Soft (?)
Látogatók száma: 81
-Vágyom rád.
-Itt vagyok.
-Érinteni akarlak.
-Már megérintettél.
-Most. Itt.
-Lehetetlen.
-Megteszed?
-Bármit.
-Szeretném.
-Tudom.
.
.
.
-Az első csókunk. Mondd el mit éreztél.
-Lágy volt. Érzéki.
-Akarod még?
-Jobban, mint valaha.
-Érints meg.
-Azt hittem sosem kérsz meg rá.
-Nem tudom kérni. Érezned kell.
-Érzem.
.
.
.
-Szép vagy.
-Öreg vagyok.
-Bolond.
-Egy bolond Öregember.
-Egy szexis, bolond Öregember.
-Ne légy kölyök.
-Félek.
-Tőlem?
-Tőled sosem féltem.
-Mitől félsz?
-Hogy nem vagyok elég jó neked.
-Tökéletes vagy.
-Ne mondd ezt.
-Azt kéred hazudjak?
-Hazudj.
-Szeretlek.
-Én is.
-Te is hazudsz?
-Nem.
-Szeretsz engem?
-Igen.
-A testem?
-A lelkedet szeretem.
-Nős vagyok.
-Férjem van.
-És mégis?
-Mégis.
-Szeretsz engem.
-Szeretlek.
.
.
.
-Ölelj át.
-Mondd el.
-Mit?
-Hogy hogyan lehetséges ez.
-Hogy szeretlek?
-Igen.
-Másképp.
-Barátként?
-Úgy.
-De?
-Nincs de.
-Abban nem lehet vágy.
-Abban minden lehetséges.
-Mit nyújthatok én neked?
-Nem tudom!
-Kalandot keresel?
-Sosem kerestem.
-Hát?
-Megtalált.
-Itt vagyok.
-Tudom.
-Megtaláltalak.
-Te vagy a kaland?
-Ha szeretnéd.
-Szeretném.
.
.
.
-És mit adhatok neked én?
-Önmagad.
-Azt már megkaptad.
-Még nem.
-De igen.
-Úgy érzed?
-Tudom.
-A tested?
-A lelkem.
-És ha én mást is szeretnék?
-A testem?
-Igen.
-Nem volna jó.
-Nem bízol bennem?
-Magamban nem bízom.
-Ne félj tőlem.
-Nem félek.
-Akkor add át magad az élménynek.
-És utána?
-Következmények nélkül.
-Következmények mindig vannak.
-Most nem lesznek.
-Megígéred?
-Megígérem.
.
.
.
-Félek.
-Ne félj.
-De kell.
-Nem kell. Itt vagyok.
-Tudom.
-Hunyd be a szemed.
-Ne nézz így.
-Hogyan?
-Kutakodva.
-Beléd akarok látni.
-Miért?
-Hogy feloldjam a gátlásaidat.
-Nem fog menni.
-Sikerülni fog.
-Nem tudom megtenni.
-Próbáld meg. A kedvemért.
.
.
.
-Ne hagyd abba.
-Látod? Sikerült.
-Nem bírom tovább.
-Az élvezet nem a gyönyör.
-Hanem?
-Hanem a gyönyör felé vezető út maga.
-Szeretnélek megsimogatni.
-Ma mindent megtehetsz.
-Csak ma.
-Csak most.
-Csak veled.
-Csókolj meg.
-Akkor vége.
-Miért?
-Mert akkor már nem tudom megállítani.
-Nem is kell.
-Biztos vagy benne?
-Benned vagyok biztos.
.
.
.
-Tudtam.
-Mit?
-Hogy csodás lesz.
-Csodás volt?
-Az.
-Nem csalódtál bennem?
-Benned sosem csalódom.
-És magadban?
-Magamban mindig.
-Én nem csalódtam benned.
-Miért?
-Azt kaptam, amire vágytam.
-Mit?
-Teljesen odaadtad magad nekem.
-Mert bízom benned.
-Köszönöm.
-Ne köszönd.
-De kell.
-Nem kell.
-De igen.Mert..
-Csss! Csókolj meg inkább.
-Utoljára?
-Még nem kelt fel a nap....
/ Fotó: Czeglédi Gizella: Ölelkezés - Internet/
Hozzászólások
időrendi sorrend
K@pjátok beeeee ( a füvet)
Ejnye B:)! Ebbe a csapdába mindig beleesel;-) Tudod, kicsi a rét és sok a birka...
(bocsi a cikkírótól:))
Válaszolnék a többi hozzászólónak is, de sürgős legelni-valóm van.
Én megint vki másnak tulajdonítottam ezt az írást:)
B:)
B:)
"-Nős vagyok.
-Férjem van.
-És mégis?
-Mégis.
-Szeretsz engem.
-Szeretlek."
Nagyon szép és felkavaró vers.
Tatjana
Üdv,
Pinokkió
Érzéketlen.
Értékelhetetlen.
Erőltetett.
Káosz.
Hogy indoklást is írjak, és keressem a jót is a cikkben:
A cím megkérdőjelezi, hogy ez egy könnyed helyzet lenne. Valóban nem az.
Két egymással ismerkedő ember évődése. A minimalizált, netes párbeszédes stílus miatt nem élmény olvasni. Így nagyon sarkos, karcos az írás.
Ha ez a lecsupaszított forma ki lenne töltve cselekménnyel, történéssel, érzéssel, látnék benne fantáziát.
Érdemes lenne foglalkozni vele.
Zsötem
Hmmm......nekem ez tetszett. Át tudtam érezni. Van ez így.
Köszönöm.