újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Bio-Horoszkóp

Látogatók száma: 87

Sorsfordító csillagászati hatások

Szférák
A kultúránk bölcsőjét ringató görög-római istenek gondoskodó figyelme kiterjedt arra is, hogy az emberi nem lakrészét mennyezetként hétrét beborító üvegbúrát igényesen dekorálják. A példás életű modelleket, felülírva az eredeti alkotó ornamentikus formavilágát, összetéveszthetetlen prepointilista stílusban időről időre egyszerűen odakenték a babaszoba plafonjára.
Ha már ott voltak, az iskola megteremtője sem kaparta le őket az égi kárpitról, hanem kanonizálta a tanoncok újító törekvéseit.
Amire az öntudatára eszmélő emberiség az égre csodálkozott, onnan már a regék és mítoszok állati, emberi és ezek keveredéséből létrejött köztes alakjai nézegettek vissza rá.
Az istenek tudtak valamit, amit a tudomány csak a legutóbbi időkben ismer fel. Tudták, hogy az első ingerek, benyomások mélységes hatással vannak a nyiladozó értelemre. Meghatározzák a fejlődés irányát, eldöntik a további sorsát.
Az égi jeleket forgószínpad szerűen úgy változtatták az emberek feje felett, hogy egész éves, változatos, ingergazdag éjszakai showban legyen részük. Aki nem aludt el rajta, annál a fejlesztő tréning nem is maradt hatástalan.
Eleinte mindenki úgy tudta, hogy a csillagok a szférákra aplikált picike, fényes plecsnik. Ez az elképzelés, valahogyan mégis jól megfért azzal a mélységes meggyőződéssel, hogy ennek a festett, pöttyös díszletnek hatalma van az emberi sorsok felett. Néha enged ugyan az enyv, és egy-kettő lepotyog, de a biztosra vélt hatáshoz még marad elég.
Évezredes tapasztalat volt, hogy a csillagok 12 szekciója közül mindegyiknek megvan a maga karaktere, és mindig az kapja kezébe a halandó életének irányítását, amelyik a megszületése idején legmagasabban állt az éjszakai égbolton. A többi 11 szekciónak a befolyása addig valahogyan ki van kapcsolva.
Az égitestek valódi természetének megismerése után a semmitmondó, befestett pöttyök helyére lépő irdatlan tömegű objektumok már a fizikai megjelenésükkel is hordoznak akkora tekintélyt magukban, amekkora elvárható sorsunk irányítóitól.
Csak egy kicsit volt kiábrándító, hogy a világító testek méretével együtt az Univerzum méretét is megismertük, és ehhez képest a csillagok továbbra is csak apró és nagyon távoli pöttyök maradtak. Az élénk fantáziával összetartozó csillagképnek gondolt csillagokról pedig bebizonyosodott, hogy semmi közük egymáshoz.
Régóta tudjuk, hogy mialatt a Föld a Nap körüli éves pályáján száguld, az Univerzumnak napról napra más-más tájaira nyílik az éjszakai kilátás. Egy év alatt körbepásztázzuk a világmindenséget magunk körül. Ezért változik körülöttünk a csillagos égbolt látványa évről évre csaknem pontosan ugyanúgy.
Az elgondolkodtató, hogy a Halak, vagy a Mérleg, vagy bármely más csillagjegy csillagai az év minden szakában ugyanúgy jelen vannak, a Földtől gyakorlatilag mindig ugyanakkora távolságra. Miért hatnának mégis egyszer jobban, máskor kevésbé?
Az égbolton is ugyanúgy ott ragyog minden csillagunk egész évben, folyamatosan, csak nappal nem látszanak. Esetleg csak éjszaka hatásosak?
Az asztrológusoklat ezek a bonyodalmak nem rendítik meg. Az a meggyőződésük, hogy a személyiségünket, karakterünket a csillagjegyektől kapjuk megszületésünkkor, sorsunk a csillagokban van megírva. Ősi tapasztalatra hivatkoznak, viszont okát, magyarázatát ennek a rejtélyes kapcsolatnak nem tudják adni.

Tanulás?
Mibe avatkozhatnak bele a csillagképek, amikor a személyiségünket transzformálják?
Talán a személyiség genetikai alapjait változtatják át? Nem, ilyent nem mondanak az asztrológusok sem.
Ezek szerint csakis a genetikai adottságok kifejeződését, a személyiség szerzett, tanult összetevőit befolyásolhatja a csillagok hatása. De, hogyan?
Sajnos, a viselkedésmintáink összességét -amire ugye, a csillagok állása rejtélyesen kihat- nem választhatjuk ketté az ösztönös és a tanult viselkedésminták csoportjára, mint a régi szép időkben, mert ezzel a megkülönböztetéssel komoly bajok vannak. Az állati és az emberi viselkedés kutatói számtalan olyan viselkedésmintát írtak le, amelyek nem nevezhetőek sem ösztönösnek, sem tanultnak.. A K. Lorenz libuskáiról elhíresült imprinting és a kondicionált tanulás trükkös esetei jól példázzák, hogy a különválasztást sokszor nem lehet megoldani.
Többféle viselkedésminta kiváltásához vagy elsajátításához van egy életszakaszhoz kötött időablak, amin belül a szükséges feltételek együttállása kivált egy bonyolult viselkedést. Mint ahogyan a kislibák a kikelésük utáni első órákban megtanulják felismerni a maguk mellett látott nagyobb mozgó dolgot. Ezután ezt tekintik az anyjuknak, ezt követik mindenhova, akármi is történik.
Az egymagában kikeltett kiscsirkének pl. az a furcsa szokása van, hogy éhen döglik. Hiába adnak neki felcsipegethető élelmet, amit a társasan kikelt csibék maguktól elkezdenek felcsipegetni, az egyke csibe nem eszik. Egészen addig nem eszik, amig két gyufaszálat nem mutatnak neki függőlegesen egymás mellett. Ettől a látványtól azonnal megtanul csipegetni.
A kicsi görény is ilyen defektes, nem tudja az áldozatát megtámadni, és a torkát egyetlen harapással elharapni. Odamegy a prédához, eddig nincsen baj a viselkedésével, de utána elkezd vele játszani, esetleg néha teljesen szakszerűtlenül bele-beleharap.
Egészen addig ilyen tehetetlen, amig véletlenül egyszer megharapja az áldozata torkát. Ez a végrehajtott mozdulat kiváltja belőle az áldozat elejtésének görényre jellemző teljes cselekvéssorát, egycsapásra megtanulja azt. Ettől a pillanattól mindig a legcélirányosabban ugyanezt hajtja végre.
Sok más, régebben sommásan ösztönösnek nevezett viselkedésről kiderült, hogy az “előre huzalozott” viselkedés kiváltásának feltételei vannak. Egy rendelkezésre álló időablakban, időtartományban ezeknek a feltételeknek be kell következni, másként az “ösztönös” viselkedést az állat/ember nem képes végrehajtani, “megtanulni”.
Természetesen, főleg állatokon kísérleteztek, de az emberek viselkedésében is bizonyára nagyon sok ilyen elem van. Ilyen pl. a kígyófélelem, a nyelvek elsajátításához szükséges hangzóminták megtanulása, a későbbi párválasztást befolyásoló gyermekkori imprinting időszak, stb.

Különösen az ember gyereke
A viselkedés, személyiség, temperamentum, hajlamok és képességek meghatározója az idegrendszer és a vele szorosan együttműködő hormonális rendszer. Ha a személyiség kialakulására hatnak a csillagok, akkor a hatásukat a neuro-endokrin rendszer kialakulására vagy működésére fejtik ki. Hogyan avatkozhatnak ebbe bele a csillagok?
Az újszülöttek olyan állapotban jönnek világra, mint a koraszülött majmok. Az idegrendszer, az agy kialakulása csak a születés után 2 évvel fejeződik be. Az idegsejtek egymás közötti kapcsolatrendszere és az idegsejtek egymáshoz vezető nyúlványainak velőhüvelye csak erre az életszakaszra készül el. Az idegsejtek közötti kapcsolatok sűrűsége, tehát az agy “huzalozása”, a feldolgozott ingerek mennyiségének és minőségének megfelelően alakul át.
Az igazi információdömping a megszületéskor kezdődik, amikor a külső környezet ingereinek sokasága zúdul az agyra.
Bennünket különösen az újszülött agy érdekel, mert ekkor hat a csillag. Valamiképpen a Vízöntő éjszaka másként téríti el az újszülött idegrendszerének fejlődését, mint a Halak, vagy a többi? Ne felejtsük, hogy a többi csillagkép is ugyanúgy mindig ott van az égbolton, csak nappal nem látszanak.
Nyilván, ha nem látja őket senki, akkor nem dolgoznak. Ami meg is érthető.
Gondoljuk el, hogy márciusban, amikor éppen az éjszakai műszakos Halak csillagkép van szemelőtt, gyorsan megvarázsolja a szülőszobából kihozott újszülöttet, és kész: meg van határozva a sorsa. Ezután már nincs menekvés, történhet akármi, a gyerekből ingadozó, simulékony jellem válik.
Viszont az elvarázsolt gyermek agyának érése még 2 évig zajlik, ami alatt igen markáns hatások téríthetnék sokfelé a képlékeny idegi fejlődést. Hogyan tudja ezeket kivédeni Halak? Lehet, hogy sehogyan?
Mi vár a gyermekre? Nálunk, mérsékelt övön ilyenkor kezdődik a tavasz. Ehhez az első naptól kezdve a külső ingerek egy jellegzetes sorozata társul. A napfényes órák száma, a környezetből jövő hangingerek, madárfütty és esőkopogás, a színhatások, a fák kizöldülése, a virágok nyílása, a bőrérzékelés, az évszaknak megfelelő ruházat változásával, illatok, formák és a természet, valamint a mesterséges környezet ingervilága egy programozottan változó ingerözönt zúdít a csecsemőre. Ezeknek az ingereknek a feldolgozása alakítja az éretlen idegrendszerben az új kapcsolatok milliárdjait. Elkezdődik egy intenzív tanulási folyamat.
Az ingerek, ha nem is minden évben egyformán, de minden évben tendenciózusan ugyanazt a menetrendet követve hatnak a márciusi újszülöttekre az évszakok váltakozását követve. Előre látható, hogy ezek a kicsik pl. 10 hónapos korukban a télre jellemző ingeregyüttesnek, környezeti hatásoknak lesznek kitéve, és az ingerek előreprogramozottan kísérik őket végig az idegrendszerük kifejlődése alatt.
A decemberben született gyermekek ugyanezeket az ingeregyütteseket az idegrendszer érésének egészen más időszakában kapják, ami más fejlődési utat fog kijelölni az idegrendszerük számára. Bizonyos dolgokat korábban fognak megismerni, megtanulni, más dolgokat később, mint a társaik. Különböző érzékeny időszakokat, időablakokat tudnak alaposabban kihasználni a tanulási folyamatokban.
Az tehát, hogy az év melyik napján látja meg valaki a napvilágot, kijelöl számára egy tipizálható ingerhatás sorrendet, és ezzel együtt, egy tipizálható idegrendszer-fejlődési, érési menetrendet is.

Sorsfordító égi jelenségek
Hogyan avatkoznak mindebbe a csillagok és konstellációk? A legtöbb sehogyan. Az egyik viszont nagyon erőteljesen. Ez, a központi csillagunk, a Nap. Az évszakos változásokat ugyanis a Nap körüli keringés és a Föld forgástengelyének beállása együtt idézi elő.
Ez a két csillagászati hatás bőségesen elegendő arra, hogy a születési horoszkópokban megjelenő, jellegzetes karakter eltéréseket okozza. Az évszakosság hatása valóban kimutathatóan befolyásolja az ingerkörnyezetünket, aminek erős befolyása van az idegrendszer érésére és a szervezetünk hormonszintjeire.
Ugyanúgy, mint az évszakok váltakozása, természetesen az is a Nap körüli keringés következménye, hogy az év folyamán változnak az égbolton éjszaka megjelenő csillagképek. De, a csillagképek az idegrendszer fejlődésében semmilyen különbséget nem okozhatnak, annál is inkább, mivel az összes csillagkép pontosan ugyanúgy, majdnem pontosan ugyanolyan irányban, ugyanolyan távolságban helyezkedik el a Földtől az év minden napján, a különbség csak annyi, hogy másokat látunk közülük éjszaka.
Az egyenlítő környékén évszakosságot csak a mérsékelt égövi hatások átterjedése okozhat, mint a monszun övezetben. Ezért az egyenlítő környékén élő népeknél nem számíthatunk tradicionális születési horoszkópokra, és az év különböző szakaszaiban születettek között sem lehetnek tipikus karaktereltérések. Ilyen különbségek az egyenlítő környékén esetleg a társadalom ciklikus folyamataiból eredhetnek.
Úgy tudom, hogy a születési horoszkópok tradiciója nem is alakult ki máshol, csak mérsékelt övi népeknél.

