Gyógyulni kellene ...
Látogatók száma: 68
...de a tüneti kezelés helyett, a betegség igazi okát kellene először megtalálni
Ki ne ismerné ezt a szót – Allergia
A témának nem vagyok szakértője, nem vagyok orvos, sem allergológus, így egy kicsit más oldalról nézem a dolgokat.
Allergia – fűre, fára, ételre, porra, levegőre, lisztre, tejre , fényre, napra, … és kilencven- kilencezer-kilencszáz-kilencven-kilenc karakter sem lenne elég a továbbiak felsorolására.
A kislány – csodaszép gyermek született. Egészséges.
Cseperedett. Nyiladozott mint egy mesebeli virág. Okos, érdeklődő , nagyon értelmes gyönyörű kisgyermek lett.
Anyuka – szomszédban az orvos, így minden hapcinál, át lehetett szaladni, kérdéseket feltenni- Mit ehet, mit egyen, mivel és hogyan, szabad-e ezt, vagy nem szabad amazt, mivel kenjem, hány órát aludjon, mikor kell bilizni, mikor kell járni, mikor lesz rendes szabvány gyerekem, mikor leszek a szabvány gyerekemnek orvosilag igazolt, jó szabvány anyukája....
Anyuka – egyke gyermek, s hát okos bölcs szülei is a szomszédban laknak.
Apuka- ezt a férfit, nyugodtan nevezhetjük , igazi Férfi-Embernek.
Vállalkozást vezet, hivatását magas mesteri fokon gyakorolja, a család jólétének megteremtését is - bár manapság nem mint könnyű feladatot- de örömmel végzi.
Szerető, hűséges, jó férj s jó apa.
( A férfi jó tulajdonságait, nem a nő ellen emeltem ki !)
Anyuka – okos, kedves, tanult, öntudatos , bár szülei óvó-féltő, s mindent tudó szeretetét , még felnőtt korában is gyermekként megélő nő. Gyermekként – hisz ez itt nem csak a szeretet háláját jelenti, hanem azt is, hogy szülei gyermekként kezelik, s ő nem is tud felnőni ebből.
Férjét s gyermekét nagyon szereti.
A kislány- korához képest, nagyon eszes, nagyon értelmes. Egyéniség . Nagyon szép.
A gyermek próbálgatta a szülőkön az akaratát.
Elég rendesen.
Fulladozás, ájulásba csukló sírás, érintés elvonás – a gyermek akarata egyre többször érvényesül.
Párbeszédek :
- Kicsikém, gyere szépen öltözzünk fel, megyünk sétálni.
- Nem! - szólt határozottan a gyermek
- Miért nem kicsikém, hisz olyan szép az idő, levisszük a kis motort is- kérlelte az anyja
- Nem akarok! - toppantott a gyermek, s már készítette elő síráshoz a bájos arcocskáját.
Nem írom le a további beszélgetést. Legyen elég annyi, hogy másfél órai könyörgés és visítozás után, kompromisszumként később mentek sétálni.
Sok sok ilyen párbeszédet írhatnék le, de nem teszem, csak még egy történetet.
A kislány apukájával az egyik nagymamához ment. Apukának dolga volt, s így a gyermek a mamánál maradt volna játszani.
A mama, az ajtóban, szinte meghökkenve nézte az eseményeket. Az őrjöngő gyermek, apuka nyakába kapaszkodva üvöltötte – nem maradok itt, nem is akartam jönni, hazamegyek
Apukának mennie kellett. A már majdnem, magát önkívületbe ordító kislányt, a nagymama próbálta csendesíteni – nyugtatni. Sikertelenül.
Sikertelenül, s talán még olaj volt a tűzre, hogy nem hagyta, hogy a gyermek rugdossa.
Nagymama válasza – jól van bogárkám! Akkor maradj bent a szobában, ordíts ameddig tetszik, ha befejezted kint várlak a konyhában.
Anyuka későbbi reakciója, a következő mama látogatáskor:
Kicsikém! Menjünk át a mamához, vagy ne? Haragszol még a mamára?
…..........
Az azóta eltelt időben történtek
Anyuka, gyes közben elvégezte a főiskolát, majd a gyes letelte után visszament dolgozni.
A gyermek, még okosabb, még érdeklődőbb lett, s még akarnokabb.
Ordítással, hisztivel, puszi és érintés megvonással büntette szüleit.
Mindenhol s mindenkinél elérte amit akart. Ez alól csak az a mama a kivétel, aki bár nagyon büszke az okos értelmes unokájára, de nem majom módján szereti a gyereket.
A szülők tervezgetni kezdték a második gyermeket. Felelősségteljes emberek, így tudták hogy mindent megadhatnak a két gyereknek.
A kislány- lovagol, korcsolyázik, sportol, nyelvet tanul, úszni jár, s a gondos szülőknek hála, az a lista lenne a rövidebb milyen oltásban nem részesült.
Anyuka és Apuka , nagy nagy szeretettel készítették fel a gyermeket kistestvére születésére.
A gyermek boldogan simogatta édesanyja hasát, s a nővér fontosságának teljében, várta a jövevényt.
Látszólag minden rendben volt.
Néhány apróbb betegség, de hát ez még nem probléma. Utána hasfájások, étvágytalanság, fulladás.
A gyermek valamire allergiás.
Kistestvérét szereti, babusgatja, dajkálja. Viselkedésében változás állt be, már nem hisztizik. Komoly nagylány lett, aki tudja hogy szeretik akkor is, ha testvérére figyelnek. A kishúg már egy éves.
Boldog is lehetne mindenki , de nem az.
A most hat éves kislány, mindenre allergiás. Így- szó szerint mindenre.
A család hogy a gyermeknek ne okozzanak lelki megrázkódtatást, mindnyájan mindentől mentes eledelt esznek. Apuka is, Anyuka is és a kicsi is.
Nem mennek vendégségbe, mert szegény gyereknek nagyon rosszul esik ha lát másokat enni.( megértem) Nem mennek boltba, nehogy fájdalmat okozzanak a kislánynak.
Minden orvosi vizsgálat pénzbe kerül. Sebaj, apuka jól keres, s persze a gyógyszergyártóknak s bio boltosoknak is élni kell.
Mint ahogy írtam – nem vagyok orvos, tehát nem tudom mi az allergia oka.
Azt viszont tudom- a kislány most hisztik nélkül is elérte amit akart. Ő a központ. Körülötte forog az egész család, csak az történik, ami neki nem okoz gondot, vagy bánatot.
Lovagol, úszásból érmet vitt haza, nyelvet tanul, sportol s imádja a húgát s még szót is fogad szeretett szüleinek.
…....
Itt most lehetne sok hozzászólás, hogy mennyi allergiás beteg van, s nem mindenki egy akarnok hisztis kisgyerek.
Itt most lehetne sok hozzászólás, ami az orvosok állításait igazolja az allergiákról s azok nehezen gyógyítható voltáról.
Itt most lehetne sok hozzászólás, a rengeteg szer – gyógyszer , szenvedéseket enyhítő hatásáról. A táplálkozásból minden ártó dolog kiiktatásával elért javulásról. Illetve tünetmentességről.
Itt most lehetne sok hozzászólás, az allergiás betegek nehéz életéről.
Mindegyiknek helyt is adnék.... de , azért én feltenném azt a kérdést is, hogy sok allergiának nem -e valami pszichés eredete van.
Nem vagyok orvos, nem értek ehhez a témához, de a fent leírt eseteben biztos vagyok benne, hogy a kiváltó ok olyan lelki baj, ami testi tüneteket öltött.
A kislány bár szenved, de elérte amit mindig is akart- a figyelem központjának lenni.
A cikket írta: Gaya
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia!
Én igazság szerint a szülőket térítettem volna eszre a legelején. Minden ember tisztán és jónak születik. Nekünk szülőknek a felelőssége, hogy milyenné válik a gyerek. Olyanná amilyenné mi tessszük. Szegény kislány, valójában őt sajnálom. A szülők meg igy jártak. Inkább a gyerekkel foglalkozott volna az az anya és járt volna főiskolára később....
Üdv : Pem
Igen, a szülőknek kellett volna meglátni , hogy valami nem jófelé megy.
Ami a cikkből nem derült ki, az anya , tulajdonképp jó anya, s bizony igen sokat foglalkozott a gyerekkel.
Nincs jogom ítélkezni mások felett - de azt hiszem, ez esetben , az anyukát felnevelő szülők is hozzátettek hogy mindez így legyen, hisz az anyuka nem mert nevelni
Üdv.
Gaya
Szia, Zita!
Azt hiszem, egy időben kapott makarenkói pofon rég észhez térítette volna a hisztis gyereket! Ez nem allergia!
A szülők majomszeretete miatt ebből a kislányból nem lesz egészséges lelkületű felnőtt.
Üdv: Yolla
A " makarenkóival" teljesen egyetértek!- igaz ebben a felfordult világban, egy pofon miatt, a gyerek nyugodtan feljelentheti a szülőt bántalmazásért
... de sok 'allergiát" kellene itt meggyógyítani!
Üdv.
Gaya
Én igazság szerint a szülőket térítettem volna eszre a legelején. Minden ember tisztán és jónak születik. Nekünk szülőknek a felelőssége, hogy milyenné válik a gyerek. Olyanná amilyenné mi tessszük. Szegény kislány, valójában őt sajnálom. A szülők meg igy jártak. Inkább a gyerekkel foglalkozott volna az az anya és járt volna főiskolára később....
Üdv : Pem
Azt hiszem, egy időben kapott makarenkói pofon rég észhez térítette volna a hisztis gyereket! Ez nem allergia!
A szülők majomszeretete miatt ebből a kislányból nem lesz egészséges lelkületű felnőtt.
Üdv: Yolla