Szerelem
Látogatók száma: 139
Üdvözlet.
1998-ban ismertem meg a feleségemet. Már az első randevunkon tudtam,hogy Ő az igazi.
1999-augusztus-ban össze is házasodtunk. Én a boldogság legmagasabb pontján voltam, mert imádtam. Előtte senkit. 1999-vége felé kezdődtek a problémák. Anyós,após.
Ki is költöztünk énhozzám. De sajnos már nagyon másképp viselkedett irántam. Ezt nem tudtam feldolgozni, és sajnos megbetegedtem. 2000-márciusban el is hagyott. Még ebben az évben októberben el is váltunk. A válásra már terhesen jött. Ami olaj volt a tűzre. Sajnos a betegségem a mai napig meg van és meg is marad míg élek.
Az a legnagyobb problémám, hogy a mai napig úgy érzek iránta mint az elején.
Havonta 1-szer álmodok róla és az álmomban mindig összejövünk, és szeretjük egymást.
Ma ismét álmodtam róla,hogy feküdtünk az ágyon és simogattam az arcát mert együtt voltunk. Ilyenkor az egész napom "rámegy".
Azt szeretném kérdezni, hogy ezeket az álmokat az okozhatja,hogy még szeretem?
Nem is tudunk már egymásról semmit. 4-szer találkoztunk azóta, de még nem is köszönt.
Szóval 15-év elteltével is szeretem.
Erre szeretnék választ kapni.
Előre is köszönöm.
A cikket írta: Kopteriqus
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon rövid életű volt ez a házasság.Egy év után már el is váltatok.Nem gondolod,hogy ideje lenne elengedni és továbblépni?Az elengedés tudom nem könnyű,de e nélkül nem tudsz továbblépni.Aki már köszönni sem köszön neked,attól lélekben is ideje lenne elköszönnöd.
,,Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni."
Ezt nem én mondtam, hanem Bert Hellinger. Az ilyen gondolatok mögött az ősi indiai bölcsesség fogalmai állnak. Itt az azonosulásról van szó. Azonosulsz azzal, akit nem tudsz elengedni. Beléd épült. Te vagy az. Éned részévé vált, amit nem lehet levenni, mint egy kabátot.
Ha elválsz, és újra megházasodsz, már nem ugyanaz az ember leszel, mint aki az elsőben voltál. Hasonlítsz rá - de nem vagy már az. Azt elengedted. Kiléptél belőle. Lejött rólad. Mintha nem is te lettél volna. Valami persze átszivárgott a régi életedből, de mégis egy más ember lettél.
Ugyanez történik, ha elveszted azt, akit szeretsz. Ahhoz, hogy elengedd, más emberré kell lenned. Meg kell változnod. Mintha nem is te lettél volna, a régi. Az a szereped elmúlt, befejezted, s csak azután kezdhetsz élni egy másik szerepet. Nehéz megcsinálni. Nehéz megváltozni.
Valójában: átváltozni nehéz. Ezért maradsz anyuka kisfia vagy kislánya, örökké. Még akkor is, ha nem él már az anyukád. Úgy maradtál. Az "elengedés" azért csalóka szó, mert úgy tűnik, mintha fognál valamit. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy olyan vagy. Rád sült a szereped, s nem jön le. Tehetetlenül éled tovább.
Ahhoz nagyon érett és szabad lélek kell, hogy tudjon átváltozni. Benne van, eggyé válik vele, éli - és egy rövid idő után már nincs benne, nem azonos vele és nem éli. Amin túllépünk, annak meg kell halni bennünk. Csak utána lehet "föltámadni" - új életet kezdeni."
Müller Pétertől hoztam neked ezt az idézetet.
Üdv.
Én már elengedtem csak az álmaimban tér vissza ott pedig minden rendbe van.Midig és mindig szeretjük egymást ugyan úgy mint régen.
De még szeretem sajnos és ez jön elő az álmaimban.Volt azota több barátnőm,de azok csak barátnők voltak ennyi.
Én azt az elvet vallom,hogy ha valakit igazán szeret az ember a teljes szivéből és szétmentek.Nekem ő teljesített mindent amit akartam.Ő volt akit mindig is elképzeltem magam mellé.
Ebből azt akarom kihozni,hogy ha én újra szerelmes lennék akkor csak olyanba aki hasonlít rá.De akkor nem azt szeretném akivel vagyok és hasonlít rá hanem őt.
,,Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni."
Ezt nem én mondtam, hanem Bert Hellinger. Az ilyen gondolatok mögött az ősi indiai bölcsesség fogalmai állnak. Itt az azonosulásról van szó. Azonosulsz azzal, akit nem tudsz elengedni. Beléd épült. Te vagy az. Éned részévé vált, amit nem lehet levenni, mint egy kabátot.
Ha elválsz, és újra megházasodsz, már nem ugyanaz az ember leszel, mint aki az elsőben voltál. Hasonlítsz rá - de nem vagy már az. Azt elengedted. Kiléptél belőle. Lejött rólad. Mintha nem is te lettél volna. Valami persze átszivárgott a régi életedből, de mégis egy más ember lettél.
Ugyanez történik, ha elveszted azt, akit szeretsz. Ahhoz, hogy elengedd, más emberré kell lenned. Meg kell változnod. Mintha nem is te lettél volna, a régi. Az a szereped elmúlt, befejezted, s csak azután kezdhetsz élni egy másik szerepet. Nehéz megcsinálni. Nehéz megváltozni.
Valójában: átváltozni nehéz. Ezért maradsz anyuka kisfia vagy kislánya, örökké. Még akkor is, ha nem él már az anyukád. Úgy maradtál. Az "elengedés" azért csalóka szó, mert úgy tűnik, mintha fognál valamit. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy olyan vagy. Rád sült a szereped, s nem jön le. Tehetetlenül éled tovább.
Ahhoz nagyon érett és szabad lélek kell, hogy tudjon átváltozni. Benne van, eggyé válik vele, éli - és egy rövid idő után már nincs benne, nem azonos vele és nem éli. Amin túllépünk, annak meg kell halni bennünk. Csak utána lehet "föltámadni" - új életet kezdeni."
Müller Pétertől hoztam neked ezt az idézetet.
Üdv.