A cikket írta: Juhász András Géza

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Köszönjük ezt a nagyon komoly, tudományos és alapos cikket András!

Pussz, Tündér
 
Valóban más megvilágításba kerültek a csillagok. Gondosan megfogalmazott írás. Nem mondható rá, hogy Korhely lenne. :)

megtekintés Válasz erre:

Valóban más megvilágításba kerültek a csillagok. Gondosan megfogalmazott írás. Nem mondható rá, hogy Korhely lenne. :)

Ràmondhatod! :)))
A tengereken fontosak a csillagok. Igaz, kalóz tesó?

megtekintés Válasz erre: kalozlány

A tengereken fontosak a csillagok. Igaz, kalóz tesó?

"A tengereken fontosak a csillagok. Igaz, kalóz tesó? "

Nagyon, Csillagom!
Idézet:

"Az asztrológia bírálói szinte kivétel nélkül a csillagokról és azok hatásairól beszélnek. Ugyan hogyan is lehetne a különböző távolságokra lévő - csillagképeknek kikiáltott - égitesteknek bármilyen hatása a földi emberre? - teszik fel a kérdést. Akihez közel áll ez a téma és el is mélyedt benne, az egy idő után rájön, hogy az asztrológia nem a csillagokról és nem is a Naprendszer bolygóiról szól. Az asztrológia az egyetemes nyelvről, a matematikáról és azon belül a szögekről szól. Az tény, hogy az asztrológia 12 cikkre osztotta a Föld Nap körül megtett körét, és a 12 cikket valamiről el kellett nevezni. De a csillagképek pusztán névadói az egyes körcikkeknek. Hogy miért pont 12 részre kell felosztani? A világ harmóniára, egyensúlyra törekszik, ez nyilvánvaló. A világot felépítő erő számára a 120 fokos szög harmonikus a 90 fokos szög nem harmonikus. Az a rács, ami átszövi a mindenséget 120 fokos szögek mentén jön létre. Gondoljunk a hókristály 120 fokos szögeire, vagy akár a méhek építette lép sejtjeire. Ha ezekre a hatszögábrákra négyszögeket húznánk, akkor pedig az aranymetszést kapnánk (1:1,62), ami szintén a harmónia megnyilvánulása, és ami szinte mindenhol meg is figyelhető a természetben. Gondolhatunk itt a saját csontvázunkra is. Az egymással harmóniában lévő (vagyis 120 fokban lévő) körcikkek (pl.: mérleg, vízöntő, ikrek levegős hármasa) hasonló szerepeknek feleltethetők meg itt, a fizikai valóságban. Hogy ki határozta meg, hogy ebben a világban mi legyen harmonikus és mi diszharmonikus? …nyilván az, aki ezt az egész működő rendszert megteremtette. Minden további kérdés csakis neki irányulhat. "

megtekintés Válasz erre: Juhász András Géza

"A tengereken fontosak a csillagok. Igaz, kalóz tesó? "

Nagyon, Csillagom!

Csillagom?!?!?!Még senki se hívott így!!! hogyte milyen tündibündi vagy!Imádlak!
Most akkor, ha én megőrülök teliholdkor, akkor az teljesen szokványos és semmi köze a hold változásaihoz?
Az oltásoknál pedig figyelembe szoktuk venni, igaz, nem a csillagokat. :)
 
Amúgy meg… én egy szenvedélyes rák vagyok, aki nem hátrál. :))))
Most mondd, hogy véletlen. :)))

megtekintés Válasz erre: Bianka

Idézet:

"Az asztrológia bírálói szinte kivétel nélkül a csillagokról és azok hatásairól beszélnek. Ugyan hogyan is lehetne a különböző távolságokra lévő - csillagképeknek kikiáltott - égitesteknek bármilyen hatása a földi emberre? - teszik fel a kérdést. Akihez közel áll ez a téma és el is mélyedt benne, az egy idő után rájön, hogy az asztrológia nem a csillagokról és nem is a Naprendszer bolygóiról szól. Az asztrológia az egyetemes nyelvről, a matematikáról és azon belül a szögekről szól. Az tény, hogy az asztrológia 12 cikkre osztotta a Föld Nap körül megtett körét, és a 12 cikket valamiről el kellett nevezni. De a csillagképek pusztán névadói az egyes körcikkeknek. Hogy miért pont 12 részre kell felosztani? A világ harmóniára, egyensúlyra törekszik, ez nyilvánvaló. A világot felépítő erő számára a 120 fokos szög harmonikus a 90 fokos szög nem harmonikus. Az a rács, ami átszövi a mindenséget 120 fokos szögek mentén jön létre. Gondoljunk a hókristály 120 fokos szögeire, vagy akár a méhek építette lép sejtjeire. Ha ezekre a hatszögábrákra négyszögeket húznánk, akkor pedig az aranymetszést kapnánk (1:1,62), ami szintén a harmónia megnyilvánulása, és ami szinte mindenhol meg is figyelhető a természetben. Gondolhatunk itt a saját csontvázunkra is. Az egymással harmóniában lévő (vagyis 120 fokban lévő) körcikkek (pl.: mérleg, vízöntő, ikrek levegős hármasa) hasonló szerepeknek feleltethetők meg itt, a fizikai valóságban. Hogy ki határozta meg, hogy ebben a világban mi legyen harmonikus és mi diszharmonikus? …nyilván az, aki ezt az egész működő rendszert megteremtette. Minden további kérdés csakis neki irányulhat. "

Az a gond, h. a csillagkèpek v. akàrmik èjjel-nappal, tèlen-nyàron, mindig ott vannak körülöttünk.
Az vàltozik csak a különbözö idöszakokban, h. melyikeket làthatjuk èjszaka, ès melyikek vannak a nappali ègbolton.
Nappal nem làtjuk a csillagokat, de attòl mèg ugyanùgy ott vannak. Semmi sem teszi az egyik v. màsik csillagkèpet uralkodòvà, ès nem nyomja el addig a többi hatàsàt.
Amikor derengeni kezd, h. a különbözö csillagkèpek feltünèse ès eltünèse csak egy illùziò, akkor a csillagok helyett elövesznek egy ègi ràcsozatot. Az a lènyeg csak, h. elèg misztikus legyen.
Egy ilyen ràcsozat azèrt sem hathat a horoszkòpnak megfelelöen, mert a Föld nem ugyanazon a "helyen" jàr körbe-körbe az Univerzumban, hanem az egèsz Naprendszerrel együtt a Tejùt központja körül is körbevàndorol.
Tehàt, pl. az idèn novemberben egèszen màs helyen van, mint a tavalyi v. a jövö èvi novemberben, ezèrt nem tartozhatnànak minden èvben egyforma tulajdonsàgok pl. a novemberhez, ha ezeket egy rögzìtett ràcsozatban elfoglalt helyzet hatàroznà meg.

megtekintés Válasz erre: kalozlány

Csillagom?!?!?!Még senki se hívott így!!! hogyte milyen tündibündi vagy!Imádlak!

Ne vadìts, h. neked èn vok az 1. !

megtekintés Válasz erre: Virág

Most akkor, ha én megőrülök teliholdkor, akkor az teljesen szokványos és semmi köze a hold változásaihoz?
Az oltásoknál pedig figyelembe szoktuk venni, igaz, nem a csillagokat. :)

Ha a Föld körül 12 Hold helyezkedne el szimmetrikusan, mint ahogyan a csillagkèpek, akkor azok mind egyformàn hatnànak, ès nem foghatnàd ràjuk, h. mindegyik màs sorsot hatàroz meg az embereknek.
Ennek az 1 Holdnak viszont vannak is hatàsai a földi èletre, mert közel is van, ès jò nagy is a Földhöz kèpest.

megtekintés Válasz erre:

Amúgy meg… én egy szenvedélyes rák vagyok, aki nem hátrál. :))))
Most mondd, hogy véletlen. :)))

Dehogy mondom! Nagyon nyomulsz! :D

megtekintés Válasz erre: Juhász András Géza

Dehogy mondom! Nagyon nyomulsz! :D

:-P
:)))
:D

Jó éccakát!

:)

megtekintés Válasz erre:

:-P
:)))
:D

Jó éccakát!

:)

Màris? Mèg hajnal sincs! :D

megtekintés Válasz erre: Juhász András Géza

Màris? Mèg hajnal sincs! :D

De telhetetlen vagy… :D
Nem is tom ki nyomul… :D
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: