Erotikus

Mosolygó barack

Látogatók száma: 149

Ááááááá!!!!!! Tudtam, hogy nem szabadott volna megnéznem ma a képeidet! Különösképpen azt a kettőt nem, ahol együtt vagyunk… se a többit…

A fene vigyen el, hogy olyan messze vagy, én meg csak sóvárgok itt, mint éhes majom a banán után…

Tudom, tudom, nem túl jó hasonlat, legalábbis nem túl hízelgő rám nézve. De kit érdekel… Amúgy nincs rossz kedvem egyáltalán, mielőtt azt mondanád, hogy nem szabad szomorúnak lennem miattad. Nem vagyok. Mondom nem vagyoook! Na.

Csak ma megint rám tört az a kórság… tudod a hiányzol-kór… Néha azt hiszem, hogy inkább egy amnézia-kór kéne, vagy a korai szenilitás… édes feledés… a fene vigye el… Hiányzol. Sose bánd! Ez vele jár… mondhatni veled. De többé nem nézem meg a képeidet. Csak még ezt az egyet… meg ezt… és ezt… na, és még ezt is… csak ezt a krumplihámozósat még…

Még így sincs okom panaszra, hiszen szinte naponta írsz, ha csak két sort is, hogy itt jártál és csak beköszönsz és most sajnos csak ennyi… Tényleg elégedett vagyok. Jólesik a figyelmességed. Mindig megmelengeti a kis szívemet, amikor észreveszem őket.

Gyakran eszembe jut az a végtelenül gyengéd emlék, amikor csak úgy állok magamban a teraszon, vagy a konyhában, vagy bárhol, és észre se veszem, amikor a hátam mögé lopakodsz a semmiből, hanem egyszer csak megérzem azt a gyengéd csókot, amit a pucér vállamra adsz… azt úgy szeretem… meg a többit… a nevetést szerelmeskedéskor…

Amikor ráveszlek, hogy fényes délelőttön bújjunk el egy kicsit a rekettyésbe és… aztán a végén túlcsordulva örömmel, kacagva azt mondhassam neked, hogy:
- Jó reggelt!
- Hát most tényleg úgy érzem, hogy felébredtem…

Vagy mikor kézenfogva kajszit szedni megyünk alkonyatkor, és félúton…
- Szúr a gaz.
- Nem szúr, ha te vagy alul - vágom rá.
- Itt tényleg nem szúr… Gyere, ülj kicsit az ölembe!

Már tudom, hogy honnan kapta a nevét a mosolygó barack…

…

Kedves Olvasók!

Először naplóba szántam ezt a kis elmélkedés-szerű dolgot, de aztán arra gondoltam, hogy itt cikként eddig általában szakító és szapuló leveleket olvastam több írótól is, és én szeretem megtörni a rossz dolgok sorát.

Valamint annyit kiegészítésként elmondanék, mert hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eredeti mesében a barack nem mosolyog, hanem cseng.
"Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack"

Mindenekelőtt köszönöm a biztatást a Barátnőmnek, hogy írjak és írjak és írjak… Az esetleges panaszokkal hozzá tessék fordulni!

Valamint természetesen Édesanyámnak is, aki elnézni nekem, hogy rossz vagyok, de használható…

Nem utolsó sorban pedig Kalandoromnak, aki rózsaszín szívekkel kápráztat el, és aki nélkül ez a műsor nem jött volna létre…

CsókA!

♥

Kép forrása: internet