Akarod e?
Látogatók száma: 52
Önmagunk megfogalmazása, az állandó vívódás... Képesek vagyunk-e megfelelni a világnak, az elvárásainak...? Tudunk-e tovább lépni, túljutni korlátainkon, és ha igen mégis mi marad belőlünk? Talán az egyetlen járható út az elfogadás?...
Ha voltak is, ma már nincsenek vad álmaim. Előfordul ugyan egy-egy célnak nevezett elképzelés, melyet a való életben rengeteg akadály vesz körül. Ezzel tisztában vagyok. A realitástól még messze van, de nem elérhetetlen. Foglalkozom vele. A megvalósítás előtt az elrugaszkodás is várat magára. Ezt is tudom. Tőlem függ, de csak húzom, halasztom.
(Nem tesszük fel a kérdést: Miért? Mert e nélkül is tudjuk. Olyasmibe kapaszkodunk bele, aminek nem ismerjük a hatásait. Ezért adjuk fel nehezen a már ismertet, a már megszokottat, a biztosat. A bizonytalantól való félelmeink akadályoznak meg ebben.)
Ha tudom, és mégsem teszem, mert az akadályok leküzdhetők lennének, ha céljaimat szeretném megvalósítani. Ez az ára. De tudom e, hogy az a cél, amit annyira el szeretnék érni többet fog jelenteni, nyújtani majdan számomra, mint amiről – esetleg - most le akarok mondani?… Mi az a cél? Jogos kérdés. A függőség felcserélése valami mással, amiről még azt sem tudom micsoda?
Milyen cél elérése érdekében mondok le a biztosról, a megszokottról, az eddig még bevált, de nem olcsó „mulatságról”… Mert erre nincs más szó? Egy szükséges rossz talán. Nem létszükséglet. Így nevezem. Egészen addig nem az, amíg mást nem érzek fontosabbnak.
És ez itt szerintem a legvadabb álmom, egy elképzelésem, hogy lehet, van, létezik valami, amiről még ugyan nincs tudomásom, de izgat, hogy megismerjem, ezért hajlandó lennék talán áldozatot is hozni. Ha tudnám mi az? A jelen "függőségről" való lemondás egy másik függőséget hordoz magában. Ezt is tudom. Másként miért akarnék lemondani arról, amit már ismerek, ha nem lenne tétje. Az, hogy ez számomra ismeretlen. Ez a tétje.
Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant? Ehhez értek. Mert még mindig nem rugaszkodtam el. Még mindig csak körülírom, hogy mit, miért nem akarok megtenni. Húzom, halasztom.
(Ám azok az akadályok, amelyek valójában csak árnyak, nem igazi korlátok. A korlátokat mi magunk állítottuk magunk köré. Nekünk is kell lebontani. A bennünk nyugvó képességek pedig, hogy még nem törtek a felszínre? Még nem is tudunk róla? De, ami késik, nem múlik. Tekintsd ezt egy kalandnak, ha annyira akarod, egy felfedezésnek.)
"Azoknak az embereknek, akiknek nagyon bejött az élet, elértek mindent? Erősek? Sikeresek?
Te magad akarsz lenni, olyan, amilyen vagy, vagy, mint azok az emberek?"
Ha vannak vágyaid, melyeket elérhetetlennek látsz, mert fel kellene adnod önmagad ahhoz, hogy elérd, talán meghaladja a képességeidet is, akkor mérlegelj, kezd el elemezni a célod, amit még megfogalmazni sem igazán tudsz. Mert az is lehet, hogy nem is akarod azt, hogy hatalmasabb, erősebb és stabilabb legyél, olyan, amilyen nem vagy, mint az a másik ember.
Lehet, hogy csak magam akarok lenni, olyan, amilyen most vagyok, és ami idáig képessé tett sok mindenre, hogy elérjem az eddigi céljaimat. Akarhatok e ennél többet, jobbat, szebbet, ami sokkalta több lemondással jár, mint amire idáig képes voltam? Ezt kell magamban szerintem tisztázni. Akarom e, hogy más legyek, mint ami vagyok?
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ló!
Sosem felejtem el életem egyetlen lovaglását, benne életem első és utolsó vágtáját! :D:))
Szultán nevű lipicai kanca volt a szenvedő fél.
-Önmagamat nem tudom jellemezni abban a szituációban ilyen eccerűjen... :DDDDD
Aranyos. Most megvigasztaltál, mint ahogy én is téged ott a haikudnál. Nekem is csak a ló tetszik. :-)
Sosem felejtem el életem egyetlen lovaglását, benne életem első és utolsó vágtáját! :D:))
Szultán nevű lipicai kanca volt a szenvedő fél.
-Önmagamat nem tudom jellemezni abban a szituációban ilyen eccerűjen... :DDDDD
Jót tépelődtél!
Ne gondolj a holnap gondjával,élj a pillanatnak, a mának.
Közben ugyis az leszel, aki vagy.
(egy ló!) :D:))
Ne gondolj a holnap gondjával,élj a pillanatnak, a mának.
Közben ugyis az leszel, aki vagy.
(egy ló!) :D:))