újabb események régebbi események további események
11:47
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
18:07
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
17:17
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:43
L. Alexa módosította a naplóbejegyzését
14:42
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
14:39
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
20:56
Ilona módosította a cikkét
20:53
Ilona új cikket töltött fel
09:00
ghost187 válaszolt egy szavazásra
19:55
Ilona módosította a naplóbejegyzését
16:35
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
16:27
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
15:27
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
15:20
L. Alexa módosította a naplóbejegyzését
15:19
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
10:21
Clamcasexwm regisztrált a weboldalra

Könnyezik a plafon

2010. június 1. - Látogatók száma: 63

Életem során sok megmagyrázhatatlan dolog történt velem, de ez a legfurcsább...

Egy délutáni napon nagyobbik testvéremmel ültünk a konyhámban. Kávéztunk, mint minden nap ilyen tájt. Beszélgettünk az élet nagy dolgairól.
De, főképp pár hónapja elvesztett Édesanyánkról. Friss volt a gyász, szomorúra sikeredett a beszélgetés. Felvetődött a kérdés : - Mi lesz kisebbik hugunk sorsa? Ki veszi majd pártfogásba?
Belemerültünk a témába.
Felálltam, hogy elöblítsem a kávéscsészéket, de még mielött kinyitottam volna a csapot egy nagy vízcsepp esett a kezemre. Jó tömör, mint amikor az eső olyan kiadósan csepeg. Hirtelen nem tudtam hová tenni a dolgot. Hogy oldjam szomorú hangvételű beszélgetésünket, megjegyeztem testvéremnek, hogy ne köpködjön.
Értetlenül nézett rám, és ekkor még egy csepp ráhullott a kezemre és még egy és még egy. Kérdeztem tőle Ő is látja, amit Én? Ledermedve álltunk mindketten. Lassan felnéztem a plafonra, egyből arra gondoltam, na a szomszéd eláztatott.
De a plafon száraz volt. Sehol egy vízfolt. Felugrottam a létrára, hogy jobban szemügyre vegyem a dolgot. De semmi.
Felrohantam a szomszédhoz és megkérdeztem, ugyan nem -e hagyta nyitva a csapot. Közölte velem, hogy ma még a közelében sem volt.
Visszamentem a lakásomba. Szótlanul ültünk a konyhában.
Megszólaltam: "Az anyu sír, hullanak a könnyei", hisz miközben ez az eset történt, épp fontos családi dolgokról beszéltünk. Mi lesz velünk, hogyan tovább. Főként a legkissebb hugunkkal.
Tudom, akkor délután Édesanyánk ott volt velünk.

A cikket írta: Shehulk

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 4. 10:45
Biztosan ott volt .
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: