újabb események régebbi események további események
18:27
Stanmorecxl regisztrált a weboldalra
05:45
Broncohia regisztrált a weboldalra
02:08
Drywalljtn regisztrált a weboldalra
18:59
Blenderqpg regisztrált a weboldalra
17:17
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel

Hiába menekülsz!

2011. október 22. - Látogatók száma: 53

A takarót mélyen a fejére húzza, kényszerítve magát ezzel is, ne legyenek további sötét gondolatai, melyek tolakodóan egyre csak jönnek, nem hagyva számára perc nyugalmat sem, hogy végre ellazuljon.

Az utóbbi napok eseményei egyre nyomasztóbban hatottak rá. Megpróbálta elhessegetni magától. Minden áron szabadulni szeretett volna ezektől az érzésektől, amelyek jól tudta, nem jó irányba viszik, de minden igyekezete hiába való volt. Jó. Ha egyszer nem megy, akkor minek erőltetni? Akkor csak jöjjenek! Egyre rosszabbul érezte magát. Mi a bánat van vele? Mi az, ami nem hagyja békén és nincs tőle egy perc nyugalma, se éjjele, se nappala. Legfeljebb, ha néha sikerül. Olyankor a takarót mélyen a fejére húzza, kényszerítve magát ezzel is, ne legyenek további sötét gondolatai, melyek tolakodóan egyre csak jönnek, nem hagyva számára perc nyugalmat sem, hogy végre ellazuljon... Ezt teszi most is.
Tudatosan - emlékei között keresve-kutatva - képzeletében egy távoli barlang bejáratához érkezik. Kíváncsisága nem hagyja nyugodni... Belép a barlang bejáratán. Hirtelen egy másik világba csöppen... Meglepődik... Ami a szeme elé tárul, az maga a csoda. Sejtelmes és rejtelmes egyben, ami egyszeriben körülveszi. Óvatosan indul el a barlang mélye felé. Az utat a kis szikla hasadékain keresztül beszűrődő fény világítja meg, lépteinek biztonságot nyújtva.
Egyedül van, de ez most nagyon jó. A csendben egyszeriben magára talál. Gondolatait hagyja szabadon áramlani. Nem is érti hogy kerül ő ide, de ez csak egy pillanatig tart, már egy újabb látvány nem engedi ezen töprengeni tovább... Az útnak hirtelen a vége szakad, messziről víz csobogás hallatszik és a következő pillanatban feltárul előtt egy kis vízesés. Testét egyszeriben melegség járja át, és ahogy közelebb ér, a látványtól szinte elámul. A tó vize olyan kék, mint az ég, a meleg pára, amely körüllengi, a barlang levegője még több melegséggel tölti el... testét elárasztja valami eddig soha nem tapasztalt vágy, hogy megérintse,... a víz szinte meleg, selymes, és puha, akár mint a harmatcsepp... megcsillan, ahogy megtörik rajta a szikla hasadékain keresztül beszűrődő fénysugár.
Hirtelen vágyat érez, mindent ledobva magáról, megszabadulni a ruháitól és elmerülni ebben a csodásan selymes vízben. Megborzong, amikor meztelen testét körülöleli, és nem engedi elmerülni, szinte csak lebeg a víz felszínén. Egyszerre végtelen nyugalom árasztja el. Olyan, amelyet soha nem érzett még. Súlytalan és mégis érzi testének minden porcikáját. Most valami egészen más gondolatok törnek elő hirtelen a mélyből... Magára figyel. Tudja, hogy egyedül van. Senki sem látja. Akadálytalanul, élvezettel fedezi fel testének minden részét, a lába ujjától végig a bokáján, a lábszárán, a combján, a csípőjén, a derekán, a karján és a vállán keresztül egészen a feje búbjáig. A felszínt szemléli, a külsejét, a szépségét, a báját. Majd befelé fordul. Kényszerítve magát, hogy testének minden egyes porcikája ellazuljon. Egyszeriben végtelen nyugalom árasztja el, nincs már tudat, gondolat, érzés, semmi, ami körülveszi az a minden és ebből ő nem akar többet felébredni.

A cikket írta: zsoltne.eva

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. október 29. 07:29

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. október 23. 13:20

Szia Éva!
Tényleg remek írás, igaza van Ailetnek:-)
Gratulálok, megint ügyes voltál.
Üdv,
Pinokkió

Köszönöm Pinokkió! :-)
2011. október 23. 13:20
Szia Éva!
Tényleg remek írás, igaza van Ailetnek:-)
Gratulálok, megint ügyes voltál.
Üdv,
Pinokkió
2011. október 23. 13:13

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 23. 09:56

Kedves Ailet!

Addig jó, amíg csak egy gondolat. A cél érdekében történik, hogy eljussunk valahonnan, valameddig. Emlékeimben sok ilyen "szépség" létezik, több-kevesebb sikerrel alkalmazom. De ez mindig egy visszatérő "álmodozás". Egyszer jó lenne, ha valóra válna mindenki álma. :-)

Köszönöm, hogy tetszett. Megmondom őszintén, nem volt könnyű emlékezni az eredeti "hatására". Mindig játszom ezekkel a "segítő" eszközökkel. Néha beválik, néha meg semmit sem segít.

Puszi,
Éva

Kedves Éva!

Csak gondolj arra, hogy én virtuálisan mindig mindenkinek szívesen fogom a kezét a kalandozásban! :-) Mesélek majd alkalomadtán amolyan vadregényes jelenetekről, de nem is kell, van idefenn bőven, csak engedd el a fantáziádat! Elég egy illat, egy íz egy hang és máris vissza tudsz repülni azokhoz az érzésekhez! Vedd magad körül olyan dolgokkal, amelyek segítenek emlékezni. Csukd be a szemed és jöhet a film... :-)

Pusz: Ailet
2011. október 23. 09:56

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 23. 08:45

Szia Éva!!

A félelmek ellen azt hiszem ez a leghatékonyabb orvosság. Az álmodozás. Az álomvilág olyan, amilyennek akarjuk, még akkor is, ha csak egy rövidke emlékkel játszadozunk, körüljárjuk, ízlelgetjük és ez mindig boldogít. Remek írás! Tetszik!

Ugye milyen jó kalandozni, még ha csak gondolatban is? :)

Üdv: Ailet

Kedves Ailet!

Addig jó, amíg csak egy gondolat. A cél érdekében történik, hogy eljussunk valahonnan, valameddig. Emlékeimben sok ilyen "szépség" létezik, több-kevesebb sikerrel alkalmazom. De ez mindig egy visszatérő "álmodozás". Egyszer jó lenne, ha valóra válna mindenki álma. :-)

Köszönöm, hogy tetszett. Megmondom őszintén, nem volt könnyű emlékezni az eredeti "hatására". Mindig játszom ezekkel a "segítő" eszközökkel. Néha beválik, néha meg semmit sem segít.

Puszi,
Éva
2011. október 23. 08:45
Szia Éva!!

A félelmek ellen azt hiszem ez a leghatékonyabb orvosság. Az álmodozás. Az álomvilág olyan, amilyennek akarjuk, még akkor is, ha csak egy rövidke emlékkel játszadozunk, körüljárjuk, ízlelgetjük és ez mindig boldogít. Remek írás! Tetszik!

Ugye milyen jó kalandozni, még ha csak gondolatban is? :)

Üdv: Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: