Holdherceg és Csillaghercegnő
Látogatók száma: 177
Csillának szeretettel!
Nyár volt. Tikkasztó, forró hőség. A cseresznyék vidoran kacagtak a fán, míg a kajszi szégyenlősen érlelte bársonyos termését.
- Ma holdfogyatkozás lesz, Csilla - jegyezte meg egykedvűen a munkatársam egy-egy konzerv lezárása közben.
- Mikor? Kaptam fel a fejemet hirtelen.
- 21:22-kor kezdődik a teljes holdfogyatkozás.
Beállítottam az ébresztőt arra az időpontra a mobilomon.
***
Csuromvizes, fekete haját kicsavarta, majd egy törölközőt magára tekerve kilépett a kastély teraszára. A puha pamut lágyan érintette a bőrét, és az erkélyre felkúszó vadrózsa finom illata töltötte be az éjszakai levegőt.
Halk kopogás zavarta meg békés a nyugalmat.
- Tessék!
- Elnézést hercegnő, kivinném a fürdővizét, ha már nincs rá szüksége - mondta a fürdőmester, és intett a két tagbaszakadt inasnak, hogy vigyék ki a dézsát.
A hercegnő könnyű hálóköntösét magára öltve a robusztus könyvespolchoz lépett, és találomra kiválasztott egy bőrkötéses könyvet. Zsákmányával az erkélyen lustálkodó hintaszékbe telepedett, és lágyan ringva ölébe vette a könyvet a lebukó nap fényében.
- Holdherceg és Csillaghercegnő - olvasta hangosan a címet, s megvárta míg fekete hajú kislánya az ölébe telepedik.
Finom, puha ujjaival fellapozta az első fejezetet...
***
Sűrű sötétség honolt a Holdkirály birodalmában, amióta a zord Sárkánykirály ellopta a fény palotájából a Holdgyémántot. A Holdkirály közhírré hirdette a birodalmában, hogy arra a fiára hagyja a birodalmát, amelyik megszerzi neki a fény varázspálcáját és visszahozza az éjszaka fényeit az égboltra.
A hat idősebb herceg jól felszerelt harcosokkal indult útnak a szélrózsa minden irányába. A legkisebb, a hetedik Holdherceg még túl fiatal volt, hogy a harcosok közé számláltassák, így napjait azzal töltötte, hogy más birodalmakba kalandozott, hogy felfedezzen ismeretlen vidékeket.
Egy ilyen alkalommal egy olyan birodalomba érkezett, ahol sok-sok apró fénypont gyulladt a sötét égbolton.
- Hol vagyok?! - kiáltott fel ámultam.
- A Csillagbirodalomban - susogta a szélleány, aki épp arra járt, és hallotta a kérdését.
- És ki a birodalom ura?
- Menj észak felé, és megleled - válaszolta és már ott sem volt...
A Holdherceg követte az utasítást és hamarosan egy fényes palotához érkezett.
- Ki a palota ura?
- A palotának nincs ura, hanem úrnője van - javította ki jóindulatúan az ajtónálló. - Mégpedig a Csillaghercegnő.
A Csillaghercegnő talán tudja, hogy hol található a fény varázspálcája - reménykedett a Holdherceg, majd bebocsátást kért a palotába...
***
A hercegnő finoman felemelte az ölében elszunnyadt gyermekét, hogy az ágyába vigye. A kislány hollófekete haja elterült a csipkés párnán, édes arcocskája meg sem rezdült miközben az édesanyja betakarta. Utána a hercegnő visszalépett az erkélyre, hogy tovább gyönyörködjön a csillagokban.
- Merre jársz? - kérdezte karját az ég felé nyújtva. - Merre jársz hercegem?
***
Az utolsó konzervet is feltettem a raklapra. Már csak két perc van a műszak végét jelző csengőig.
- Csilla, megyünk haza, most már ne hajtsd magad!- szól rám a kolléganőm.
- De muszáj.
- Mi a fenének?
- Olyan rossz érzésem lett, olyan reménytelen, hogy nem is fog idejönni.
- De fog. Én meg folyamatosan azt érzem, pedig nem is ismerem. Menni fog. Te vagy az élete. Hidd el, és bízz magadban!
- Mit jelent az, hogy én vagyok az élete? Mikor más nő is jó neki lyuknak?
- Nem jó neki senki. Tudom, hogy nincs semmilyen lyuk. Ne kérdezd, honnan tudom, csak érzem, mint veled kapcsolatban mindent mostanában.
- Félelmetes vagy! - mondom.
A zuhany alatt álltam, mikor megszólalt az mobilom ébresztője... 21:22.
Egy szál törölközőben álltam a teraszra... a hold rózsaszín fényben ragyogott. Különös éjszaka...
***
A férfi figyelte a holdat, ahogy megkezdődött a holdfogyatkozás és rózsaszín fényt öltött a bolygó...
***
A szerző megjegyzése:
Még nem tudom, hogy mit akarok kihozni ezzel az írással. De talán valaki tudja. Akinek szól tudni fogja...
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Bianka
Sztem egy vonalon kellene mozognod, - ha már elindultál -.
Az eleje olyan szépen, olyan tökéletesen indult (a mese), azt hittem hogy egy teljesen kiforrott írást fogok olvasni, erre abbahagyod, majd lólépésben ugrasz kettőt, jössz ezzel a "lyukkal", ami kb. olyan volt, mintha a szépen megterített asztal közepére hánytál volna.
Aztán jön a szokásos fixa ideád (a várakozó férfi), végül összegzed te is, h. ez az volt, ami.
(Bedobtál néhány dolgot a dobozba, összeráztad, és az olvasó elé borítottad, kezdjen vele, amit akar. )
Nekem nem jött át.
Csillát kérdezd, ő tudja miről szól. :)
Az eleje olyan szépen, olyan tökéletesen indult (a mese), azt hittem hogy egy teljesen kiforrott írást fogok olvasni, erre abbahagyod, majd lólépésben ugrasz kettőt, jössz ezzel a "lyukkal", ami kb. olyan volt, mintha a szépen megterített asztal közepére hánytál volna.
Aztán jön a szokásos fixa ideád (a várakozó férfi), végül összegzed te is, h. ez az volt, ami.
(Bedobtál néhány dolgot a dobozba, összeráztad, és az olvasó elé borítottad, kezdjen vele, amit akar. )
Nekem nem jött át.
Válasz erre: Black Angel
Talán lesz folytatása is a történetnek? Nagyon jó lenne!!! Puss!!
Mondhatni folyamatban van. :)
Puszik!
Válasz erre:
Szia Donna!
Én nem tudom miről szólt, de tetszett!
pusz
Juli :))
Én se tudom, de így még jobban örülök! :)
Puszi, Donna
Válasz erre: KiralyCsilla1965
Kedves Donna!
Nagyon szépen köszönöm ezt a kedves kis történetet a Holdhercegről és a Csillaghercegnőről.
Igen, én tudom miről szól...! Félelmetes vagy! :-))
Nagyon jóra sikeredett ez az írás! :D
Pussz
Csilla
Nagyon szívesen! :)
Az jó, ha te érted. Majd, ha beteljesült elmeséled?
Néha örülnék, ha tudnám én is, hogy mit miért írok. Ez most csak úgy kijött. :)
Most már én is kezdek félni magamtól. :)
Puszik! Donna
Én nem tudom miről szólt, de tetszett!
pusz
Juli :))
Nagyon szépen köszönöm ezt a kedves kis történetet a Holdhercegről és a Csillaghercegnőről.
Igen, én tudom miről szól...! Félelmetes vagy! :-))
Nagyon jóra sikeredett ez az írás! :D
Pussz
Csilla