újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Elváltak ( riport Marinával)

Látogatók száma: 201

Marina vékony, törékeny alkatú kislány. Szeme meleg barna, haja szintén. Komoly tekintetét érdeklődve emeli rám, s ahogy néz, látszik a szemében valami felhő, valami titok.
- Régóta ismerjük egymást Marina. Tudom, hogy voltak nehéz időszakok az életedben hiszen anyukádat is, apukádat is ismerem. Örömmel beszélgetnék veled, ha volna kedved hozzá. Mondjuk a te szempontjaid érdekelnének, ami a szüleid válása óta kialakulhattak. Van kedved?
- Ha anya nem tudja meg.
- Rendben. Nem fogja megtudni. Mesélnél nekem apáról és a kistestvéredről?
- Zsóciról? – Ragyog fel a szeme és csupa mosoly az arca ahogy beszél – klassz kiscsaj lett. Nagyon szeretem őt, pedig anya úgy emlegette sokáig, hogy zabigyerek. Meg, hogy nem is a testvérem, mert biztosan nem apáé. Meg ilyenek. De tök aranyos.
Mikor kicsi voltam, elhittem anyának, hogy utálni kell. Folyton elgáncsoltam, mikor biciklizett, meg totyogott. Apának azt mondtam fojtsuk a tóba, mikor együtt nyaraltunk és megkérdezte mi legyen a program. Persze kicsi voltam még. Aztán nem sokkal azután, hogy anya azt mondta imádkozzunk a templomba azért, hogy meghaljon, Zsóci beteg lett. Nagyon beteg lett, Erzsi be is feküdt vele kórházba. Apával mentünk be látogatni. Ott feküdt Erzsi mellett az ágyon, a kicsike kezébe tűk voltak és folyt az infúzió. Sápadt arcán nagy karikák ültek a szemei alatt. Olyan hatalmasnak láttam a szemeit, olyan kéknek! Mikor engem meglátott, azonnal nyújtotta mindkét kis karját, hogy átöleljen. Annyira örült nekem. Sírt utánam, mikor eljöttünk. Hazáig bőgtem, mert akkor jöttem rá mennyire szeretem. Őt is és Erzsit is. Az imádkozás Zsóci haláláért nagyon fájt, és nem értettem miért kellett, mikor sose jártunk templomba se. Apa alig tudott megvigasztalni. Zsóci most 11 éves, sokat lehet neki nevetni, mert egy igazi bohóc, de van akarata és nagyon tud szeretni.
- Mikor találkoztok?
- Minden második, vagy harmadik hétvégén a lovardából hozzájuk megyek. Már szombaton ott vagyok és vasárnap megyek haza. Anya azt hiszi Zsámbékról jövök. De legalább így nem faggatózik, nem hisztizik és mindenkinek jó. Leginkább nekem – komolyodik el.
- Apával is jó. Régen, mikor nem mehettem hozzá, felkeresett először az oviban, majd később az uszodában. Volt, hogy órákig autóztunk, meg dumáltunk, meg elvitt magához is. Aztán időre vissza anyához. Akkoriban nem mehettem hozzá, anya nem engedte. Így aztán csak titokban találkoztunk, már nem is emlékszem, apa, hogy intézte. Csak arra emlékszem, hogy jó volt. Erzsivel sokat játszottunk, ruhákat varrt nekem. Sose vihettem el, anya nehogy megtudja. Pedig némelyiket nagyon szerettem. Most is varr. Van pár tök egyforma cuccunk Zsócival, Erzsi a Burdából szedi le a mintát és megcsinálja. Vele is sokat nevetünk mindig. Hát, így. Még valameddig megleszünk.
Nem akartam tovább faggatni. Valahogy úgy érzem szavaiban benne van minden, ami fontos. Fontos neki, fontos lenne másnak, nekünk, mindenkinek.

A cikket írta: Zsomwin

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: bokorur

Tisztelt Zsomwin!
Ezek után nem értem a leveleit... De ez legyen az én problémám. Ön remekül ír. Gratulálok, élmény volt olvasni a hiteles előadásást!
Bokor

Köszönöm Bokor Úr!
Tisztelt Zsomwin!
Ezek után nem értem a leveleit... De ez legyen az én problémám. Ön remekül ír. Gratulálok, élmény volt olvasni a hiteles előadásást!
Bokor

megtekintés Válasz erre: Virág

Szia Zsomwin!

Örülök, hogy a kislány szempontjából jól végződik a történet! :)
Hamarosan felnő és szembeszáll majd nyíltan is az anyjával, és akkor nem lennék a helyében.
Bárcsak mindig így történne, és ne lehetne elhitetni a gyerekkel, hogy a másik fél ellenség. Kár, hogy a szülők nem veszik észre, hogy mekkora kárt okoznak.


Puszi! V.

De észre veszik, csak azt hiszik, a saját javukra tudják fordítani. Néha sikerül, de nagy ritkán nem. Viszont a gyerek örök életére viszi a muníciót, a látásmódot és viselkedési normát magával...
Ölellek Virág.
Zs.
Szia Zsomwin!

Örülök, hogy a kislány szempontjából jól végződik a történet! :)
Hamarosan felnő és szembeszáll majd nyíltan is az anyjával, és akkor nem lennék a helyében.
Bárcsak mindig így történne, és ne lehetne elhitetni a gyerekkel, hogy a másik fél ellenség. Kár, hogy a szülők nem veszik észre, hogy mekkora kárt okoznak.


Puszi! V.

megtekintés Válasz erre: Ailet

Aki piszkos lapokkal játszik (itt anya), ne csodálkozzon, hogy veszít... valamit, ami fontosabb, mint maga a játszma (bizalom, stb.) Tanulságos történet.

Üdv: Ailet

Ebben neked nagyon igazad van! Egyetértek! Köszönet, hogy itt jártál! :)
Zsomwin

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Zsomwin!

Végigolvastam mint a négy történetedet.
Tanulságos történet, hogy az egymást szeretőket nem lehet elválasztani hosszú távon ármánykodással.
Köszönjük!

Pussz, Tündér

Igen, Tündér, csak az élet hosszabb, mint az ármánykodó ideje, és ami beérhet, az be is érik...
Köszönlek!
Zs.
Kedves Zsomwin!

Végigolvastam mint a négy történetedet.
Tanulságos történet, hogy az egymást szeretőket nem lehet elválasztani hosszú távon ármánykodással.
Köszönjük!

Pussz, Tündér
Aki piszkos lapokkal játszik (itt anya), ne csodálkozzon, hogy veszít... valamit, ami fontosabb, mint maga a játszma (bizalom, stb.) Tanulságos történet.

Üdv: Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: