Holdherceg és Csillaghercegnő
Látogatók száma: 177
Csillának szeretettel!
Nyár volt. Tikkasztó, forró hőség. A cseresznyék vidoran kacagtak a fán, míg a kajszi szégyenlősen érlelte bársonyos termését.
- Ma holdfogyatkozás lesz, Csilla - jegyezte meg egykedvűen a munkatársam egy-egy konzerv lezárása közben.
- Mikor? Kaptam fel a fejemet hirtelen.
- 21:22-kor kezdődik a teljes holdfogyatkozás.
Beállítottam az ébresztőt arra az időpontra a mobilomon.
***
Csuromvizes, fekete haját kicsavarta, majd egy törölközőt magára tekerve kilépett a kastély teraszára. A puha pamut lágyan érintette a bőrét, és az erkélyre felkúszó vadrózsa finom illata töltötte be az éjszakai levegőt.
Halk kopogás zavarta meg békés a nyugalmat.
- Tessék!
- Elnézést hercegnő, kivinném a fürdővizét, ha már nincs rá szüksége - mondta a fürdőmester, és intett a két tagbaszakadt inasnak, hogy vigyék ki a dézsát.
A hercegnő könnyű hálóköntösét magára öltve a robusztus könyvespolchoz lépett, és találomra kiválasztott egy bőrkötéses könyvet. Zsákmányával az erkélyen lustálkodó hintaszékbe telepedett, és lágyan ringva ölébe vette a könyvet a lebukó nap fényében.
- Holdherceg és Csillaghercegnő - olvasta hangosan a címet, s megvárta míg fekete hajú kislánya az ölébe telepedik.
Finom, puha ujjaival fellapozta az első fejezetet...
***
Sűrű sötétség honolt a Holdkirály birodalmában, amióta a zord Sárkánykirály ellopta a fény palotájából a Holdgyémántot. A Holdkirály közhírré hirdette a birodalmában, hogy arra a fiára hagyja a birodalmát, amelyik megszerzi neki a fény varázspálcáját és visszahozza az éjszaka fényeit az égboltra.
A hat idősebb herceg jól felszerelt harcosokkal indult útnak a szélrózsa minden irányába. A legkisebb, a hetedik Holdherceg még túl fiatal volt, hogy a harcosok közé számláltassák, így napjait azzal töltötte, hogy más birodalmakba kalandozott, hogy felfedezzen ismeretlen vidékeket.
Egy ilyen alkalommal egy olyan birodalomba érkezett, ahol sok-sok apró fénypont gyulladt a sötét égbolton.
- Hol vagyok?! - kiáltott fel ámultam.
- A Csillagbirodalomban - susogta a szélleány, aki épp arra járt, és hallotta a kérdését.
- És ki a birodalom ura?
- Menj észak felé, és megleled - válaszolta és már ott sem volt...
A Holdherceg követte az utasítást és hamarosan egy fényes palotához érkezett.
- Ki a palota ura?
- A palotának nincs ura, hanem úrnője van - javította ki jóindulatúan az ajtónálló. - Mégpedig a Csillaghercegnő.
A Csillaghercegnő talán tudja, hogy hol található a fény varázspálcája - reménykedett a Holdherceg, majd bebocsátást kért a palotába...
***
A hercegnő finoman felemelte az ölében elszunnyadt gyermekét, hogy az ágyába vigye. A kislány hollófekete haja elterült a csipkés párnán, édes arcocskája meg sem rezdült miközben az édesanyja betakarta. Utána a hercegnő visszalépett az erkélyre, hogy tovább gyönyörködjön a csillagokban.
- Merre jársz? - kérdezte karját az ég felé nyújtva. - Merre jársz hercegem?
***
Az utolsó konzervet is feltettem a raklapra. Már csak két perc van a műszak végét jelző csengőig.
- Csilla, megyünk haza, most már ne hajtsd magad!- szól rám a kolléganőm.
- De muszáj.
- Mi a fenének?
- Olyan rossz érzésem lett, olyan reménytelen, hogy nem is fog idejönni.
- De fog. Én meg folyamatosan azt érzem, pedig nem is ismerem. Menni fog. Te vagy az élete. Hidd el, és bízz magadban!
- Mit jelent az, hogy én vagyok az élete? Mikor más nő is jó neki lyuknak?
- Nem jó neki senki. Tudom, hogy nincs semmilyen lyuk. Ne kérdezd, honnan tudom, csak érzem, mint veled kapcsolatban mindent mostanában.
- Félelmetes vagy! - mondom.
A zuhany alatt álltam, mikor megszólalt az mobilom ébresztője... 21:22.
Egy szál törölközőben álltam a teraszra... a hold rózsaszín fényben ragyogott. Különös éjszaka...
***
A férfi figyelte a holdat, ahogy megkezdődött a holdfogyatkozás és rózsaszín fényt öltött a bolygó...
***
A szerző megjegyzése:
Még nem tudom, hogy mit akarok kihozni ezzel az írással. De talán valaki tudja. Akinek szól tudni fogja...
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nagyon szépen köszönöm ezt a kedves kis történetet a Holdhercegről és a Csillaghercegnőről.
Igen, én tudom miről szól...! Félelmetes vagy! :-))
Nagyon jóra sikeredett ez az írás! :D
Pussz
Csilla
Én nem tudom miről szólt, de tetszett!
pusz
Juli :))
Kedves Donna!
Nagyon szépen köszönöm ezt a kedves kis történetet a Holdhercegről és a Csillaghercegnőről.
Igen, én tudom miről szól...! Félelmetes vagy! :-))
Nagyon jóra sikeredett ez az írás! :D
Pussz
Csilla
Nagyon szívesen! :)
Az jó, ha te érted. Majd, ha beteljesült elmeséled?
Néha örülnék, ha tudnám én is, hogy mit miért írok. Ez most csak úgy kijött. :)
Most már én is kezdek félni magamtól. :)
Puszik! Donna
Szia Donna!
Én nem tudom miről szólt, de tetszett!
pusz
Juli :))
Én se tudom, de így még jobban örülök! :)
Puszi, Donna
Talán lesz folytatása is a történetnek? Nagyon jó lenne!!! Puss!!
Mondhatni folyamatban van. :)
Puszik!
Az eleje olyan szépen, olyan tökéletesen indult (a mese), azt hittem hogy egy teljesen kiforrott írást fogok olvasni, erre abbahagyod, majd lólépésben ugrasz kettőt, jössz ezzel a "lyukkal", ami kb. olyan volt, mintha a szépen megterített asztal közepére hánytál volna.
Aztán jön a szokásos fixa ideád (a várakozó férfi), végül összegzed te is, h. ez az volt, ami.
(Bedobtál néhány dolgot a dobozba, összeráztad, és az olvasó elé borítottad, kezdjen vele, amit akar. )
Nekem nem jött át.
Sztem egy vonalon kellene mozognod, - ha már elindultál -.
Az eleje olyan szépen, olyan tökéletesen indult (a mese), azt hittem hogy egy teljesen kiforrott írást fogok olvasni, erre abbahagyod, majd lólépésben ugrasz kettőt, jössz ezzel a "lyukkal", ami kb. olyan volt, mintha a szépen megterített asztal közepére hánytál volna.
Aztán jön a szokásos fixa ideád (a várakozó férfi), végül összegzed te is, h. ez az volt, ami.
(Bedobtál néhány dolgot a dobozba, összeráztad, és az olvasó elé borítottad, kezdjen vele, amit akar. )
Nekem nem jött át.
Csillát kérdezd, ő tudja miről szól. :)
Az elején annyira azt éreztem, h. néhány hibától eltekintve ez egy 5-ös történet lesz, (pl.: közhírré hirdette helyett közhírré tétette, v. kihirdette ---harcosok közé számláltassák, helyett sorozzák) most pedig szívem szerint adnák rá egy 1-est.
Köszi a javaslatokat!
Sztem egy vonalon kellene mozognod, - ha már elindultál -.
Az eleje olyan szépen, olyan tökéletesen indult (a mese), azt hittem hogy egy teljesen kiforrott írást fogok olvasni, erre abbahagyod, majd lólépésben ugrasz kettőt, jössz ezzel a "lyukkal", ami kb. olyan volt, mintha a szépen megterített asztal közepére hánytál volna.
Aztán jön a szokásos fixa ideád (a várakozó férfi), végül összegzed te is, h. ez az volt, ami.
(Bedobtál néhány dolgot a dobozba, összeráztad, és az olvasó elé borítottad, kezdjen vele, amit akar. )
Nekem nem jött át.
Bocsi, hogy beleszólok. Csak annyit szeretnék mondani, hogy ennek az írásnak üzenete van, és nekem szól! Azért nem érted, mert más az észjárásod, mint nekünk! Nekem tetszik ez a lóugrás szerű történetírás! Három dimenzióban íródott! Egy jósmese!
A másik pedig....szerintem neked mindegy milyen egy cikk, úgy is lepontozod mindegyiket. Ha nem, az csak véletlen lehet!
Talán így akarsz babérokra törni? Hajrá!
Csilla
Én szóltam:)))!
Ejnye, de szigorú vagy ma. :)))
Köszi a javaslatokat!
Az írás, háttértől független az írón múlik.
Kifogás.
Az írás, háttértől független az írón múlik.
Sajnállak érte!
Attól, h. egy írás egy bizonyos személynek szól, még lehet érthető, élvezhető, közvetíthet üzenetet más olvasóknak is. Példa erre nagyon sok költő nagyon sok nagyszerű szerelmes verse.
Persze, nekem rossz, mert nem közvetített semmit:).
Lehetett volna ez egy szép mese, keretbe foglalva.
Függetlenül attól, h. én nem vagyok beavatva Csilla magánéletébe.
Ez neked rossz, mert nem értesz belőle semmit!
Sajnállak érte!
Donna keresi a stílusát, de én azt látom, hogy nem találja, ebből meg ezek a kavalkád írások születnek:-((( Ááááá!
Donna! Az előző is úgy lett jó, hogy átdolgoztad. Én azt javasoltam ott is, hogy előbb dolgozz és utána rakd fel! Így elkerülöd, hogy bántsunk..., mert írni tudsz, de összerakni még nem megy. (Nem pontozok, míg nem szeded össze!)
Üdv,
Pinokkió
Most ez is egy allegorikus írás lett volna...:-( de....
Donna keresi a stílusát, de én azt látom, hogy nem találja, ebből meg ezek a kavalkád írások születnek:-((( Ááááá!
Donna! Az előző is úgy lett jó, hogy átdolgoztad. Én azt javasoltam ott is, hogy előbb dolgozz és utána rakd fel! Így elkerülöd, hogy bántsunk..., mert írni tudsz, de összerakni még nem megy. (Nem pontozok, míg nem szeded össze!)
Üdv,
Pinokkió
Mindennek oka van. Annak is, hogy ehhez most nem kívánok hozzányúlni. Tényleg nem, nem tudsz meggyőzni. Nem tehetem, mert megváltoztatná a dolgokat, és Csillának, most így jó.
Majd másiknál beszélünk a stílusról meg egyebekről. :)
Nem bántanak amúgy sem, csak megmondják a véleményüket. Nincs azzal gond.
Kifogás.
Az írás, háttértől független az írón múlik.
Lehet, hogy naplóba kellett volna tenni. Majd még meggondolom.
Tudni fogja!
Én szóltam:)))!