újabb események régebbi események további események
00:53
emillio új cikket töltött fel
22:59
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:53
Új cikk került fel a weboldalra
20:27
Új cikk került fel a weboldalra
00:05
Új cikk került fel a weboldalra
23:46
Új cikk került fel a weboldalra
23:22
Új cikk került fel a weboldalra
20:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:13
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
11:12
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:11
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:54
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:28
Black Ice módosította a cikkét
20:22
Black Ice új cikket töltött fel
19:26
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
19:25
clubziguero regisztrált a weboldalra
16:49
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
13:16
Tündér módosította a naplóbejegyzését
13:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
22:45
Ködmadár új cikket töltött fel

A jóslás és én

2011. október 25. - Látogatók száma: 75

Amióta csak az eszemet tudom, érdekeltek a rejtélyek. A meg nem magyarázható, anyagi érzékszervvel nem érzékelhető jelenségek.

Be kellett látnom az évek során, én nem gyakorlatias ember vagyok, tapasztalataim szerint sokkal sikeresebben oldok meg dolgokat, ha a legbelső ösztöneimre hallgatok. Próbáltam szigorúan racionális lenni (anyám unszolására), nyögve izzadtam ki magamból a megoldást, de amikor csípőből, vagy zsigerből vágtam ki, az mindig helytálló volt. Elértem a célom, bár gyakran kerülő úton. Nekem az egyszerű sosem egyszerű. Talán azért kerülöm meg legalább kétszer a célt, hogy alaposabban rálássak. :) Nem tudom.
Kamaszkorom hajnalán, kedves barátnőm Melinda belekapott mindenféle ezoterikus izébe, hallgattam tátott szájjal a meséit és próbálkoztam. Próbálkoztunk.
Először csak az energiáinkat gyakorlatoztattuk, minden segítség nélkül, egymást megérintve vele, aztán egyre messzebbről, érzéseket sugallva a másiknak. Ez fájt? Ez kellemes? Ez rossz? Csak így az éteren keresztül. Nem volt tanárunk, nem is kellett, hisz ez csak játék volt szerintünk. Aztán felhagytunk vele, bár a lábfájástól kezdve a fejfájásig mindent elértünk egymásnál és meg is szüntettünk. Így, hogy ezt is megugrottam, már nem érdekelt, bár tovább fejleszthetnénk... már nem vonz egyáltalán.
Úgy 20 méterre lakunk egymástól, nem volt nehéz napi kapcsolatban lenni, gyakran kijártunk a közeli tóra sétálni, vett egy kártyát is (magyar) beidomította a jósláshoz és nekiültünk. Csak úgy vertük a padot vele, megragadott a lehetőség, aztán elhatároztam, hogy na majd én máshogy csinálom. A netről letöltöttem egy magyar kártyához való segédletet, aztán elolvastam mindent, ami a kezembe kerülhetett erről a témáról.
Akkoriban épp jóban voltam Vele, az én Jó Istenemmel és kis szertartás keretében felajánlottam neki a kártya erejét. Csak úgy saját kút főből, semmi faxni, én dobom a lapokat, te meg vezeted a kezem és a szavaim alapon. Persze volt gyertya, meg átszellemülés, de vele nekem erre semmi szükségem, humoros a lelkem virágszála, a világ legviccesebb lénye, de kegyetlenül őszinte. Ezt szeretem benne, meg hogy nem képzeli magát atyaúristennek :) mert az.
Dobtam is a kártyát, aztán erőt vettem magamon, hogy a hithű realista anyámat majd elkápráztatom. Életemben először (és szerintem utoljára) nyűgöztem le, ki nem ejtette volna a száján az elismerést, azt soha, de azóta is gyakran, amennyire csak lehet megkér, hogy jósoljak neki, meg a húgának, meg a barátnőjének, meg a gyerekeinek a bátyáimnak. :) ( kevés dicsérettel is beérem nála:) Ez így működik, mert a vér, a test hordozza a másik rezgéseit, az együtt töltött idő, az egymásra hatás elégséges infó, meg hát D.I. (Drága Istenem) úgyis mindent lát, hát nyilatkozik is, ha akar. Na itt az első gond. Csak annyit mond, amennyit ő akar és pont. Kipróbáltan ugyanazt mondja, bármennyiszer is dobok ki zsugát, csak máshogy. Ezért hát felesleges többször.
Itt egy pár szóval elmesélem legemlékezetesebb jóslásomat, ami a leggyorsabb is volt. Főnököm - férfi... fiú... hm pasi vagy mi- fa arccal behívott az étkezőbe és mondta, most vessek neki kártyát. Oké, szívesen, ki is dobtam. Nem kedvelem szegényt, de már az első két lapnál megszántam. Szakított vele a nője. (Tényleg nem tudtam előre, épp tőle jött.) Kipakoltam a többit és mély levegőt vettem. Megveregettem a vállát és össze is szedtem a zsugát. Eképpen próbáltam megnyugtatni: Túl éled, pár hét és már lesz nagyobb gondod is. :) ennyi telt tőlem. Mondom, hogy nem kedvelem. Persze ő rögtön kérdezgetni kezdett és én készséggel elmondtam mit is gondolok. Ez viszont csak rá tartozik ... Nos pár hét múlva felmondták az albérletét és kénytelen volt költözni. Kiborult. Se nő, se lakás, sajna ez van. Annyira azért nem sajnáltam.
Tehát nálam ez is ösztönös, kell hozzá az intuíció, elengedhetetlen, meg maga a kapocs egy olyan lénnyel, aki sokat ( mindent) tud. Én mindjárt a legbefolyásosabbal kezdem ki. D.I. Minek adjam alább? :) ez is csak amolyan szórakozás nekem, játék, épp ezért gyakran, ha idegenekkel van dolgom, kicsit izgulok, nehogy mellé lőjek... Jól jöttem ki a dologból eddig, a megérzéseim helytállóak voltak. Egyébként mindig elmondom, hogy ez csak útmutatás, egy lehetséges jövő, ami akkor következhet be, ha így folytatod, ahogyan most. Bármit változtatsz, ez is módosulhat, mert a sors D.I. kiváltsága. Szeret játszadozni velünk, had szokja alapon, persze ez vicc volt, de igazából tényleg. : )
Néha, ha kérdéseim vannak, én is kidobok egy egy lapot, szigorúan távol tartva magamtól, van, hogy anyám kever, mert magamnak nem túl szerencsés jósolni, esetleg befolyásolhatom a lapokat. De nem csinálnám üzlet szerűen. Nem vinne rá a lélek, hogy pénzt kérjek érte, nekem ez csak játék. Meg egyáltalán... a kártya, mint mondják az ördög bibliája, még akkor is, ha fel van "szentelve", ajánlva D.I. -nek. Még rárakódna a sok kusza energia és akkor tisztogathatnám állandóan! :) Ez az én saját bejáratú segítségem az életemben. Plusz még némi kis asztrológia és máris felkészült vagyok, kivel, hogyan viselkedjek, hogy elkerüljük a súrlódásokat. Ezért hiszek a személyes kontaktban, ott azonnal fejbe csap az intuíció. :)

A cikket írta: Ailet

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 3. 06:51

megtekintés Válasz erre: - 2011. november 3. 00:06

Egyszer majd cseréljünk! :)

Oké :)
2011. november 3. 00:06

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 27. 11:51

Teljesen igazad van, ha a csontokhoz vonzódnék, akkor abból jósolnék... :) de nem így van. Mindegy milyen úton jut el az info a célszemélyhez. A lényeg az üzenet. Aztán vagy megfogadja a tanácsot, vagy nem. Mert azt vettem észre, nem is maga a jóslás a lényeg, hanem a problémák orvoslása. Ehhez pedig nem kell jóstehetség, sem kártya, úgyhogy ritkán veszem elő. Csak nagy döntések előtt, megvizsgálni a lehetséges alakulást. Mert ugye távolabbról nagyobb a rálátás. Én erre használom. Hogy a lehető legjobb döntést hozhassam/tanácsolhassam. Oh, de erről órákig cserélhetnénk eszmét... :)

Egyszer majd cseréljünk! :)
2011. október 27. 21:31

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. október 27. 14:35

Szia Ailet!
És nekünk mit vetett a kártya? Remélem azt, hogy írd csak a jobbnál-jobb kis történeteidet, és nevettess bennünket!!!
Üdv,
Pinokkió

Szia!
Kedves vagy! Egyszer majd, ha nagyon jók lesztek, kidobom a zsugát mindenkinek... aki szeretné. Na akkor lesz csak igazi nevetés! :) Na nem, az komoly dolog. Van ilyen is nálam. Ez az.

Köszönöm.
Üdv: Ailet
2011. október 27. 14:35
Szia Ailet!
És nekünk mit vetett a kártya? Remélem azt, hogy írd csak a jobbnál-jobb kis történeteidet, és nevettess bennünket!!!
Üdv,
Pinokkió
2011. október 27. 11:51

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 27. 10:34

Szerintem, akiben megvan a képesség és a hajlam, megtalálja, hogy mivel megy neki a legjobban. :)

Teljesen igazad van, ha a csontokhoz vonzódnék, akkor abból jósolnék... :) de nem így van. Mindegy milyen úton jut el az info a célszemélyhez. A lényeg az üzenet. Aztán vagy megfogadja a tanácsot, vagy nem. Mert azt vettem észre, nem is maga a jóslás a lényeg, hanem a problémák orvoslása. Ehhez pedig nem kell jóstehetség, sem kártya, úgyhogy ritkán veszem elő. Csak nagy döntések előtt, megvizsgálni a lehetséges alakulást. Mert ugye távolabbról nagyobb a rálátás. Én erre használom. Hogy a lehető legjobb döntést hozhassam/tanácsolhassam. Oh, de erről órákig cserélhetnénk eszmét... :)
2011. október 27. 10:34

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 27. 08:32

Nekem akkor sem fekszik, mert nem ismerem a lapokat, nem érzem a magaménak. Nincs kötődés.... küzdelmes volt, ezért nem is favorizálom.

Szerintem, akiben megvan a képesség és a hajlam, megtalálja, hogy mivel megy neki a legjobban. :)
2011. október 27. 08:32

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 27. 00:47

Nem tudom, nekem a cigánykártya egyszerű volt. Csak kidobtam, és mondtam, ami eszembe jutott.
Én csodálkoztam a legjobban, amikor egy hónap múlva visszajöttek, hogy minden úgy volt, ahogy mondtam.

Nekem akkor sem fekszik, mert nem ismerem a lapokat, nem érzem a magaménak. Nincs kötődés.... küzdelmes volt, ezért nem is favorizálom.
2011. október 27. 00:47

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 26. 23:55

Kicsit egyszerűbb és mégis bonyolultabb. Itt több a megérzés része, ott a lapok összefüggései lehetnek végtelenek. Magyar kártya kevesebb lapos, egyszerűbb megfogni is. De nálam vannak bizonyára sokkal okosabbak is és bölcsebbek ezen a téren, én csak a saját tapasztalataimat írom le. Nekem ez vált be. A magyar a tuti. :) /nálam/

Nem tudom, nekem a cigánykártya egyszerű volt. Csak kidobtam, és mondtam, ami eszembe jutott.
Én csodálkoztam a legjobban, amikor egy hónap múlva visszajöttek, hogy minden úgy volt, ahogy mondtam.
2011. október 26. 23:55

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 26. 23:46

Én magyarral még sosem próbáltam.

Kicsit egyszerűbb és mégis bonyolultabb. Itt több a megérzés része, ott a lapok összefüggései lehetnek végtelenek. Magyar kártya kevesebb lapos, egyszerűbb megfogni is. De nálam vannak bizonyára sokkal okosabbak is és bölcsebbek ezen a téren, én csak a saját tapasztalataimat írom le. Nekem ez vált be. A magyar a tuti. :) /nálam/
2011. október 26. 23:46

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 26. 08:18

Köszönöm. Azzal nehezen birkóztam, most is ott pihen valahol a fiókomban... Kipróbáltam, de nekem a magyar jött be. Ez valahogy kézre áll nekem. (sokat kártyáztam, megszerettem még snapszeros koromból :)

Én magyarral még sosem próbáltam.
2011. október 26. 21:44

megtekintés Válasz erre: Black Angel - 2011. október 26. 12:25

Érdekes cikk, nagyon jól megírtad, tetszett!!! Pussz: Angel

Köszönöm, hogy olvastad a belőlem általában kizúduló szóáradatot. :)

Pusz: Ailet
2011. október 26. 12:25
Érdekes cikk, nagyon jól megírtad, tetszett!!! Pussz: Angel
2011. október 26. 08:18

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 25. 23:09

Nagyon tetszik a cikked!
Én régen cigánykártyából… ;-)

Köszönöm. Azzal nehezen birkóztam, most is ott pihen valahol a fiókomban... Kipróbáltam, de nekem a magyar jött be. Ez valahogy kézre áll nekem. (sokat kártyáztam, megszerettem még snapszeros koromból :)
 
2011. október 25. 23:09
Nagyon tetszik a cikked!
Én régen cigánykártyából… ;-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: