újabb események régebbi események további események
23:08
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
22:32
Pinokkió módosította a cikkét
22:17
Pinokkió új cikket töltött fel
18:54
dfczfCitle regisztrált a weboldalra
13:07
GyuszIV regisztrált a weboldalra
08:31
Tündér módosította a naplóbejegyzését
13:42
Gaya új cikket töltött fel
22:02
Black Ice módosította a cikkét
21:38
Black Ice módosította a cikkét
21:36
Black Ice új cikket töltött fel
21:15
Larrythoup regisztrált a weboldalra
14:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
13:18
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
12:49
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:33
Új cikk került fel a weboldalra
09:07
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
15:07
Black Ice módosította a cikkét
00:25
Marcusmok regisztrált a weboldalra
12:19
Black Ice módosította a cikkét
12:18
Black Ice új cikket töltött fel

Elváltan és munka nélkül...

2010. április 29. - Látogatók száma: 104

Tudom nem vagyok egyedül a problémámmal. Most éppen nem is az a problémám, hogy munkahelyem, amire egy hónapnál is többet vártam és feladtam miatta egy másikat, két hét után megszűnt. De még hogy!!

A végén kezdem. Kaptam ma egy telefont a (volt)főnökömtől, hogy be tudnék-e szaladni az üzletbe? Ennyi, semmi több. Mondom, miért ne? Gondoltam megbeszéljük a beosztást a kolleganőkkel, mivel napi váltásban dolgozunk.
Lementem, mire kiderült, azért kellettem, hogy segítsek pakolni, mert bezár a bazár... Mit tehettem, segítettem, gondoltam ez is jelent egy kis pénzt, hiszen itt maradtam megint egy ezressel és három gyerekkel.... Pakoltam becsülettel, miközben a főnök feleségének nyavalygását hallgattam. Háromszor magyaráztam el a standot, hogy akárhogy adom össze és vonom ki, az eredmény ugyanaz, mert nem is lehet más...ami eddig stimmelt napi szinten, az összegezve is annyi kétheti szinten. Nem nagyon értette...
3 órát voltam ott, amikor közölte, már nincs ránk szüksége. Se "köszönöm az eddigi munkát", se egy "ezt vigye haza a gyerekeinek", se "elnézést, hogy felelőtlen voltam és így kicsesztem Önökkel...", se pénz...Semmi. Mehetnek. A munkatársnőmet, aki reggel tíztől dolgozott délután kettőig, szintén csak részben fizette ki, mivel ma már nem dolgozott...végül is, nem adott el semmit, csak pakolt...az nem munka. Ugye?

Kb. két hónappal ezelőtt jelentkeztem az állásra, ahová fel is vettek, elvileg. Aztán csak jöttek a telefonok, csúszunk, nincs meg a hely stb. Hogy lehet alkalmazottat keresni egy majd nyíló vállalkozáshoz? Legalábbis, ha még nincs meg a nyitási időpont? Mivel kellett a pénz, beálltam barátnőmék sörözőjébe, amivel kerestem annyit, ami a mindennapokhoz elég, de hosszú és fárasztó volt, a gyerekek mellett alkalmasabb lett volna ez a munka. Örültem tehát és kivártam. Felmentünk Pestre egy napos képzésre, ami szintén nem volt rendesen megszervezve. Végül is ez nem került pénzembe.... A képzés után még két hét várakozás és hitegetés, majd megnyitottunk. Egy eleve halálra ítélt helyen. Minden nap próbáltunk tanácsot adni a főnöknek, hogyan, miként kellene a forgalmat növelni, de ő csak jajongott, mennyi pénzt tett bele és nem akar visszajönni...
Pénzügyi tanácsadó és marketing szakember lévén összedobtam neki egy hirdetési szöveget, rövidet, hogy olcsó legyen. Ekkor már kezdett kibújni a szög a zsákból. 55 évesen a család összes pénzét beleölte a nyitásba, még arra sem telik, hogy hirdessen és kifizesse a béreket! Hogy lehet valaki ilyen felelőtlen?? Soha nem mondta el neki senki, hogy egy vállalkozáshoz még legalább egy évi tartalék tőkére is szükség lesz? Hogy egy vállalkozás kb. egy évig többet visz, mint amit hoz? Manapság, válság idején pedig főleg!! Ráadásul ez egy olyan termék, aminek a fogyása az állandó meleg időhöz kapcsolódik.
Az, hogy tönkretette a családját, már nem érdekel. Próbáltam segíteni, még ma is...hívtam ismerőst, aki esetleg átvehetné az üzletet. De így...,hogy se köszönöm, se elnézést?? Nem segítek! Gonosz vagyok? Ám legyen! Vállalom.
Hogy miért? Míg pakoltunk, befutott két lehetőség...május elsejére és május nyolcadikára. Helypénz nélkül vártak minket, csak árulni kellett volna. Felcsillant a szemünk. Mire ő "ballag a gyerek, nyolcadikán pedig családi ebéd".
Kérdem én, egy 18 éves nem értené meg, hogy pénzt kell keresni gyerekem, nem tudok elmenni a ballagásodra, vagy kicsit kések, kipakolok a lányoknak. És fontosabb egy családi ebéd, mint menteni a menthetőt?? Nem tudta volna suli után azzal a gyerekkel kipakolni az üzletet?? Biztos nekem kellett a hűtőket emelgetni?
Hogy lehet valaki ennyire.....

Sajnálom, mert belebetegedett, alapjáraton jó ember, a családnak szeretett volna biztos egzisztenciát, ehelyett ez lett. De elítélem a családot, akik ahelyett, hogy mellé álltak volna, az első perctől azt szajkózták nem lesz ez jó és nem segítettek. Ha nekem lenne üzletem, a 18 évesem, de még a 16 éves is beállna dolgozni suli után és hétvégén, hogy ne kelljen alkalmazottat fizetni!! Áááá, nem értem az ilyen családokat! :-((

A cikket írta: MindenHatÓ

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. május 4. 08:54
Nem vagy Gonosz, és ez az ember bármennyire is jo alapjáraton nem érdemli meg a segitséget. Beleesett abba a hibába, hogy egy vállalkozást elég elinditani és akkor oda dől majd a lé.Az meg hogy amikor bajba volt már nagyon jött lehetőség és nem élt vele....lehetetlen nincs csak tehetetlen
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: