újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Az utolsó esély (3.)

2011. október 29. - Látogatók száma: 102

Az Úr is kelhet fel bal lábbal. Szerencsére szenilis az öreg, és a nap végére általában elfelejti, melyik lábát is rakta le előbb az ágyáról.

A három őrangyal közül a rangidős Szira, aki legrégebb óta szolgálta az embereket. Mintegy harminc emberöltőnyit töltött lent a Földön. Ez idő alatt pár társat elkoptatott már maga mellől. Az Úr is folyamatosan cserélgette a mellette lévőket. Zsörtölődéseit, kibírhatatlan stílusát kevés angyal tudta elviselni. Amikor hibázott az is neki állt feljebb. Az Úrral is feleselt, ha kellett, ha nem. Most azonban kellett...
...

- Lányok gyűlés! - hívta össze a másik két társát sietve Szira. Üljetek a fiú köré! Vészhelyzet van. A három angyal a halott gyermek köré ült, és egy lila félgömböt emeltek fölé. - Most nem mehet Zemita. Az Úr egyben nyelné le, és repülhetne a pokolba. Kivételesen most én megyek elsőnek.
- Utána meg mi is repülnénk a kénszagúhoz - dörmögött magában Kelna.
- De én magamra vállalom - szólalt meg Zemita -, legalább ti megmenekültök.
- Nem, ez most kevés lesz, én megyek lányok, nincs idő - állt fel Szira.
- Ez így nem lesz jó - aggodalmaskodott tovább szokás szerint Kelna -, bűnhődni fogunk.
- Ne nyavalyogj már! Engem nem zavar el az öreg, titeket tuti. Megyek! - mondta Szira ellentmondást nem tűrően -, tartsátok a gömböt!
(Én ugyan sokat nem tudok az őrangyalokról, de annyit igen, ha meg akarnak menteni valakit - azt csak egyféleképpen tehetik -, megállítják az idő folyását.)
- De akkor az erőnk..., siess! - mondta beletörődve a középső angyal.
Mire ezt kimondta, már Szira ott sem volt.
(...Azonban az időfolyónak még az angyalok se tudnak örökre gátat emelni.)
***

A felhők sötéten hullámoztak. A szél cibálta az égi tér kertjeinek virágait. A nap is csak halványan pislákolt fenn a mennyben. Az Úr borús hangulatban járt-kelt szerte birodalmában. A reggeli rossz hangulata alig-alig akart múlni. A fejfájására se talált gyógyírt. Így csak bosszankodott a délutáni audencia miatt is. Amikor pedig meglátta a piros szőnyeg szélén Szirát, akkor igazi migrénes fájdalom hasított a fejébe.
- Lányom, te alig pár éve mentél le a Földre. Nincs még itt az ideje, hogy itt légy.
- Uram sietve jöttem. Nagy a baj lent, segítened kell! - szólalt meg az őrangyal.
Az Úr fájdalomtól összehúzott szemmel nézte angyalát.
- Mit tehetek én? Nincs befolyásom a földi dolgokra. Ti azért vagytok, hogy helyettem segédkezzetek a Földön. Én már csak a felszálló lelkek megnyugtatását végzem - mondta atyai hangon, és finom együttérzés ült ki az arcára.
- Uram, az a nyugdíjas állásod. De most minden tudásod és erőd kellene nekünk! (Az őrangyal érezte, hogy az Úrnak egy villanás alatt jobb kedve lett, ahogy a saját kedvenc feladatára gondolhatott. Tudta, hogy most kell előállnia a farbával. Tisztában volt vele, hogy az öreg sunyiban tudna segíteni, csak az idők folyamán kissé belustult.) Be kell vallanom, hibáztunk - mondta Szira, a bűntudattól lehajtott fejjel.
Az Úr elkomorodott, és Szira gondolataiban kezdett turkálni.
- Így nem halhat meg egy gyermek! - dörrent fel mérgesen. Ti pokolra fogtok jutni! - kiáltotta - de ahogy kimondta, már maga sem gondolta komolyan -, és elindult az idő irányába.
- Tudom Uram - szólt utána az angyal -, de előbb csináljuk vissza...
***

A meleg nyári esőben verte az ördög a feleségét, a napsütésben szivárvány festette meg az eget. Az angyalok egy tölgyfa alatt húzták meg magukat. Rejtekükből éberen figyelték az ázó gyerekeket.
- Szerintetek a másik két gyerekre is vigyáz valaki közülünk? - kérdezte Kelna.
A társai láthatólag elgondolkodtak.
A három gyermek, mintha nem is vettek volna tudomást az időjárásról. A homokozóban vár épült. Ahogy a tornyok magasodni kezdtek, a gyerekek is egyre lelkesebben lapátolták a vizes homokot. A várárokban gyűlt a víz. Életre kelt a fantáziájuk. Csillogott a szemük a boldogságtól. Péter felnézett és egy szivárványt pillantott meg. Fel akart ugrani, de abban a pillanatban Szira gömböt emelt fölé, és megállította az időt.
(Az üres időben cikázó villám, belecsapott egy pár száz méterre lévő fába.)
- Nézzétek ott egy szivárvány! - kiáltotta Péter, és felállva, társainak a távolba futó színes ívre mutatott.

Ebben a pillanatban, szellőként eltűnő lila fény szállt tova, integetve lent maradt társai felé...

.
folyt.

A cikket írta: Pinokkió

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 5. 00:19

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. november 3. 08:03

haha:-)

Ne lesekedj, ha kibeszélünk a hátad mögött :-)))
2011. november 3. 08:03

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2011. október 31. 21:58

;-))) Nem tudhatom....a szíve arany...

haha:-)
2011. október 31. 21:58

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 31. 10:05

Nem tudhatjuk mi van deréktól lefelé. Lehet, hogy nincs is fából? :-)

;-))) Nem tudhatom....a szíve arany...
2011. október 31. 20:59

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. október 31. 19:00

Szia P!

Örülök, hogy halad a történet :) Ismét csak még még még! :) REMEK ! (időmegállítás... tuti ötlet!)

Üdv: A

Szia A!
Ez a rész kicsit laposabb lett, de valahogy meg kellett mentenem a fiút. A következőben felpörgetem megint az időt;-)
P.

* Csak szép lassan haladok, remélem tudtok követni!
2011. október 31. 19:00
Szia P!

Örülök, hogy halad a történet :) Ismét csak még még még! :) REMEK ! (időmegállítás... tuti ötlet!)

Üdv: A
2011. október 31. 10:05

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2011. október 31. 09:42

Én is olvastam rögtön utána, de nem javítottam a hsz-t, mert ott és akkor az volt az első gondolatom....tudtam én, hogy a fabábu majd kitalál valamit ;-)))

Nem tudhatjuk mi van deréktól lefelé. Lehet, hogy nincs is fából? :-)
2011. október 31. 09:42

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 31. 08:44

Bocsi, hogy írtam a 2. részhez Mindenhatónak, de nem tudtam volna elviselni, hogy én már tudtam a folytatást és neki legyen egy rossz napja! :-)

Én is olvastam rögtön utána, de nem javítottam a hsz-t, mert ott és akkor az volt az első gondolatom....tudtam én, hogy a fabábu majd kitalál valamit ;-)))
2011. október 31. 09:40

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. október 31. 09:37

Oké, te ilyen vagy..., nem tudod elviselni, ha rosszul alakulnak a dolgok;-)

Hát ez az, ha egyszer jó is lehet! Csak rajtunk múlik, nem igaz? :-)
2011. október 31. 09:37

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 31. 08:44

Bocsi, hogy írtam a 2. részhez Mindenhatónak, de nem tudtam volna elviselni, hogy én már tudtam a folytatást és neki legyen egy rossz napja! :-)

Oké, te ilyen vagy..., nem tudod elviselni, ha rosszul alakulnak a dolgok;-)
2011. október 31. 08:44

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. október 31. 08:39

Kedves Mindenható!
Akkor megvolt az égi csoda, az idő kereke az Úr segítségével visszaforgatódott, és az angyalok is tették végre a dolgukat! Remélem ebből tanultak... !
Üdv,
Pinokkió

Bocsi, hogy írtam a 2. részhez Mindenhatónak, de nem tudtam volna elviselni, hogy én már tudtam a folytatást és neki legyen egy rossz napja! :-)
2011. október 31. 08:39

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2011. október 30. 20:43

Na, akkor most megbocsájtom az előző rész végét ;-)) Végül is mire valók az angyalok??

Kedves Mindenható!
Akkor megvolt az égi csoda, az idő kereke az Úr segítségével visszaforgatódott, és az angyalok is tették végre a dolgukat! Remélem ebből tanultak... !
Üdv,
Pinokkió
2011. október 31. 08:37

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2011. október 30. 18:17

Tisztelt Pinokkió Úr!
Érdekes, érdekfeszítő mesét tett le az olvasója elé. (Látom kijavította a hibák nagy részét, amiket felróttam Önnek.) Tanítani való módon tud elemekből építkezni és azokon csavargatni. (Arra vigyázzon, hogy a sok "csavarás" elfárasztja az olvasóját!!!) A kétszintű "narrátoros" megoldásainál nem mindenütt látom, hogy ugyanazt a szintet tartaná, néha kiesik a mesélő a szerepéből. Összességében jó írás, várom mi lesz belőle!
Bokor

Tisztelt Bokor úr!
Köszönöm a megtisztelő figyelmét! Figyelek tanácsaira.
Üdvözlettel,
Pinokkió
2011. október 30. 20:43
Na, akkor most megbocsájtom az előző rész végét ;-)) Végül is mire valók az angyalok??
2011. október 30. 18:17
Tisztelt Pinokkió Úr!
Érdekes, érdekfeszítő mesét tett le az olvasója elé. (Látom kijavította a hibák nagy részét, amiket felróttam Önnek.) Tanítani való módon tud elemekből építkezni és azokon csavargatni. (Arra vigyázzon, hogy a sok "csavarás" elfárasztja az olvasóját!!!) A kétszintű "narrátoros" megoldásainál nem mindenütt látom, hogy ugyanazt a szintet tartaná, néha kiesik a mesélő a szerepéből. Összességében jó írás, várom mi lesz belőle!
Bokor
2011. október 30. 09:29

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. október 30. 07:04

Éljenek az Őrangyalok! (Neked van Őrangyalod Pinokkió?)

Üdv,

L.

Szia Lizí!
Persze, hogy van, de nekem már a három szerintem rég elfogyott:-(
Üdv,
P.
2011. október 30. 09:28

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 30. 05:57

Szia Pinokkió!

Mindhárom részt elolvastam. Így együtt érthetőbb, de még nincs vége a történetnek.
Elképzeltem, hogy az őrangyalok valakiket megszemélyesítenek az életből és ha már ezt el tudtad érni, mégis csak van értelme a tevékenységüknek.
Érdekes, könnyed, ahogy az eseményeket elénk tárod.
Tetszik, ahogy az időt visszapörgette az Úr, és nem esett baja a gyerekeknek...
Hát majd meglátjuk a folytatásban mire képes ez a három tündér (párdon angyal). :-)

Pussz,
Éva

Szia Éva!
Örülök, hogy olvasol:-)
Ez most ilyen egyszerű kis történet, semmi hátsó gondolat...
Üdv,
Pinokkió
2011. október 30. 09:27

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 29. 23:46

Na ! Így már mindjárt más ! Várom, hogy folytasd. Kíváncsi vagyok, hova viszed el a történetet.

Én is kíváncsi vagyok;-)
2011. október 30. 07:04
Éljenek az Őrangyalok! (Neked van Őrangyalod Pinokkió?)

Üdv,

L.
2011. október 30. 05:57
Szia Pinokkió!

Mindhárom részt elolvastam. Így együtt érthetőbb, de még nincs vége a történetnek.
Elképzeltem, hogy az őrangyalok valakiket megszemélyesítenek az életből és ha már ezt el tudtad érni, mégis csak van értelme a tevékenységüknek.
Érdekes, könnyed, ahogy az eseményeket elénk tárod.
Tetszik, ahogy az időt visszapörgette az Úr, és nem esett baja a gyerekeknek...
Hát majd meglátjuk a folytatásban mire képes ez a három tündér (párdon angyal). :-)

Pussz,
Éva
 
2011. október 29. 23:46
Na ! Így már mindjárt más ! Várom, hogy folytasd. Kíváncsi vagyok, hova viszed el a történetet.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: