Ő is egy Mária volt...
Látogatók száma: 120
Nem áprilisi tréfa volt!
2007- januárjában megismerkedtem egy 48 éves nagyon csinos, helyes csajszival hirdetés útján, akinek szintén Mária volt a neve. Tőlem ötven kilométerre lakott, egy dunántúli kisvárosban. Akkoriban talán nagyon vonzottam a Máriákat?... Ő válófélben volt a férjétől, aki egy menő vállalkozó volt, és igen jó módban éltek. Az asszonyka talán azért kacsingatott más felé, mert el volt hanyagolva. Mit ne mondjak, nagyon jól összemelegedtünk. Olyannyira, hogy heti több alkalommal is találkoztunk, természetesen nálam. Ami nem is volt ellenemre, de neki sem!
Mint már említettem csinos dekoratív, szinte úrhölgy volt. Na, és a szexben sem volt megvetni való! Sőt! Hol a saját kocsijával, hol busszal jött, és természetesen az útiköltségét én fizettem.
Akkor történt mindez, amikor másik házat vettem magamnak, mert a lányomnak adtam amiben előtte éltem. Ez a csajszi nagyon segítő, és készséges volt a költözködésemkor, ami 2007 januárjára esett. Mondanom sem kell, hogy szerencsés voltam ezzel a vétellel, mert egy alapos takarításon kívül nem kellett komolyabban ráfordítanom. Na és az árának a feléért tudtam megvenni a házat, és még jó idő is volt. Azaz nem volt hideg. Tehát pénzem is maradt bőven.
Teltek múltak a napok, a hetek. Mária jött, és ment. Kihangsúlyozom, hogy teljes volt a harmónia közöttünk. Úgy éreztem, hogy boldog vagyok, csak sokszor az ő gondjai hangoltak le kissé. Ami érthető is volt, mert a válás az mindenkit megvisel, és anyagi problémái is voltak. Egyszer beállított vagy 20 liter nagyon jó minőségű házi pálinkával, hogy segítsek neki eladni. Még azon a napon el is adtam vagy 12 litert.
Közbe-közbe történt egyszer, úgy vettem észre, hiányzik a pénzemből, de nem voltam benne akkor még biztos. A Mária tudta, hol tartom. Én teljes mértékben megbíztam benne! Egy hét elmúltával, már pozitívan gyanakodtam. Tehát addigra már húszezertől voltam megszabadítva. Na ekkor csapdát állítottam neki. Megszámoltam a pénzem tutira, és felszereltem a nagy tükröt a falra, amiből pontosan oda láttam a szekrényre.
Azon a késő délutánon együtt voltam vele a válóperes ügyvédjénél akit én is személyesen ismertem, mert ő volt annak az illetőnek az ügyvédje akitől a házat vettem. Az ügyvédnél mást sem hallottam, mint, hogy szapulja a férjét. Ja, és hogyan tudná tönkre tenni? Akkor már kezdtem besokallni, és igen erélyesen közbeszóltam... - Hogy lehetsz ennyire aljas, hogy így nekimész annak, aki mellett dolgoznod sem kellett, és évente többször vitt nyaralni, akivel körbe utaztad a földet!?... Láttam, hogy az ügyvéd is csak csóválja a fejét, na ekkor kimentem, és megvártam a kocsiban.
Útban hozzám, amit kapott tőlem szóban, hát azt nem igen rámolta a zsebébe. Hazaérvén be kellett fűteni a cserépkályhába, és közben kimentem fáért. Hát már erősen sötétedett, de kintről beláttam, hogy ő éppen mit is csinál. Hát az események nem is várattak sokáig, mert láttam a tükörből, hogy ez a kedves hölgy mint szabadít meg a pénzemtől. Teljes mértékben csalódottnak éreztem magam, és még vacsorázni sem volt kedvem. Este lefekvés után ő közeledni szeretett volna , de én eltoltam magamtól. Reggel ismét próbálkozott, de akkor sem álltam kötélnek, és mondtam neki, hogy jobb lenne hazamenned. Nem is sejtette, hogy én már mindent tudok.
A buszpályaudvarra menőben neki szegeztem a kérdést. - Na kedves Mária, itt ért véget a mi kis románcunk!... - Miért? - kérdezte... - Hát csak azért, mert az utóbbi hetekben harmincezerrel könnyítettél meg!... Ekkor mintha egy méhkaptárba nyúltam volna...
- Hogy merészelsz te ilyet feltételezni rólam? - ordította... Ekkor álltam elő azzal, hogy tudod miért tettem oda azt a tükröt a falra?... de csak nézett ki a fejéből.
- Na szóval Mária kedves - folyatva a mondanivalóm. Most azt a tízest visszaadod, és még nálam marad az a nyolc liter pálinka, és kvittek vagyunk... Ő csak ellenkezett... és rögtön voltam a szemét kurafitól kezdve, minden, úgy hogy már zsongott a fejem.
Rövidre zárva ezt a heves vitát... - Na figyelj csak ide kedvesem! Rendben van, de én előbb érek oda hozzátok, mint te, és a családod, a férjed, de még a polgármesteretek is megtudja, hogy ki is vagy te!
Hát ez hatásos volt, mert abban a minutumban visszaadta a pénzt, és feldúltan kikászálódott a kocsimból.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem fogsz meglepődni, mert nem leszek remete! A kudarcok szintén az életünk része, és a sors útjai?......Hát azok, kifürkészhetetlenek.
Hmm! Hogy vonzom a jobbnál jobb csajokat? ... Na ehhez már, nem tévedésből hozzászoktam! :)
Puszika. István
Ennyi kudarc után már cseppet sem lepődnék meg azon, ha elmennél remetének. Egy csomó kellemetlenségtől szabadulnál meg. :-)
Minimum a helyedben bebiztosítanám magam a jövőt illetően. Hogyan, azt nem tudom?
Egy valamit nem értek, hogy mivel vonzod be a jobbnál jobb csajokat? :-)
Pussz,
Éva