Barátom
Látogatók száma: 56
Mit takar, ez a szó!
Olvasok és csóválom a fejemet.
"Te vagy a barátnőm! Milyen jó barátnők lettünk! A mi barátságunk már egy hónapja tart"...stb....
Igazság szerint két barátnőm van. Az egyiket kilenc éves kora óta ismerem, a barátságunk több, mint harminc éve tart! A másikkal együtt dolgozom hat éve. Megharcoltunk ezért a barátságért, és végül eljutottunk arra a pontra, hogy kimondhatjuk:
Te vagy a barátnőm!
Akiről tudom, hogy éjjel is felkelne és jönne értem, ha bajban lennék.
Mint, ahogy Én is mentem, és mindent félretéve odahajtottam a vállam a sírásra!
Akinél láttam, hogy üres a kenyeres doboz és másnap vittem mindent, ami tőlem tellett. Nem kért, de Én észrevettem!
Amikor elromlott a mosógépem, akkor hirtelen nem tudtam újat venni és neki eszébe jutott, az amelyet lecserélt az újra és a kamrában vár a sorsára. Másnap a barátjával hozták és láttam, hogy örül, hogy tudott segíteni.
Aki, ha nem jelentkezem jön, hogy nincs-e valami baj!
Amikor elvált, elsőnek hozzám jött ( nem az anyukájához ), hogy el fogok válni, szerinted jól teszem? Később a tárgyalás után hozzám jött, hogy elvált asszony lett belőle.
A barátság több annál, hogy "juj, de jót pletykáltunk". A barátság több annál, hogy együtt lógunk. A barátság több a lelki szemetesládánál.
Robert Brault mondta:
"“Nagyra becsülöm azt a barátom, aki időt talál számomra a naptárában, de még jobban szeretem azt, aki elő sem veszi a naptárát, ha rólam van szó.”
Mindig is óvatosan választottam meg a barátaimat, hogy később ne essek bele Murphy törvényébe.
Miszerint: "Barátok jönnek mennek, ellenségeid száma meg egyre gyarapodik."
Én úgy érzem, hogy ezek a hirtelen szövődött barátságok ugyanolyan hirtelen szét is fognak pukkadni. Mert nincs mögöttük tartalom!
S, ahogy anyukám fogalmaz a maga kis józan paraszti szavaival: Nagy barátságnak, nagy sz*** a vége! :)
A cikket írta: Babenko
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Csendben?
Más az ismeretség és más a jó ismerős, és más a barátság is, és megint más a netes barátság is. Részemről akkor is ennyi.
Ne már Babó!
Én ugyanazt mondom, amit te -olvass a sorok között-. Ha észreveszed, nem álltam se ide, se oda, csak elmondtam a véleményem, végig magamról beszéltem, kivéve az utolsó +mondat: "...és ugye a lélek közelsége nem méterben mérhető. "
Ha belegondolsz, a te kolléganőd és régi barátnőd nem a győri lakcímkártyájuk miatt a barátaid -szerintem-, közel van hozzád a lelkük!
Pinokkió
Hehe. Egyik barátnőm sem itt lakik Győrben. :) Ha tudtam volna milyen lavinát indítok el... nem írtam volna meg ezt a cikket. Na mindegy.
Lavina, az vót!
...Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem! :-)
De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmiszükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van Babó! Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék.