Az élet súlya
2011. december 30. - Látogatók száma: 58
Bátran merem állítani, hogy életem egyik legjobb éve volt a 2011-es esztendő. Sokan értetlenül nézik a vidámságomat és a könnyedségemet. Míg egyesek irigyek, mások kíváncsiak a titkomra.
Ahhoz, hogy derűsen és optimistán várjam az előttem álló éveket, rengeteget kellett szenvednem. Tudjuk jól, hogy azok tudnak magasra repülni, akik a poklok poklát is megjárták. Ha nem nehezedett volna rám az élet súlya, nem cipeltem volna éveken keresztül több mázsás terheket, most mindent más szemmel néznék. Örülök annak, amit megtapasztaltam, mert sokkal erősebb, és bölcsebb lettem. Amikor magam alatt vagyok, ez a történet jut eszembe:
Egyszer egy férfi, akinek az élete romokban hevert, rengeteget szenvedett és teljesen összeroppant, így könyörgött a Jóistenhez:
- Istenem! Miért van az, hogy ily hatalmas keresztet kell cipelnem? Már nem bírom! Miért kaptam ezt? Mások miért gondtalanok, boldogok és vidámak?
Az Isten ezt nem állta meg szó nélkül: - Gyere velem, mutatok valamit!
Bevezette egy hatalmas szobába, ami feszületekkel volt tele. Volt köztük kisebb-nagyobb. Az egyik elfért a férfi tenyerében, a másik a mennyezetig ért. Így szólt az Isten:
- Válassz egy keresztet, és megígérem, hogy azt fogod cipelni életed végéig!
A férfi körülnézett, törte a fejét, majd kiválasztott egy közepes méretűt, amivel úgy vélte meg tud birkózni. Isten mosolygott.
– Biztos, hogy ezt akarod?
– Igen – válaszolta a férfi.
– Te most is ezt cipeled!
A férfi elszégyellte magát, és szó nélkül távozott.
Kívánom Nektek, hogy 2012-ben is méltósággal és gondtalanul cipeljétek a kereszteteket!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tetszett a kis anekdota.
Bokor
Szia Lizi!
Jó kis mese volt. Bár választhatott volna egy mini keresztet is, olyan kis kitűzőset;-)
Üdv,
Pinokkió
Jó kis mese volt. Bár választhatott volna egy mini keresztet is, olyan kis kitűzőset;-)
Üdv,
Pinokkió
Mindannyian cipelünk terheket, de bizony nem cserélnénk el a sajátunkat senkiével.
Sok erőt és kitartást kívánok neked a továbbiakban is!
Pussz, Tündér