A második teremtés
Látogatók száma: 137
Legyen világosság és lőn világosság.
Sötétben tengette napjait. Fény nélkül. Nem hiányzott neki. Ismerte azt. A kezei közt tűz égett. Körülötte víz és a mindenség. Ereje hatalmas volt. Teremteni volt képes. De végtelen idők óta csak leste, mikor jön el az ő ideje. Létezett, sötét árnyékaként isteni önmagának.
Amikor végtelen gondolatában belegondolt, megremegett körülötte az egész. Világot gondolt, és elindult azt keresni. Tudta, hogy a semmibe megy és semmit talál. Biztos volt benne, hogy magának kell felépíteni azt.
És elkezdte...
Előbb felkapcsolta szellemének füstölgő gyertyáját.
Majd helyet talált fortyogó vizeinek.
Létrehozta a szárazföldet fáinak és tüskés virágainak.
Sötét csillagokat, kénes napot és rejtőző holdat teremtett.
Állatokat hozott létre, égre, vízbe és földre.
Játékának megalkotta a férfit és ördögi művének - annak oldalbordájából - a nőt.
Majd lefeküdt.
- Nem szoktam én a munkát - mormogta, és fáradtan elaludt.
***
- Uram - kopogtatott be hozzá az asszony. Nem lesz ez így jó. Miért lenne nekem uram és parancsolóm a férfi? Én téged szeretnélek magamnak.
Az Úr nem tudta, hogy ébren van-e vagy álmodik. Ahogy mégis magához tért, ráébredt, hogy ez az ördögi valóság.
- Nem elég, hogy megszerezte magának a tudást, de még a csábítást is megkaparintotta ez a némber - gondolta. Mit szeretnél asszony? - kérdezte.
- Téged Uram - kacsintott rá a nő. És kelletve magát, csupasz mellét kijjebb rakva édeni ruhájából, hajába túrt. Közelebb lépett, és térdre rogyva átkarolta Urának derekát.
...
Végtelen szeretkezéseik végén fáradtan zuhantak az ágyba.
...
Reggelre az Úr a nő karjaiban ébredt. Olyat érzett, amit még soha. Fájt minden porcikája, de mégis remegve gondolt vissza az élményre, amit a nő testének mámorító érintése nyújtott neki.
- Te csodálatos szerető vagy - mondta a nőnek. De asszony, te a férfié lettél. Őt kell szolgálnod ezután is. Így volt ez eddig, és így lesz ez a jövőben is, míg világ lesz a világ. Azonban azt tudnod kell, hogy minden leszármazottadban bujkálni fog a kisördög, amit magvaimmal elültettem beléd.
***
A homokozóban két kisgyerek játszadozott. Látszott már régről ismerősek egymásnak. A fiú szerelmes pillantásokkal nézte a csöpp kislányt.
- Ezt neked adom, mert szeretlek - mondta, és egy nagy dömpert tolt a lány elé.
- Köszönöm, én is téged.
Közben megérkezett egy új kisgyerek is a játszótérre.
A lány kicsit tologatta az imént kapott játékot, majd otthagyva azt, odaszaladt az új kisfiúhoz.
- Téged hogy hívnak? - kérdezte hamiskás nézéssel.
- Én vagyok az ördög - mondta amaz nevetve.
- Haha - mosolyodott el a kislány. Én azt ismerem - kacsintott rá a fiúra, és kelletve magát, piciny mellét kijjebb nyomva játszós ruhájából, hajába túrt. Közelebb lépett a kisördöghöz, és a homokba térdelve, átkarolta őt...
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
Én is remélem, hogy lesz még több!
Egy ördögi férfi előtt én is térdre rogynék.
Zsanna
Üdv, Pinokkió
Egy ördögi férfi előtt én is térdre rogynék.
Zsanna
Roppant szellemes és találó az írás mondanivalója. Igazán jó stílusban, humorba csomagolva nyújtottad át nekünk, amit nagyra értékelek, hiszen a nélkül sivár lenne az élet. Mint nőnek férfi nélkül, vagy férfinek nő nélkül, legyen velük az Úr, vagy az ördög, egyre megy! :)
Grat!
Zs.
Szeretem ezt a stílust. Talán ez áll legközelebb hozzám.
Örülök, hogy ez is tetszett..., remélem lesz még több!
Üdv,
Pinokkió
Grat!
Zs.
Ez szuper!!! :-)
Szia Pinokkió !
Ez valóban nagyon klassz lett. Mind a kettőnknek szüksége van egymásra. A nőnek a férfire, a férfinek a nőre. Valóban mi csábítunk, de Ti csábultok! Egyik sem működne a másik nélkül. Hiába kelleti magát egy nő, ha nincs aki ránézzen, vagy észre vegye. Ma már a nők is a férfiak is igényesek a másik figyelmére, és élvezik, ha vonzzák a másik nem tekintetét. A férfiak épp úgy igénylik a figyelmet, és tesznek kihívó, hódító lépéseket mint a nők. Együtt egymásért tudunk tenni, és élni is. Felei vagyunk a másiknak, testben és lélekben is. Csak akkor jó életünk, ha társunk van, és együtt vagyunk. Magányosan nem tökéletes az életünk. Az igaz, hogy megtalálva társunkat meg kell elégednünk azzal, ami adatott, s nem jó, ha másra többre, nagyra vágyunk, mert nem biztos a látszat az aminek hisszük. Csalatkozhatunk és magunkon ejthetünk mély sebet. Üdv Éva.
Köszi:-)
Igen, tudom én, de nem mondd el a többieknek, hogy tudom;-)
Puszi,
Pinokkió
Ez valóban nagyon klassz lett. Mind a kettőnknek szüksége van egymásra. A nőnek a férfire, a férfinek a nőre. Valóban mi csábítunk, de Ti csábultok! Egyik sem működne a másik nélkül. Hiába kelleti magát egy nő, ha nincs aki ránézzen, vagy észre vegye. Ma már a nők is a férfiak is igényesek a másik figyelmére, és élvezik, ha vonzzák a másik nem tekintetét. A férfiak épp úgy igénylik a figyelmet, és tesznek kihívó, hódító lépéseket mint a nők. Együtt egymásért tudunk tenni, és élni is. Felei vagyunk a másiknak, testben és lélekben is. Csak akkor jó életünk, ha társunk van, és együtt vagyunk. Magányosan nem tökéletes az életünk. Az igaz, hogy megtalálva társunkat meg kell elégednünk azzal, ami adatott, s nem jó, ha másra többre, nagyra vágyunk, mert nem biztos a látszat az aminek hisszük. Csalatkozhatunk és magunkon ejthetünk mély sebet. Üdv Éva.
Szia Pinokkió!
A férfinek a nőtől, a nőnek pedig a férfitől kell kiudvarolni azt a bizonyos kulcsot, hogy feltáruljon előtte a szelence belseje. Ami a lényeg...
Az Úr nem feledékeny, minden esetben tudja, hogy mit csinál! Meg általában az asszony is! :)))))))))))))
pusz
Juli
Pinokkió
Szia Pinokkió!
Hozzászólásomban a hangsúly a VALÓSZERŰTLEN szón volt.
Az én verzióm már számtalanszor megesett óvódás körökben.
Maga a történet vette pedofilosra az irányt a végén...
Kicsit el van karikírozva a kislány szereplő;
nem pedofil, hanem ördögi;-)
Üdv,
Pinokkió
Hozzászólásomban a hangsúly a VALÓSZERŰTLEN szón volt.
Az én verzióm már számtalanszor megesett óvódás körökben.
Maga a történet vette pedofilosra az irányt a végén...
Szia Juli!
De akkor, ha mi be vagyunk zárva, akkor hiába van a ti kulcsotok nálunk... A ti szelencéteket meg az Úr -bizonyára "véletlen"- alapból nyitva hagyta;-)
Üdv,
Pinokkió
A férfinek a nőtől, a nőnek pedig a férfitől kell kiudvarolni azt a bizonyos kulcsot, hogy feltáruljon előtte a szelence belseje. Ami a lényeg...
Az Úr nem feledékeny, minden esetben tudja, hogy mit csinál! Meg általában az asszony is! :)))))))))))))
pusz
Juli
Szia Pinokkió!
Már van pár félkész termékem, lassan kezd beindulni az agyam, feléledek téli álmomból.
Az "M" -et tudod, miért kaptad:).
J.
Hidd el, bele kell kezdeni (elkezdeni nehéz) és minden visszaáll a régi kerékvágásba!
Üdv,
Pinokkió
Szia Pinokkió!
Történeted 3. részében, hogy tökéletes legyen a párhuzam a következőt írod:
"kacsintott rá a fiúra, és kelletve magát, piciny mellét kijjebb nyomva játszós ruhájából, hajába túrt."
Ezzel a számomra elrontottad a történetet, annyira életszerűtlen lett. Sokkal jobb lett volna, ha a kislány az első kisfiútól kapott dömpert odaadja az új kisfiúnak, és felajánlja, hogy megmutatja, hogy mije van, ha cserébe ő is megteszi ezt!
Igen, ez így kicsit szájbarágósra sikeredett. A mutizós verzió is jó, de az meg olyan pedofilosra vette volna az irányt. Persze, ízlések és pofonok...
Üdv,
Pinokkió
Szia Anubis!
Te tényleg pihensz egy ideje, pedig hidd el egy nagyon jó párterápiás eszköz az írás!
Üdv, Pinokkió
A "M"-t köszi, de nem érdemlem meg, de kedves:-)
Már van pár félkész termékem, lassan kezd beindulni az agyam, feléledek téli álmomból.
Az "M" -et tudod, miért kaptad:).
J.
Történeted 3. részében, hogy tökéletes legyen a párhuzam a következőt írod:
"kacsintott rá a fiúra, és kelletve magát, piciny mellét kijjebb nyomva játszós ruhájából, hajába túrt."
Ezzel a számomra elrontottad a történetet, annyira életszerűtlen lett. Sokkal jobb lett volna, ha a kislány az első kisfiútól kapott dömpert odaadja az új kisfiúnak, és felajánlja, hogy megmutatja, hogy mije van, ha cserébe ő is megteszi ezt!
Kedves Pinokkió!
Véletlenül akadtam erre a kis gyöngyszemre. Rögtön tudtam, hogy ezt férfi írhatta. Mert azok a finom kis mondat töredékek olyan csiszolatlan, nyers, majdhogynem kissé közönséges módon vannak megfogalmazva. Így csakis egy férfi beszél erről, pedig ...? hogy szeretik a csábításnak ezt a részét! :-)
Ki az, aki mindent tud, lát, érez, mindenütt ott van..., csakis a nő. De a férfi nélkül minderre nem lenne akkora szükség.
Puszi,
Éva
Igen az első nő még nem trükközhetett annyit, mell kidob, haj meglebbent és egy kacsintás..., a maiaknak már szélesebb a fegyvertára, nem kétlem:-)
Igen, nektek szükségetek van arra, hogy csábíthassatok, tehát ránk!
Üdv,
Pinokkió
,,A férfi és nő két lezárt szelence, és a kulcs mindkettőhöz a másiknál van."
puszi
Juli :))))
De akkor, ha mi be vagyunk zárva, akkor hiába van a ti kulcsotok nálunk... A ti szelencéteket meg az Úr -bizonyára "véletlen"- alapból nyitva hagyta;-)
Üdv,
Pinokkió
Szia Pinokkió!
Szeretem az ilyen dupla fenekű történeteidet. Uram.
Mióta világ a világ, a nők irányítanak. Talán már az Úr is Úrnő volt.
Tamás
Igen, azt hisszük, hogy mi irányítunk, pedig maximum irányba megyünk. Az "Ő" irányukba.
Üdv,
Pinokkió
Véletlenül akadtam erre a kis gyöngyszemre. Rögtön tudtam, hogy ezt férfi írhatta. Mert azok a finom kis mondat töredékek olyan csiszolatlan, nyers, majdhogynem kissé közönséges módon vannak megfogalmazva. Így csakis egy férfi beszél erről, pedig ...? hogy szeretik a csábításnak ezt a részét! :-)
Ki az, aki mindent tud, lát, érez, mindenütt ott van..., csakis a nő. De a férfi nélkül minderre nem lenne akkora szükség.
Puszi,
Éva