újabb események régebbi események további események
23:48
emillio módosította a cikkét
23:47
emillio új cikket töltött fel
21:00
Black Ice módosította a cikkét
20:58
Black Ice új cikket töltött fel
16:14
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:12
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
15:46
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
22:58
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
18:26
L. Alexa új cikket töltött fel
18:23
L. Alexa új cikket töltött fel
17:06
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
13:14
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
09:16
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
08:17
L. Alexa módosította a naplóbejegyzését
08:16
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
22:02
Black Ice módosította a cikkét
21:57
Black Ice új cikket töltött fel

Reinkarnáció=11

2010. július 17. - Látogatók száma: 84

Szeretettel Maat Ka Ra - nak, s egyben válasz a hogyan - jára...

Már lefekvéshez készültem, amikor csengett a telefonom.

- Halló, tessék?
- Kata, bocs a késői zavarásért, de muszáj elmondanom valamit. Emlékszel arra, amikor a tengerész Johnt vártam?
- Igen...
- Nos, Én azt a pasit ismerem a mostani életemben! Nem mertem akkor elmondani, mert féltem hogy kinevetsz. Meg különben is, nem igazán értem ezt az egészet, pedig tudom, hogy mit láttam, és éreztem, mégis nem lehet, hogy csak a képzeletem játszott velem?

Kényelmesen elhelyezkedtem, úgy látszott, hosszas beszélgetésre számíthatok ma este.

- Tudod, már elég sok utazást levezettem és ezen a bizonytalanságon mindannyian keresztülmegyünk.
Nem gondolod, hogy inkább az események tanulságain kellene elgondolkodnod? Ha most is ismered, lehet hogy egy másik esélyt kaptok a sorstól! Talán. Tudod mi jutott az eszembe?
- Micsoda?
- Ez az utazás lehet, hogy "Isten szappanoperája"!

Vivi felnyerített a vonal másik végén.
- Van benne valami. Ja, és még egyszer bocs a késői zavarásért! De tudod, ha ezt holnap elmesélem a lányoknak, bepisilnek a nevetéstől, az tuti!! Köszi még egyszer, Jó éjszakát!
- Neked is.

Majd ágyba bújva elmerengett a nap eseményein.


Valami fontosat álmodott, de már nem emlékezett mi volt az. Pedig úgy érezte fontos lenne. Még fogmosás, és öltözködés közben is ez járt a fejében. Az irodában alig bírta kivárni, hogy elmesélhesse a történteket.
A lányok ebéd helyett a szájukat tátották.
- Elmész Te a fenébe, anyukám - mondta Anna.
- Biztos beledumálta a csaj, hogy mire gondolj! - mondta a másik kolléganője.
- Irtó izgi lehetett, Én is kipróbálnám. Mit gondolsz, lehetne? - kérdezte Renáta.
- Majd megadom a számát, kérdezd meg tőle!
- Biztos, hogy nem hipnotizált?
- Jaj, ne legyél már ilyen kukacoskodó, inkább egyél.
- Én betojnék a tangámba a félelemtől, az biztos...
Mond csak, milyen érzés volt, amikor kinyiffantál? Mekkora volt a "harci eszközöd"? - visongott a nevetéstől Anna.
- Lányok, lányok, vége a kajaidőnek. Majd délután, ha akarjátok, menjünk el valahová, és jól kidumáljuk a témát.

Egyöntetű igen volt a válasz.

Munkaidő végén a lánycsapat elvonult a kedvenc kávézójuk teraszához. A kávé után, a fagyit kanalazva Edina azt mondta:

- Szerintem csak egy nagy humbug az egész! A kérdéseivel biztosan befolyásolta, hogy mit kell látnod! Engem bizony nem verne át, az biztos. Én anyukám a földön állok, mind a két igencsak jó formájú lábbal!! Te meg szívem, egy "csökött agyú szőke" vagy, aki minden maszlagot bevesz!!

A lánycsapat jóízű nevetéssel jutalmazta a riposztot, míg Vivi elvörösödött szégyenében.

- Nem érzem magam csökött szőkének, próbáld ki, ha olyan nagy a szád!! Talán akkor másképp beszélsz.

A többiek nevetve helyeseltek.
- Oké libuskák, - mondta Anna, hívd fel a csajt, és kérj számomra egy időpontot.
- Na, arról szó sem lehet, hogy egyedül menj el! Még a végén letagadnád a történteket, csak hogy neked legyen igazad! Mi is veled megyünk, ha lehet.

Miután telefonon időpontot kértek, két nap múlva megjelentek nálam.


Anna kissé izgult, sőt nagyon. De ezt el nem árulta volna a világ kincséért sem. Bevonultak a szobába, ahol Vivaldi négy évszakja szólt a cédén. Kellemes szantálfaillat terjengett a szobában.

- Nos, lányok, melyikőtök szeretne utazni?

A lányok, kivéve Vivien bennfentes mosolyát, izgatottan, feszengve ültek.

- Én - mondta Anna, de szeretném leszögezni, hogy ebben az egész izében nem hiszek. Tulajdonképpen mit fogsz csinálni ?

Kata mosolygott.
- Semmi különöset. Tudod, ha valaki nem hisz benne, az még nem kizáró ok. Amit úgymond az égiek engednek látnod, azt fogod megtapasztalni. Én a magam részéről nem foglak befolyásolni, semmivel sem.
Van valami különösebb oka annak hogy utazni szeretnél a kíváncsiságon kívül?
- Hát nem is tudom, a párkapcsolataimban nem vagyok valami sikeres, - komolyodott el a lány.
- Gondolom Vivien elmondta mire számíthatsz. Kezdhetjük?
- Igen. Kíváncsian várom, de biztosra veszem, hogy nálam ez nem fog sikerülni!
- Ez rajtunk kívül áll. Arra kérlek benneteket, hogy azért ne legyetek zajosak-fordult Kata a többiekhez.
Te pedig légy szíves feküdj le kényelmesen az ágyra. Ne izgulj, semmilyen félelmetes nem fog történni veled. Felkészültél?
- Oké, kezdhetjük.

Kata elmondta a bevezető utasításait, aminek néhány mozzanata nevetésre ingerelte a többieket.
- ...És most szép lassan ereszkedj le a földre, a talpaddal lefelé... szólj, ha leértél..
- ..igen..
- Milyen napszak van?
- ...Világos... kora reggel van...
- Most arra kérlek, nézz végig magadon... mondd el mit látsz, bármit látsz is, mond el nyugodtan.
- ...a lábamat nem látom... eltakarja a ruhám...
- Milyen a ruha?
- Hosszú.. istenem, ez egy kimonó... jaj nagyon nehéz és kényelmetlen... csak tipegni tudok... különös ruhájú emberek bámulnak...
- Kik ezek az emberek?
- ...büdösek...koszosak...
- Nézz körbe, milyen a táj körülötted?
- ...víz...kikötőben a vitorlás hajóval....
- Meg tudod mondani melyik országban vagy?
- ...nem otthon... nem tudom...
- Van veled valaki, hogy hívnak, meg tudod mondani?
- ...nem érzem jól magam itt... miért mutogatnak ránk... a szolgálóm, és az uram testőre.... vissza akarok menni a hajóra...
- Van családod, férjed, gyerekeid?
- ....nem...
- de azt mondtad az uradat kísérted el
- Ő nem a férjem.... Ő a ...csang nagyúr...
- Van valami fontos ebben az életedben amit látnod kell? Menj életed legmeghatározóbb pillanatához, ... most mi történik?
- ...a kertben vagyok, otthon... nézem a kavicsos ösvényt.. mellette a kis tavat... olyan békés itt minden.. itt mindig nyugalom van.. nem bánt itt senki... keresem a megbékélést...
- Mit csinálsz ott?
- ..várom....
- Mit vársz?
- ...a halált...
- Miért, beteg vagy esetleg öreg?
- ...nem egyik sem... uram parancsára teszem.. boldog vagyok hogy megengedte....
- Mit engedett meg?
- A rituális halált... jó, hogy megengedte...
- Miért?
- ...nem akarom férjemül, akit a nagyúr kijelölt számomra...
- Ki az?
- ...egy falusi paraszt.../arcán mély utálkozás látszik eközben/... pedig jó ember, de nekem egy tanulatlan paraszt nem kell.. inkább a halál... Csang úr megbüntet a gőgösségemért...
- félsz?
- ..nem...csak...várakozás.. / itt valami érthetetlent mond/
- Akard látni a halálodat?
- ..nem..
- Akkor menj a halálod utáni másodpercre. Mit érzel, mit látsz, mi történik?
- ...látom magam... lebegek saját magam fölött... nagyon könnyű vagyok.. bűntudatom van..
- Miért?
- ...mert az élet szent.. nem szabad eldobni..
- Akarod látni a temetésedet?
- ...furcsa.... érzem az emberek gondolatait.. van, aki sajnál.. de a legtöbb ember lenéz, mert gőgös fennhéjázó voltam... Ők nem sajnálnak.. már nem akarok itt lenni...
- Most menj a halálod utáni 40. napra,hol vagy? Mit érzel?
- ...lebegek...lebegünk...sokan vagyunk itt.. de nem érzem azt, hogy volna testem!
- Nos, ez a köztes lét,most ott vagy. Nem messze tőled van egy fényoszlop. Keresd meg, megvan?
- Igen, mellette állok.
- Ez a megtisztulás, a szeretet fénye. Állj bele, engedd, hogy végigfolyjon rajtad. Milyennek érzed?
- ...meleg, csodásan meleg... olyan jó itt benne... elmondhatatlan boldogságot érzek...
- Szólj, ha már úgy érzed, hogy végeztél.

Pár perc elteltével a lány jelezte, készen van. Arcán szelíd mosoly játszott.

- Most gyere ki, nem messze tőled van az igazság háza. Milyennek látod?
- Kis tornyos kőház... piros tetővel. Barna ajtaja van, be akarok menni!
- Hát persze, menj csak. Figyelj meg mindent, mert fontos lehet a számodra. Bent találkozhatsz a segítőiddel, szellemi kísérőiddel. Felteheted nekik azokat a kérdéseidet, amelyek fontosak a számodra. Válaszolni fognak neked. Menj most be. Bent vagy?
- Ez egy kis szoba, asztal, székek és van egy kandalló. Fölötte egy kép.
- Menj oda, nézd meg a képet. Mi van rajta?
- Egy tájkép!!! Istenem, ez nem lehet igaz! Nem akarom elmondani mi van rajta!!!
Nem vagyok egyedül a szobában, valakiket érzek itt! Szavakat hallok, beszélnek hozzám. Azt mondják gőgös vagyok, a mostani életemben éppúgy, mint az előzőben. A szeretetről beszélnek, ..szégyellem magam, azt mondják változnom kell, mert így egyedül fogok maradni... most jó... jó érzésem van, szeretnek, ebben az életemben lesz valaki, akivel boldog leszek.. ha jobban figyelek mások érzéseire. Azt mondják menjek...
- Rendben van, indulj el az ajtó felé, de előbb köszönd meg a segítségüket, majd búcsúzz el tőlük.
Megvan?
- Igen.
- Jobb oldalon van egy lépcsősor. Szeretnél tovább menni?
- Igen.
- Akkor indulj el rajta lefelé. Minden lépcsőfok egy előző életedet jelenti.
Szólj, ha úgy érzed szeretnél megállni.
- Van itt egy aranyszínű lépcső.
- Rendben van. Állj meg, lépj le róla. Nézz végig magadon, mondd el mit látsz.
- Női láb, bokáig érő ruha.. nevetnek...
- Kik nevetnek?
- Gyerekek. Az enyémek. Kirándulni vagyunk, bogyókat szedünk a kosárba... /itt valami érthetetlen szót mond/ a férjem otthon van. Csak mi jöttünk el bogyót gyűjteni a gyerekekkel. Nekik játék, nekem munka.
- Van valami foglalkozásod?
- Nincs.
- Mire kellenek a bogyók?
- Teát főzök belőle, teát a baba miatt..
- Miért?
- A baba miatt, már megint gyermeket várok.. pedig a többit sem akartam!!!

Bevallom, ezen a kifakadáson eléggé meglepődtem. Sőt, úgy is mondhatnám, leesett az állam.

- Nem akartad Őket?
- Nem! De nem mondom meg miért!! Nem akarom!
- Rendben van, nem muszáj, ha nem akarod.
- Vissza kellene már fordulni, már eléggé fáj a derekam. Hol vannak a gyerekek? Nem látom Őket, túl messze jöttünk az erdőben.... hallod?..
- Mit kellene hallanom?
- ...farkasok... (Nem értettem mit mond, de nagyon ideges lett.)
- Most mi történik?
- ...lebegek, mind a hárman... jó így...
- Ki van veled?
- A gyerekeim. Ők voltak a gyerekeim. Azt mondják, mi választottuk, hogy így történjen.. ellebegnek mellőlem, még találkozunk. Meghaltam.
Szeretet, törődés, elfogadás, gondoskodás szavak jelennek meg előttem. Mintha Én mondanám, de mégsem. Olyan fura!
- Jól van kedves, lassan ideje lesz befejezni. Most keresd meg a fényoszlopot, szólj, ha megvan.
- Igen.
- Állj bele, engedd, hogy tested-lelked megtisztítsa, hagyd, hogy a negatív energiákat lemossa rólad.
- Esküszöm jobb ez a fényfürdő bárminél.

Pár perc múlva jelezte, végzett. A titkok házában megkapta a kérdéseire a feleletet.

- Most szép lassan tudatosítsd, hogy itt fekszel. Szép lassan nyisd ki a szemed.

A lány álmosan, kicsit bágyadtan pislogott. Szeme könnybe lábadt. Látszott rajta, nehezen tartja vissza a sírást.

- Nagyon rossz volt?
- Ó nem, csak nem igazán tudom, hogyan fejezzem ki magam. Talán a megdöbbentő a megfelelő szó.
A szobában mély csend lett. Elmerültünk a gondolatainkban.

- Gyere, ülj ide mellém és beszéljük át a történteket.
- Tudod, ha nem velem történik meg, nem hinném el. Még most is nehezemre esik, pedig a fene egye meg, láttam, éreztem!!!
Át kell gondolnom az egészet.
- Megértetted a lényegét?
- Olyan kusza minden, szégyellem magam. Tényleg ilyen önző és szemét vagyok? Ezért vannak gondjaim az emberekkel?
- Nincs okod a szégyenkezésre, tapasztaltad, hogy nem ér véget minden, ami fontos. A lényeg, hogy felismerd, miben hibáztál és megtanuld a hibákat kijavítani.


Vajon Te felismered a saját élethibáidat? Hajlandó volnál, hogy kijavítsd?

Nehezen fogadjuk el a tényeket, hogy életünk fontos leckéit a társkapcsolatainkban tanulhatjuk meg. Mindenkiben benne van a vágy, hogy megtalálja a lelki társát.

Hogy ki az?

- Aki segít nekünk abban, hogy fejlődjünk. De nem úgy, ahogyan mi szeretnénk, hanem ahogyan szükségünk van rá!

Sokan biztosan nem értenek velem egyet.

A legtöbbünk számára a párkapcsolat pusztán fizikai kötődést, lelki birtoklást jelent. De a legtöbb probléma mégis akkor kerül felszínre, amikor eltelt pár közösen eltöltött év.

A lelki társ nem feltétlen ugyanaz a személy, akit álmaink nőjének-pasijának tartunk. Az igazi társ kiegészít bennünket, hiszen azoknak az energiáknak a kivetülése, ami belőlünk hiányzik.

Tudomásul kell vennünk végre: A KARMA NEM BÜNTETÉS!!!

Változó életünkben folyamatosan hozunk jó, vagy rossz döntéseket. Ezek azt jelentik, hogy új helyzeteket is teremtünk, például egy előző életbeli gyilkosságot nem úgy teszünk jóvá, hogy most mi leszünk az áldozatok, hanem "áldozatunkért" vagy egy hasonló helyzetben lévő emberért jót cselekszünk! Hiszen fenntarthatjuk a szabad választás jogát!

Élményeink meg- és átélésével lehetőségünk van a választásra, s ezáltal a változásra.

Lezárhatunk egy régi rossz párkapcsolatot,amely azelőtt úgymond függőben maradt. Lehetőséget kaphatunk arra,hogy most lezárhassuk egy rövidebb, intenzívebb kapcsolat során.

Sokan vannak közöttünk, akik szinte állandóan rossz kapcsolatot választanak, szinte egyazon sémára.

Pl. link, alkoholista a párjuk, vagy túl egoista. Ha a rossz, hozott sémákat nem tudja elengedni, valószínűleg hasonló természetű lesz a következő kapcsolata is. Vagy állandóan nős férfiakkal "hozza össze" a sorsa.

Amíg nem tanulják meg elengedni maguktól ezeket a hibás emléksémákat, addig nagy valószínűséggel ugyanaz fog velük ismétlődni újra és újra.

Le kell vonni a konzekvenciát és tovább lépni.

Meg kell tanulnunk elhárítani magunktól a hibás beidegződéseket.

Ami nagyon fontos: a tanultakat át kell ültetni a gyakorlatba, különben frászt sem ér az egész elméleti tudásunk!


Néha tragédiák történnek velünk, vagy körülöttünk és nem értjük hogy miért!

De, ha utólag visszatekintünk, rájövünk arra, hogy egy csomó új lehetőséget is kaptunk vele.

Például egy szerencsétlen válás után az ember fia-lánya kétségbeesik, de aztán észre sem veszi, de lehetőséget, esélyt kap egy csomó új ember megismerésére. Új barátok, új kapcsolatok, új tapasztalatok megélésére. Ezt pedig ajándékként kell megélni ,és nem a tegnapon, az elmúlt rossz dolgokon keseregni!

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy meg kell válni a kellemetlen, rossz emlékektől, helyzetektől.

Minden gondolatunknak, tettünknek hatalmas ereje van.
De nem szabad elfelejtenünk, hogy egy egyszerű jótett is megváltoztathatja egy vagy több ember életét, vagy befolyásolhatja sorsát!

Újjászületéskor tudjuk, hogy mi lesz életünk célja!
Jóvátenni, megtapasztalni, tanulni, képességeinket fejleszteni, és ami a legfontosabb: alkalmazni azt!!!
Hiszen ha nem segítünk valakinek, akinek szüksége van rá, akkor milyen jogon várjuk el Mi ugyanazt?


Hogy ezekből a történésekből mi a valóság, és mi elménk szüleménye, talán soha nem tudjuk meg. De szerintem nem is ez a fontos! Ha csak arra jó, hogy megismerjük önmagunkat, hogy rendeződjenek emberi kapcsolataink, akkor már nem is kérdés.

Ami lényeges, hogy elfogadjuk azt, hogy emberek vagyunk, emberi hibákkal, és néha óriási tévedéseink vannak. Változásra mindannyiunknak szüksége van, csak ezt beismerni igencsak nehezünkre esik!

De nem szabad elfelejtenünk, hogy képesek vagyunk bármire!

Kételkedsz benne?

Vegyük az egyszerű mágnest példának!

A mágnes fütyül arra, hogy mitől működik. Egyszerűen csak teszi a dolgát.
Egyes dolgokat vonz, másokat taszít.

Te barátom, a mágnes melyik sarka akarsz lenni? Remélem nem untattalak, de legalább elgondolkodtattalak!

Hiszen mindannyian olyanok vagyunk, mint a vízcsepp, amelyben benne van a tenger: s annak minden energiája, ereje.

/folyt.köv./

A cikket írta: monika65

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. február 3. 15:07

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2010. július 17. 09:18

nagyon jó! olvass még indiai könyveket, sokat.

Ezek nem mesék , ez a valóság, amit a földi ember nem lát, hogy ez számodra láthatóvá váljon, el kell érned egy magasabb szintett. Ami fontos ezt megérteni. Aki egyszer látta, soha nem kételkedik..
2010. július 18. 18:26
A legnehezebb dolog beismerni, hogy tévedtünk.....de hát emberek vagyunk. Aki meg nem csak beismerni tudja a tévedését, hanem kijavitani is.Kevés ilyen ember van.Jó cikk.
2010. július 17. 09:18
nagyon jó! olvass még indiai könyveket, sokat.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: