Én mindig ördög maradok

Látogatók száma: 51

Ilyen az alfa, és a önmagára gondoló fa...aki a kertben nő! Májusi cseresznye, és mindig egy cigány meggy az úton, az út szélén kis családjával. Hallgass rám ma! Szeretlek, mert a szíved teli szeretettel, de nem leszek szolgád, hogy mennybe juttassalak...

Csak mert szeretlek, nem maradok életben. Ilyen kis alfa vagyok...V.I.P.! Hivatalos vagyok a karácsonyra, mert a kutyáknak egy cica jár, a cicáknak egy egér. Vagy egy patkány, de mindegy! Vagyok olyan aranyos, hogy elengedlek, mert tudom szent állat vagy. A bárányból soha nem lesz farkas, viszont a farkas, hogy elkergették az Édenkertből, egy nő maradt a kertben. Az alfa! Ilyen egy barátság kezdete, ami itt kezdődött el az éterben, és marad mindörökre a lélek ligetében. Mert minden nő fogságba esik egy férfinak, aki csak akarja és tudja, fogságban tartja! De ha megtalálja a lélek tükrét...még tovább, még messzebbre megy! Megijed saját magától és ravaszul, mintha boszorkány lenne, ártana a világnak...hogy létrehozza legpusztább önmagát! Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld! Tanulok, a tanúnak itt maradok. Száll a gép, és száll az ének, neked adom legszebb népem, mert téged választalak, és én az ördög...maradok! Két kézen jár és két lábon, aztán feláll, aztán három lábon! Ilyen vad vagy! Mert a lélek, ha már megkerülte önmagát, és megterítette asztalát...csak marad a vadász! Igen, tudom...bennem az álom beszél folyton a kényszerű dühtől megszabadít...Hogy is ne lennék, a lánynak, akinek nincs mondanivalója nekem. Létezik Ő is! Igen, az egyszerű, a kimondhatatlan. Az anyukám! Viharpárducnak nevezz, mert maradok az...Igen és görög! Mindig mondtam, mint a mókus...mert ha felül írnád, annak nevezd lányomat, ki hozzám hasonló! Mint, a madár elszállt minden haragom...meg módomban áll, ezt az évet elnevezni a: A fekete víz égi tüzének...!Mert a harcos madár, ám még mindig olyan mit, egy canis lupus lupus familiaris

A cikket írta: Zsüsztin

támogatóink