újabb események régebbi események további események
16:58
Zet új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:58
Sáriell regisztrált a weboldalra
14:10
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
12:08
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
10:26
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:26
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
20:51
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:20
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:10
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:08
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:04
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
19:50
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:45
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
14:28
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:01
Anyu új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:59
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
13:52
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
13:47
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
12:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez

A fiam névadója

2010. július 31. - Látogatók száma: 136

Érdekes eseménynek voltunk szem- és fültanúja, mikor a fiam névadóját megtartottuk.

Egyszer volt, hol nem volt...
Kezdhettem volna így is a történetem, mert szinte mesébe illő volt. Azonban egy pár reakció volt az, ami visszazökkentett a valóvilágba.
Egy táboroztatás utáni nyáron nagyon megérett az a gondolat, hogy a fiamnak is meg kellene rendeznem a névadót.
Igaz, már túl voltam a váláson, de ez nekem nem okozott "fejfájást", hisz a fiam megtalálta leendő keresztanyját!
Igen, a keresztanyját!
Miután igen modern világot élünk, nem gond, ha a kereszt anyu is "csak" szingli, mivel még akkor nem volt élettársa.
Elmentem a községházára, hogy időpontot egyeztessek.
Meglett.
Ott felajánlották azt, hogy lehet verset rendelni, s az egyik iskolás elszavalja az addig bevált névadóra írt verset, mire megkérdeztem, hogy lehet-e saját verset hozni, persze saját előadóval. Mivel mondták, hogy ennek anyagi vonzata nem sok, de nekem sokkal jobb ötletem támadt.
Egy csendes este megírtam a fiam és a leendő keresztanyja közötti kapcsolatot versben, amelyet úgy szerettem volna, ha a lányom szavalja el.
Elvittem az ötletet, mire megkaptam a szabad utat.
Megbeszéltem a lányommal, aki szívesen igent mondott, már csak azért is, mert így Ő is "főszereplője" lehetett ennek az eseménynek.
Titokban készültünk, nehogy kitudódjon.
S íme, eljött a várva várt nap. Minden előkészítve, megsütve, megfőzve.
Elmentünk a községházára. Nem voltak sokan, hisz szűk családi körben tartottuk. Persze az apai nagyszülőket is meghívtuk, s az édesapját is. Hisz a fia, s minden fontosabb eseményen ott a helyük.
Nem tehetek róla, de amikor a lányom szavalni kezdett, boldogság töltötte el a szívem. Ott van a nővér, aki "csak" másodlagos szerepet kaphatott volna, de számomra fenséges és gyönyörű volt, ahogy szavalt. S huncutul hol az öccsére, hol pedig a kereszt-anyura pillantott.
Azonban, mikor a fogadalomra került a sor, s mind a szülőknek, s mind pedig a keresztszülőnek meg kellett fogni a gyermek kezét, az apja nem tette. Nem vállalt közösséget a fiával.
Próbáltam ezen túltenni magam, mert nem akartam, hogy a varázs oly könnyedén tovaszálljon.
Az ebédre mindenkit meghívtunk, de az apa nem jött el. Azzal indokolta, hogy úgyis ott lesznek az apai nagyszülők.
Megint nyeltem, mert azt akartam, hogy örömmel gondoljanak vissza gyermekeim ezekre a percekre, eseményekre.

A cikket írta: kiki64

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 20. 10:03
sajnos, az élet produkál ilyen eseteket, s csak is a gyermekeimet sajnálom, hogy ezt át kell élniük, meg kell élniük, pedig lehetne másképp is
örültem, hogy itt jártál nálam, kedves Bőrdíszműves

:)
2010. augusztus 19. 20:52
engem nagyon meg érintett amit írtál! nekem is van 3 fiam az apjuk őket nem érdekli! ilyenkor nagyon dühös vagyok rá! 10 évig bírtam és nyeltem! elég volt!
2010. július 31. 16:25
ebben igazad van, kedves Laura, de már a leírásuk sem kokz nekem fájdalmat, ám jó "kiürülni" ezekből a történésekből

:)
2010. július 31. 16:24
köszönöm a szavaid és azt, hogy olvastál, kedves Monic7676

:)
2010. július 31. 16:09
Mennyi fájó sebed van neked is Kiki!
Egy Anya, aki nem csak szülő nő, annak nem is illik köpni. Nyelni kell megtanulnia. :(((
2010. július 31. 12:46
Egy nőnek sajnos ,sokszor kell nyelni az életben!!!! Tudom!!!! Jó cikk! Puszi: Monic!!!!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: