy hajszál van benne, tudod, hogy a te hajad.
Ölellek! katy
Te vagy?... :-) Nem... Ez csak véletlen, osztozom az érzéseidben és másokéban. :-) Csak egy pillanatra megtévesztett. Akár te is lehetnél az, akire gondolok... :-)
Nem könnyű döntést hozni, de meg kell tenni. Az, aki elment, okkal ment el. Hezitált az életét illetően. Talán így a jó. A magány rossz dolog, de néha kell. Egyedül lennünk ahhoz, hogy ráébredjünk, ki és mi hiányzik valójában. Egy egy mondat, amit barátilag kapunk - ösztönzésként, együttérzésként, sokat segíthet, de mindennemű döntés, és az azzal járó felelősség , a mi dolgunk.
A barátok, barátnők arra valók, hogy őszintén megbeszéljük velük a dolgainkat, de dönteni nekünk kell, annak minden ódiumát vállalva.
Ne sajnálja Méry a az új párját, aki nem bízott benne, és a családjára hallgatott. Ez más helyzetben is előfordulna, és senkinek sem hiányzik egy jövő.menő társ.
Üdv: Yolla
Annak külön is örülök, hogy adott valamit Neked is Évikém!
Köszönöm , hogy itt voltál! Katy
Kedvdes Katalin!
Ebben az őszinte levélváltásban benne van minden, az életünk buktatói, a hezitálás, a megértés erőn felül is akár, az értetlenség,... nem könnyen megérthető helyzetek. A hogyan tovább... millió kérdései, a rá nem adott válaszok, a magunk ereje... az összetartozás kívánása..., az újra kezdés és a hiábavalóság, erőt adó megpróbáltatások...
Köszönöm, hogy megosztottad velünk. Sokat segíthet azoknak (nekem is), akik benne vannak (vagyok) nyakig egy konfliktusokkal teli élethelyzetben. Így a vége felé már igen nehéz a talpon maradás, de nem adjuk fel... :-)
Puszillak,
Éva
Köszönöm , hogy itt voltál! Katy
Kedves Katalin!
Köszönjük, hogy megosztottad velünk a gondolataidat! Ha a hibákat az élet buktatóira és a feladatokra érted, miszerint azokat újra és újra visszakapjuk, akkor egyet értek. Helyesen kell megoldani, csakis akkor tehetjük le a keresztet, azaz léphetünk tovább egy új helyzet felé. Mindez azonban nem korfüggő és ez itt a napnál is világosabb.
Pussz, Tündér
Ölellek! kata
Köszönjük, hogy megosztottad velünk a gondolataidat! Ha a hibákat az élet buktatóira és a feladatokra érted, miszerint azokat újra és újra visszakapjuk, akkor egyet értek. Helyesen kell megoldani, csakis akkor tehetjük le a keresztet, azaz léphetünk tovább egy új helyzet felé. Mindez azonban nem korfüggő és ez itt a napnál is világosabb.
Pussz, Tündér
Ebben az őszinte levélváltásban benne van minden, az életünk buktatói, a hezitálás, a megértés erőn felül is akár, az értetlenség,... nem könnyen megérthető helyzetek. A hogyan tovább... millió kérdései, a rá nem adott válaszok, a magunk ereje... az összetartozás kívánása..., az újra kezdés és a hiábavalóság, erőt adó megpróbáltatások...
Köszönöm, hogy megosztottad velünk. Sokat segíthet azoknak (nekem is), akik benne vannak (vagyok) nyakig egy konfliktusokkal teli élethelyzetben. Így a vége felé már igen nehéz a talpon maradás, de nem adjuk fel... :-)
Puszillak,
Éva