AZ ÓRA!

Látogatók száma: 38

Nem hittem az ilyen dolgokban. Nekem fehéren-feketén megmagyarázva működtek ezek a dolgok, és mivel senki nem magyarázta el, nem is hittem!

A rádió mindig szól nálunk. Van amikor odafigyelek, van amikor nem , egyszer csak megütötte a fülem Uri Geller neve.
Hallottam már róla tudtam, hogy kicsoda, elkezdtem figyelni. Sok mindenről szó esett, többek között, hogy az éteren keresztül el tud indítani elromlott órákat, készüljünk fel, kb. 10 perc múlva visszatérünk a témára.
Volt egy emlékbe kapott kis arany órám, ami vagy két éve már el volt téve, mert a közelben nem tudták megjavítani, fel kellett volna küldeni Budapestre. Akkor úgy döntöttem, nem küldöm el, még elvész, emléknek így is megteszi, úgyhogy elővettem.
Az elem kb. öt éves volt benne.
Na, mondtam Uri, most mutasd meg mit tudsz!!
Eljött az idő mondta, hogy mit csináljunk, erősen kellett nézni az órát, és koncentrálni legalább egy percig. Szinte kárörvendően néztem a lejárt idő után, hogy na ugye, nem történt semmi??? mikor egyszer csak azt látom, hogy megmozdul a mutató. Fél évig ment az órám úgy, hogy az elemet sem kellett kicserélni. Azóta sem vittem el lehet, hogy csak elem kéne bele.
Na, itt lettem hívő!!
Most már, ha ilyen dolgokról hallok azt mondom azért, amiért mi nem tudjuk az összefüggéseket, azok még lehetnek, és vannak fogékonyabb emberek, akik tudnak olyat is , amit mi nem .
.....
Más.
Voltam jósnőnél pár éve. Mindenki dicsérte a környezetemben, mondom elmegyek Én is, legalább megtapasztalom ezt is.
Tenyérből jósolt, mondott sok általános dolgot is, egyszer csak megkérdezi, hogy tudok-e róla, hogy fiú unokám lesz. Naná, hogy fülig ért a szám, de hittem is, meg nem is.
Volt még egy megjegyzése, ami ismételten megerősített, hogy attól, hogy mi nem tudunk dolgokat, azért azok még vannak. Nem is kérdés volt, hanem kijelentés, hogy a férjemnek van egy születésétől fogva beteg testvére. Nos, azt hiszem, ez nem egy szokványos, bárkire ráhúzható mondat, és igen van.
Este boldogan hívnak a lányomék, hogy aznap volt ultrahangon, és tudom-e, hogy mi lesz, Én meg büszkén kivágtam, hogy fiú. El sem akarták hinni, hogy ilyen helyen voltam.
Azóta már mindenki volt a családban, Én olyan 2-3 évenként elmegyek. Mindig van, amivel meg tud lepni. Régebben a fiam készült külföldre menni dolgozni, de aztán letett róla, a téma nem került napirendre. Mégis azt mondta, ki fog menni, de nem lesz kint sokáig,visszajön, nem találja meg a számítását.
Egy év múlva bejött, és az is, hogy nem volt kint sokáig. Ennyi!!
Üdv Magdi

A cikket írta: BanMagdi

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Tündér

Én hiszek az "emberfeletti" képességekben, konkrétan Uriban is, hiszen nem olyan régen, amikor a tv-n keresztül szoktatott le embereket a dohányzásról, nem egy ismerősöm tette akkor este le az utolsó szál cigijét és azóta nem gyújtottak rá...
Jósnőnél még nem jártam, mert nem akarom tudni a jövőt, az legyen titok. :-)

Pussz,
Tündér .-)

Divi Éva

Valahol én ezzel úgy vagyok, hogy igen hiszem is meg nem is, de lehet benne valami. Még nem voltam jósnál sohasem, bár már párszor készültem elmenni,de valamiért nem mentem el. Lustaság, mindegy. El tudom képzelni, hogy lehet valakinek ilyen képessége, hogy megérez dolgokat. Miért ne sok félék vagyunk mi is. Érdekes nagyon!

Orsolya

Kedves Magdika! Érdekes dolgokat írsz le, én 50%-ban hiszek a jóslásban és 50%-ban nem. Nekem annak idején a jósnő akinél voltam, kisfiút jósolt a tenyeremből, erre kislányom van. Viszont, hogy a házasságom milyen lesz - persze lehet hogy csak véletlen - bele trafált. Ezért mondom, hogy hiszem is meg nem is.

Tetszett amúgy a cikked Uri Gellerben is lehet valami....üdv Orsolya