újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Te vagy az?

Látogatók száma: 86

Hányszor elképzeltem már, hogy egyszer csak kopognak az ajtón. Hirtelen jön, olyan váratlan. Meglepődök, hiszen senkit sem vártam, senki sem mondta, hogy jön...

Kopognak az ajtón.

- Ki az? – kérdezem megszeppenve, és még nem nyitom ki a kis ablakot. Ki tudja ki áll ott?
- Ki az? – kérdezem ismét, mert nem kapok választ, de tudom, van ott valaki. Érzem.

Nem. Nem ismétlem meg többet a kérdést, mert hirtelen valami furcsa érzés kerít hatalmába. Te nem lehetsz. Te messze, távol vagy tőlem. Igaz, egyszer mondtam neked, hogy mit is szeretnék, de te arra sem reagáltál. Azt mondtad azon vagy, hamarosan, nem sokára. De arra a kérdésemre nem válaszoltál, mikor. Én akkor azt szerettem volna, ez legyen a meglepetés, hogy egyszer beállítasz hozzám úgy, hogy én ne is tudjak róla, váratlanul, hirtelen.

Nem válaszolsz a kérdésemre, nem értem miért, talán te is attól félsz, amitől én?
A találkozástól? Igen. Sokszor elképzeltem már, vajon milyen lehetsz deréktól lefelé, hiszen a profilképeden kívül nem láttam belőled semmi egyebet.
- Fekete a szemed édes - mondtam magamban akkor. - Te nem lehetsz cigány, ilyen névvel nem – gondoltam. És ha tévedtem?...

Persze ezekről a gondolataimról te nem tudhatsz, honnan is tudnád mi járt az én fejemben? Nem baj, ha nem szólalsz meg, hagyod, had töprengjek. Vajon te vagy az, vagy valaki más?...
És ha tényleg te vagy, milyennek képzeltél engem, akinek csak a fotóját láttad és aki neked annyira tetszett. Azt mondtad: – Csodálatosan nézel ki. – Olyan szépek a szemeid. Az csak egy fotó - mondtam volna, a múlt és a jelen, de mégsem tettem.

Nem is hiszed milyen sokat számítottak akkor a szavaid. Elhittem, mert el akartam hinni, hogy amit mondasz, azt komolyan is gondolod. Én annak vettem, pedig hányszor mondták, ne ugorjak bele fejest egy kapcsolatba, mert a férfiak mind hamisak. Én ezeket a figyelmeztetéseket mindig meghallgattam, de soha nem tudtam elfogadni, mert nem létezik, hogy annyi időt, energiát képes belefektetni valaki egy távkapcsolatba és ne érezzen semmit? Annak ki kell derülnie.
Hiszen én sem tudom ki van a vonal másik végén, mégis érzek iránta valamit. Egyre sürgetőbb és hevesebb vággyal gondolok a találkozásra. Ezt az izgalmat neked is érezned kell! Különben mi értelme van ennek az egésznek.

Amikor rákattantunk egymásra az elején még csak játék volt ez az egész, aztán a játékból valahogy nem akartunk kikeveredni... Egyszer mégis sikerült távol tartanom magamat tőled. Azt hittem akkor soha többet. Aztán egy véletlen folytán ismét az utamba kerültél, és én elfogadtam megint a közeledésedet. Újrakezdtük, vagy csak folytattuk ott, ahol abbahagytuk? Már úgy veszekedtünk néha egymással, mintha ezer éve ismernénk egymást.

Akkor még alig voltak barátaid fent, tudom, láttam. Most meg már nagy az udvarházad. Azt mondtad ők nem rúgnak labdába. Mondtam, hogy jól gondold meg a döntést, ha velem akarsz kezdeni. Te döntöttél, és engem választottál.

- Te vagy az?

A cikket írta: zsoltne.eva

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Cikkíró
Minden álom mögött kell lennie egy valóságos személynek. Bár a képzelet szüleménye volt ez a kis írás, mégis valaki előhozta ezt belőlem. Szerettem volna kifejezni a hiábavaló vágyakozást, a reményt. Talán sikerült.
Az álmok nem tűnnek el nyomtalanul! Újra előkerül valahonnan mélyről és már szinte olyan, mintha nem is álom lett volna.
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Nem csak neked!
Átéltem, tudom.
Ha érdekel, ezt is priviben. :-)
Nurse

Igen!
Érdekel Nurse! Ha kell, priviben.
De ma "rosszul ébredtél". Azt írtad, ilyenkor jobb, ha a környezeted elkerül...
Remélem csak átmeneti, múló rossz hangulat. :-)
Akkor várom.
Éva
Cikkíró
Köszönöm a hozzászólást Csilla, Nurse, Évi!

A döntést meghoztam, mint mindig megint én. Azt hiszem az álmodozásnak vége, de nem az álmoknak. Igyekszem befolyásolni, ha tőlem függ, csak szebb lehet. A tanulópénzt kifizettem, nem tartozom senkinek.

Puszi,
Éva
Anonymus
Még ilyen helyzetben nem voltam, de táv kapcsolatban már igen. Akkoriban még vonalas telefon volt az egyetlen kapocs közöttünk. Sajnos az idő és a távolság elmosta a dolgot. Ma már néha ha hazalátogat felhív, találkozunk és dumálunk, de már mint barátok, akik régről és mélyről ismerik egymást.Még ma is befejezzük egymás félmondatát, ismerjük a másik észjárását, de már nincsenek érzelmi hullámok, álmok, tévhitek hiszen mindketten tudjuk hova tartozunk. Ugyan azért még jelentünk egymásnak kapcsolatot, csak már egészen mást. Ez is fontos, talán fontosabb mint a szerelmünk volt, " szerelem", diák szalmaláng!, de akkor is, ez a mostani erősebb és jobb mint ami volt és elkopott.Igaz azóta eltelt 15 év és megemésztettük amit meg kell. Néha az elején még szóba kerültek régi meghitt dolgok, de ma már az emberi dolgok vannak a legnagyobb előtérben. A gyertyafényes vacsora megvan, de már négy fővel. Belekarolunk egymásba, de támogatás végett. Azért valahogyan ez is jó, csak más. Üdv Éva.
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Kedves Éva!
Ez nagyon komoly "probléma"!
.............és ezzel nem vagy egyedül! Én is átestem ilyenen! Fáj az embernek...és még sem tanulunk belőle, mert akkor nagyon jó! Azt hiszem, vagyis tudom, hogy szükségem van erre a "kapcsolatra'! Azt is tudom, hogy nem lesz belőle "életre szóló"! Mégis hagyom hogy minél jobban elhatalmasodjon bennem az érzés!...............mert szükségem van rá......mert szeretem.....és utána jön a szenvedés! :(
Puszi
Csilla

Kedves Csilla!

Nem akarom tovább ezt folytatni. Sajnos téged sem tudlak biztatni az ellenkezőjére. Én igazán mindent megpróbáltam. De ami sok az sokk.
Itt a vége. Ezt is fel kell vállalni valakinek. Mindig ki vállalja fel? Hát a nő!!!!
Mi úgy látszik sokat elbírunk, de ha egyszer valami elég, akkor elég.
Na szóval. Elküldtem oda, ahová való.
Csak nyugi. És neked is azt tudom tanácsolni, bármennyire is nehéz, fejezd be.
Ez az egész egy nagy humbug. Szemfényvesztés.
Csak rajtunk múlik meddig megyünk bele a játékba. Még időben abba kell hagyni, mert lehet, hogy már késő lesz.
Azt hiszem én még időben befejeztem! :-)
Különben is, jön a tavasz! :-)

Puszi
Éva
Anonymus
Kedves Éva!
Ez nagyon komoly "probléma"!
.............és ezzel nem vagy egyedül! Én is átestem ilyenen! Fáj az embernek...és még sem tanulunk belőle, mert akkor nagyon jó! Azt hiszem, vagyis tudom, hogy szükségem van erre a "kapcsolatra'! Azt is tudom, hogy nem lesz belőle "életre szóló"! Mégis hagyom hogy minél jobban elhatalmasodjon bennem az érzés!...............mert szükségem van rá......mert szeretem.....és utána jön a szenvedés! :(
Puszi
Csilla
Anonymus
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Cikkíró

Vergődés. Jó a szó. Talált. És hogyan tovább? Jó lenne lazára venni a figurát.
De mi van, ha már nyakig vagy benne. Csak egy mondat és vége.
Megírjam azt az egy mondatot? Verset már írtam, de csak ide. Cikket is. Miért olyan nehéz még mindig? Miért csak nekem?

Éva

Nem csak neked!
Átéltem, tudom.
Ha érdekel, ezt is priviben. :-)
Nurse
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Sokan vergődnek a cyberkapcsolatok hálójában, tele kétségekkel és bizonytalansággal. Ezt most jól megfogtad.
Pedig létezik ez a fajta szerelem, kapcsolat, vagy nevezzük akárminek, és az érzések is lehetnek valódiak. Azért soha nem árt az óvatosság. Könnyen lehet hamis kép, profil, identitás mögé rejtőzni. Könnyű belefutni egy fals kapcsolatba.

Nurse

Vergődés. Jó a szó. Talált. És hogyan tovább? Jó lenne lazára venni a figurát.
De mi van, ha már nyakig vagy benne. Csak egy mondat és vége.
Megírjam azt az egy mondatot? Verset már írtam, de csak ide. Cikket is. Miért olyan nehéz még mindig? Miért csak nekem?

Éva
Anonymus
Sokan vergődnek a cyberkapcsolatok hálójában, tele kétségekkel és bizonytalansággal. Ezt most jól megfogtad.
Pedig létezik ez a fajta szerelem, kapcsolat, vagy nevezzük akárminek, és az érzések is lehetnek valódiak. Azért soha nem árt az óvatosság. Könnyen lehet hamis kép, profil, identitás mögé rejtőzni. Könnyű belefutni egy fals kapcsolatba.

Nurse
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: