Halak
Látogatók száma: 60
Ülök a PC-m előtt, és próbálok kitalálni valamit. Valami jó ütőset, hogy ha leírom, és felteszem valamelyik irodalmi oldalra, akkor jó visszhangja legyen. De semmi sem jut az eszembe. Fészkelődök, forgatom a szemem jobbra-balra, mikor a tekintetem egyszer csak megakad az akváriumon. Csendesen szörcsög a levegőztető motorja, de ebben a csendben felerősödve hallatszik, ami máskor fel sem tűnik.
Szeretem a halakat. Különösen paprikás lisztben megforgatva, és jól átsütve! De ezek a kis színes, játékos halacskák nem enni valók. Ezeknek a látványa felüdíti a lelkemet, jólesik gyönyörködni bennük! Most is, ahogy játékosan kergetik egymást, olybá tűnik, mint ha fogócskáznának. Egyszer csak hirtelen megállnak, és szembefordulnak egymással. Ajaj, lehet, hogy ez háború? Érdeklődve figyelem, hogy miként alakul a harc kettőjük között. Nem hoznak szégyent a fajtájukra, mert ők sziámi harcos halak, - legalábbis azt hiszem! Na, most meg mit csinálnak? A szájukkal összekapaszkodnak! Csak nem csókolóznak? Hát, ha ez nem háború, - akkor csak szerelem lehet! Elvégre tavasz van! Lassan itt a nász ideje! Elkapom a tekintetem róluk, mert úgy érzem magam, mint ha kukkoló lennék!
Érezzétek jól magatokat halacskák! Egy biztos! Többé nem iszom vizet, mert a vízben halak szerelmeskednek!
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
időrendi sorrend
Én megfigyeltem a gyerekeknél,hogy kíváncsiak,követték az ujjam ahogy végighúztam az akvárium külső falán.Néha én is úgy éreztem betolakodó vagyok az ő kis világukba.
Üdv.
http://www.stop.hu/tudomany/a-halak-memoriaja-is-bamulatos/434117/#
Szép is a szerelem, és irigylésre méltó, ha nekünk meg nincs párunk!
Igaz, páratlanok vagyunk a magunk nemében!
Puszi: Yolla