A boldogság tudománya – részletek Szondy Máté könyvéből

Látogatók száma: 65

Mindenki boldog akar lenni. Az emberek úgy vélik, hogy az életnek akkor van értelme, és akkor élvezzük, ha boldogok vagyunk. Járjuk körbe a témát hátha okosabbak leszünk! A gondolatok Szondy Máté: Boldogság tudománya című könyvéből származnak.

A boldogság, mint minden más érzés szubjektív jellegű. Így a tudományos megnevezése: szubjektív jóllét. A boldogságnak három összetevője van: az élettel való elégedettség, a pozitív érzelmek magas szintje és a negatív érzelmek alacsony szintje. A hedonikus egyensúly pedig nem más, mint a pozitív és negatív érzelmek aránya.

Vannak különböző „típusú” boldogságok.
A Kellemes Élet azt jelenti, hogy megpróbálunk minél több pozitív érzelmet átélni. Öröm, vidámság, móka, kacagás.
Az Aktív Élet azt jelenti, hogy időnként úgy érezzük, teljesen beleolvadunk abba, amit épp teszünk, és megpróbáljuk a legjobbat kihozni magunkból.
Az Értelemkereső Életet élő ember azt érzi, hogy létezésének van célja, méghozzá olyan, ami „nagyobb nála”, túlmutat az ő saját életén.

A boldog ember aktív és kezdeményező. Kutatások kimutatták, hogy azok, akik gyakran élnek át pozitív érzelmeket fiatal korukban, valószínűleg tovább élnek.

A boldogság egészségesebbé tesz, javítja a társas kapcsolatokat.

Sokszorosan alátámasztott tény, hogy a lelki és testi folyamatok között nagyon szoros a kapcsolat. (A mentális folyamatok, pl. az érzelmi állapot, az idegrendszeri folyamatok, pl. bizonyos hormonok mennyisége az idegrendszerben, és az immunológiai folyamatok, mint pl. a természetes ölősejtek aktivitása, folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.)

A boldogabb embereket általában fizikailag vonzóbbnak, intelligensebbeknek, barátságosabbnak, melegebb szívűnek, asszertívabbnak és önzetlenebbnek látjuk, mint a boldogtalanokat. Így értető, hogy szívesebben létesítünk velük kapcsolatot. A boldog emberek szívesen segítenek másoknak és hamarabb találnak párt!

Folyt. köv.

(kép: Net)