A vér szaga, avagy kiugrik a nyúl a bokorból

Látogatók száma: 101

Ezt a cikkem már párszor megírhattam volna. Akár más oldalakon is történhetne, de nem kell ehhez INTERNET, hogy igaz legyen. Tyson a megmondhatója, hogy a való élet is hasonlóakat produkál.

Amikor kis srác voltam, már akkor is megtapasztaltam, hogy a gyengék mellé nem jó állni. A gyenge az mindég veszíteni fog. Ha győzni akarok, akkor az erősebbhez kell húznom.
Ha a természetben megsérül egy állat, akkor azt a többiek legtöbb esetben nem védik, hagyják elveszni. Az oroszlán nem az erős bivalyt támadja, hanem a sérült, beteget.
De az emberek is az épp aktuális bajnoknak szeretnek drukkolni. Most ha jól sejtem, divat Barcelona szurkolónak lenni (valamikor a mi időnkben meg a Kispest volt a trendi; hol vannak már azok a daliás szép idők) .

Miért is írom én ezeket?
A minap ellátogatott hozzám egy régi jó barátom, és felkért, hogy ismét írjak az Önök lapjára. Nem egyszerű ez Nékem. Alig látom már a betűket, az ujjaim is nehezebben mozognak, mint rég. De a barátság az kötelezi az emberfiát.
Szóval, miért is? - mondják Önök... a vén szenilis még a saját kérdésére se válaszol.
Látom és hallom, hogy mióta nem voltam jelen, elszaporodtak a személyeskedések az oldalukon. Na ez nem azért lehet, mert én távol maradtam Önöktől - görbül mosolyra a szám. Nevetek is magamon, mielőtt hízna a májam. Csak az Önöké, egy nem homogén közösség, ahol ez - tapasztalásom - szinte törvényszerű.
Persze el lehetne ezt kerülni.
Igen, ha megvan hozzá a kellő jó szándék és intelligencia, akkor ezek az itt látott problémák nem ütik fel a kígyófejüket. De legalább is nem gyűrűződnek tovább. Öreg tanítóm mondta egyszer, aliud ex alio malum gignitur...
Ha valakit megsebzünk, akkor az visszamar. Ez pedig háborút szül. Ok és okozat, ahogy ezt az egyik felhasználójuk bölcsen megjegyezte.
Mondhatjuk, hogy okos enged... de ez a legtöbb esetben nem működik. Az emberi (állati is) természet a túlélésre rendezkedett be. (Talán ezt az ösztönt még az állatvilágból hoztuk magunkkal.) Kevesen bírnak olyan belső lelki békével, hogy az őket ért támadást "kenyérrel dobják vissza".
Itt akkor az történik, amiről kezdettől fogva szándékomban állt beszélni.
Egy csatában, háborúban mindig lesz aki a rövidebbet húzza.
Ha ez egy társaságban van, akkor evidens, hogy a többség a fentébb említett okokra vezethetően, az erősebb mellé fog állni. Ilyenkor mindenki őt üti. Ő pedig egyre elkeseredettebben védekezik. Foggal, körömmel. Ekkor az áldozatunk minél véresebb, annál messzebbről érezni a sebéből áradó bűzt.
Ezt nevezzük, a vér szagának.
Talán az emberi társadalmat ez különbözteti meg az állatvilágtól. Jó esetben az emberekben van segítőkészség, méltóság, tolerancia, empátia... - sorolhatnám. Én nem gondolom, hogy helyes, amit Önök tesznek. És itt pálcát török, bár nincs semmi felhatalmazásom erre.
Javasolom, hogy mindegyikőjük tegye el a régi sérelmeit, és ne emlegesse a múltat. Ha ezt következetesen meg tudják tenni, akkor Éva sem fog senkit bántani, ezt én garantálom. Ha továbbra is a moderátor által rendreutasított - megmart - Évával foglalkoznak, mert most ő az akinek be kell húznia a nyakát (lesznek majd Önök is, ha épp úgy esik), akkor ez az oldal vesztét jelenti szerintem.
Ne légyen igazam!
Ez a véleményem, amit Tyson barátommal két sör közben agyaltunk ki.
Remélem segítettem, nem olajat öntöttem a tűzre!

Csak pozitív hozzászólásokat várok! Mindenki, aki itt akar marakodni, tegye azt máshol...