újabb események régebbi események további események
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra
07:29
Clara62 új cikket töltött fel

Mindig együtt

2010. december 20. - Látogatók száma: 68

Hé! Igen, te ott, azon az asztalnak látszó valamin, figyelnél rám egy kicsit?

Rohadtul unom már ezt az egyhangú sivítást, ami abból a masinából jön, a fejednél! Nem tudnál megmozdulni egy kicsit? Akkor talán az a kis szöszi is mosolyogna egy kicsit, és nem rohangálna ide-oda kétségbeesetten, az öreg doki meg nem akarna beléd vezetni egy atomerőművet.
Nem hiszem el, hogy ennek éppen velem kell megtörténni! Éppen most! Mondd, mit vétettem én ellened? Mi a fészkes fenéért nem tudod te soha azt csinálni, mint a többi, megjegyzem, normális ember? Kinn hétágra tombol a tavasz. Éled a természet, meg minden, te meg fogod magad és bekrepálsz itt nekem. Eszedbe sem jutottam egy pillanatra sem?
Halkítsa már le valaki azt a hülye monitort! Az ember még gondolkozni sem tud normálisan ebben a zajban. Egy kis pittyegés zene lenne füleimnek. Légyszi! Persze mindig ezeket a fülsiketítő zenéket szeretted. Hiába mondtam, hogy meg fogunk süketülni, oda sem bagóztál! Illetve igen, bagózni azt jól tudtál. Egyiket a másik után. Most itt az eredménye, látod? Itt fekszel mozdulatlanul, mint egy rakás szerencsétlenség. Nem dobog a szíved, levegőt csak akkor kapsz, ha beléd pumpálják. Mi jó neked ebben? Már teljesen elkábultam a sok gyógyszertől, amit beléd nyomtak. Haver! Fel kellene kelni! A krimóban a Jucika már kikészítette a sörünket.
Figyelj! Látod a kis szöszit? Persze, hogy nem látod, ahhoz ki kellene nyitni a szemed! Pont olyan, mint az a csaj volt az építőtáborban. Tudod! Akivel először csókolóztál. Milyen esetlen, milyen béna voltál! Kihívtad, hogy együtt nézzétek meg a naplementét. Micsoda romantika! Jobb ürügyet is kitalálhattál volna. Tényleg, láttál te abból a naplementéből valamit egyáltalán? Sokáig tartott, míg végre valahára átölelted, pedig nem volt ellenére a dolog. Emlékszem, mindig ott tébláboltál a brigádjában. A harmadik nap haza is akartak küldeni, mert nem teljesítetted a normát. Pedig teljesítetted te, csak másféle normát. Na, nevess egy kicsit!
Jézusom! Mi ez? Ne, csövet tényleg nem kéne dugni a torkodba! Attól mindig halálfélelmem van. Talán a születésedkor a nyakadra tekeredő zsinór az oka, vagy nem tudom, de nem bírom, ha valami a torkodat birizgálja. Na, látod, akkor egy lyukas garast sem adtak volna az életedért! Percekig csak feküdtél, mint egy kosár szilva.
Nem tudom, most valami olyasmi érzésem van, mintha tanácstalanok lennének ott lenn.
Követelem, hogy hívják ide Doktorhaust, de minimum Kovácsot! Béna egy banda! Ennyit vacakolni az ember gyerekével. Semmi PetScan, vagy MR? Már abban is erősen kételkedem, hogy valaki itt ért az orvosláshoz! Pancserek!
Figyi! Tudod, milyen jó itt ringatózni a lámpák fölött? Olyasmi, mint ott a viadukton. Na, igaz, akkor kicsit tele volt az alsóm, de hihetetlen élmény volt leugrani a magasból. Egy darab gumi, néhány méter szabadesés. Király! Akkor már a barnával lógtál. Azzal a hosszú hajú szépséggel. Egy hétig mást sem hallottunk, csak, hogy milyen bátor vagy, valóságos szupermen. Dagadtál a büszkeségtől. Menő csávó lettél alig egy óra alatt.
Te, nem szólok még egyszer! Zsibbadtra beszélem magam, aztán válaszra sem méltatsz! Ha nem válaszolsz, úgy itt hagylak, hogy a lábam sem éri a földet! Ahogy a tesót hagytad ott az oviban. Emlékszel? Elfagyiztad az időt a pufók vörössel, aztán elhúzott az orrod előtt a busz. Most is le akarod késni? Szenvedni akarsz örök életedre? Na, jó! Utolsó figyelmeztetetés! Most még meggondolhatod magad! Ha nem, hát nem.
Egy szerencséd van, le volt zárva a sorompó. Nem engedtek be a másik oldalra. Vissza kellett jönnöm érted. Hiába mondtam, hogy csak fekszel itt, mint egy rakás szerencsétlenség, meg sem hallgattak. Pedig, ha tudnád, hogy milyen szuper helyen jártam! Komolyan mondom, jobb volt, mint a motorozás! Őrült sebességgel száguldottam egy fényfolyosón keresztül, valamiféle fényalagútban. Hogy magyarázzam, hogy megértsd? Képzelj el, egy iszonyú sűrű ködöt – mint három éve a Mecsekben, amikor a motor elejét is alig láttad – amibe belesejlik valami nagyon békés, valami nagyon jó. Nem ember, nem is állat, hanem valami nagyon jóságos .. valami. Na, erről a szuper helyről kellett visszajönnöm miattad!
Na, ne! Ez már aztán mindennek a teteje! Nézz ki a falon! Na, ki van itt? Igen, pajtás, a Nő! Ott zokog a folyosón, nem ért semmit az egészből. Egy órája még ott voltál nála, az ágyában, most meg itt, ebben a koszlott kórházi szobában. Ne aggódj, nem engedik be hozzád! Már ezt is elszúrtad, el sem köszönhet tőled! Talán majd megkapja a motor kulcsát, a bukósisakot, ennyi marad belőled, ha most azonnal össze nem szeded magad!
Szóval ennyi volt? Nem mozdulsz már soha többet? Tehetek bármit, igaz? Csak fogod magad és elindulsz. Velem. Mert nélkülem nem mehetsz sehova, és te ezt nagyon jól tudod. Egyáltalán nem érdekel a véleményem, mész a saját fejed után.
Utálom ezt az egész helyzetet! Utálom, hogy hozzád vagyok kötve! Takarodj innen! Menj csak, menj! Önző kis dög vagy! Nincs neked szükséged kíséretre, ez az út amúgy is elég kátyús, magadra is alig tudsz figyelni, nem kellek én koloncnak! Már úgyis eldöntötted, nem igaz? Nélkülem. Pedig megegyeztünk, hogy a fontos dolgokban együtt. Mindig együtt …

A cikket írta: Nurse

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 26. 12:32

megtekintés Válasz erre: Nurse - 2010. december 23. 10:08

Kedves Ervin!
Most azt kell, hogy mondjam, szerencsére nem saját élmény. Már ez a halál közeliség, a halál. De, mivel ápolónő vagyok, nem egy beteggel beszéltem, akik a klinikai halálból visszajöttek, akik megosztották velem az élményeiket.
Én hiszem, hogy van élet a halál után. És van testen kívüliség.
Ez viszont saját élmény. Egy műtétem előtt, olyan félig elaltatott állapotban, úgy éreztem, látom magam kívülről - felülről. Ahogy a történetemben a lélek látja a testet felülről. Tisztán láttam az orvosomat, a műtősnőt és még a műtősfiút is, aki a műtőbe tolt. Még szólni is akartam hozzájuk, de nem sikerült. Nem értettem, miért? :-)
Tehát: Kitalált történet némi élményalappal.

Köszönöm, hogy olvastál

Nurse

Kedves Nurse!

Azért is érdekes a válaszod, mert ezeket a dolgokat az orvosokkal és a műtős személyzettel is tudatni kellene, nem mindegy ugyanis, hogy a beteg mit hall, él át a műtét alatt. Mindez a betegséghez fűződő későbbi viszonyát is meghatározza. Pozitív megerősítésekkel szerintem jóval több embert lehetne meggyógyítani, megmenteni.

Üdv: Ervin
2010. december 23. 10:08

megtekintés Válasz erre: Aerwin - 2010. december 22. 20:29

Hát kedves Nurse, a nagy kérdés az, hogy van-e élet a halál előtt?
És utána tényleg ilyen vicces? Na nem mintha S.O.S. ki szeretném próbálni.
A történetet te találtad ki? Esetleg volt valaki elmesélte?
Tényleg érdekelnek a halálközeli élmények.
Az írásodról annyit, le a kalappal. Öröm volt olvasni.

Köszönöm a lehetőséget, Ervin

Kedves Ervin!
Most azt kell, hogy mondjam, szerencsére nem saját élmény. Már ez a halál közeliség, a halál. De, mivel ápolónő vagyok, nem egy beteggel beszéltem, akik a klinikai halálból visszajöttek, akik megosztották velem az élményeiket.
Én hiszem, hogy van élet a halál után. És van testen kívüliség.
Ez viszont saját élmény. Egy műtétem előtt, olyan félig elaltatott állapotban, úgy éreztem, látom magam kívülről - felülről. Ahogy a történetemben a lélek látja a testet felülről. Tisztán láttam az orvosomat, a műtősnőt és még a műtősfiút is, aki a műtőbe tolt. Még szólni is akartam hozzájuk, de nem sikerült. Nem értettem, miért? :-)
Tehát: Kitalált történet némi élményalappal.

Köszönöm, hogy olvastál

Nurse
2010. december 22. 20:29
Hát kedves Nurse, a nagy kérdés az, hogy van-e élet a halál előtt?
És utána tényleg ilyen vicces? Na nem mintha S.O.S. ki szeretném próbálni.
A történetet te találtad ki? Esetleg volt valaki elmesélte?
Tényleg érdekelnek a halálközeli élmények.
Az írásodról annyit, le a kalappal. Öröm volt olvasni.

Köszönöm a lehetőséget, Ervin
2010. december 21. 19:00
Drága Nurse! Nagyon jó lett, igaz valóságpontot nem adtam, de majdnem ...! Pusszancs Orsolya
2010. december 21. 18:56

megtekintés Válasz erre: - 2010. december 21. 18:24

Hihetetlenül jó!!!!!!! És hihető....

Köszi Ada :-)
2010. december 21. 18:55

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. december 21. 12:41

Kedves Nurse! Ez tetszett, jó kis történetet varázsoltál elénk! Pusszancs Orsolya

Köszönöm Orsolya!
Csak elképzeltem, milyen lehet egy testen kívüli élmény :-)
2010. december 21. 18:54

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. december 21. 05:44

Fantasztikus vagy!

Köszi :-)
 
2010. december 21. 18:24
Hihetetlenül jó!!!!!!! És hihető....
2010. december 21. 12:41
Kedves Nurse! Ez tetszett, jó kis történetet varázsoltál elénk! Pusszancs Orsolya
2010. december 21. 05:44
Fantasztikus vagy!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: