Nagy utazás

Látogatók száma: 58

Zau bekapcsolta a háromdimenziós teletranszvíziót. Már megint egy földi adás!- gondolta bosszúsan. Ebben a holdévben már harmadszor! Ismét egy régi földi szerelmes történet. De az időt el kell ütni valamivel, - hát sóhajtva letelepedett a háromdimenziós film nézéséhez.

Ezek a rusnya földlakók, azzal a csúnya narancsszín bőrükkel! De az is lehet, hogy a készülékben van a hiba, és csak be kellene állítani a színeket! Mert már mindenki az olcsó gyártást keresi! Biztos ezt is a földiek rakták össze, - azok a sárga kínai népek! Itt a Marson már egyre ritkábban dolgoznak. Még az utaztatást is a világközi cégek intézik.

A világtanács egyik legfontosabb feladatai közé tartozik, - a könnyebb kommunikáció megteremtése a többi bolygóval. Ezért a legsürgősebb tennivalókká vált a nagy teljesítményű fordítógépek átprogramozása! Már háromszor is előfordult, hogy a fordító gépek félre fordítottak, - ezáltal a félreértelmezett szövegek miatt majdnem kitört a csillagközi háború!
Mára már a fejlettebb bolygókon, a kötelező oktatás keretében a más bolygókon leggyakrabban használt nyelvek oktatása is szükségessé vált.
Az elmúlt 2000 holdévben nagyot változott minden. Az idősíkok meghajlításával megszűntek a távolságok, bármikor bárhová ugyanannyi idő alatt lehetett eljutni, mint mondjuk - elmenni egy Giga centerbe, és beszerezni a táplálékokat. Mindez egy zseniális marsi fejlesztés eredménye volt. Meg tanultak időben és térben utazni. Persze ezt nagyon szigorúan kellett, - és kell kezelni, - az esetleges visszaélések miatt.
A csillagközi flottának a fő tevékenysége az utazások kontrollálása és bonyolítása volt. Az első időkben bizony próbálkoztak ügyeskedők, nyerészkedési szándékkal, - de a biztonságiak rögtön és könyörtelenül megtoroltak minden kísérletet. A renitens személyeket a transzportálásuk közben átprogramozták, - úgy, hogy még a molekuláris állapotukban egy folyékony hidrogénnel telt tégelybe irányították, és abban tárolták lefagyasztva 5000 holdévig. Ebből a hibernálásból feléleszteni valakit, - még semmi tapasztalat nincs, - mert a jövőutazás csillagközileg szigorúan tiltott volt.

Egyedül csak a Mars három fejlesztő mérnöke mehetett a jövőbe, - tanulmányozni a legújabb technikákat!

A fejlesztések egyre rohamosabb ütemben készültek, - hála a fejlesztő mérnökök jövőbe utazásának. Az onnan ellesett technikát visszahozva a jelenbe, és átprogramozva, - a lehetőségek száma szinte végtelen lett.

Élelmes földlakók utazási irodákat létesítettek, és csoportos utazásokat szerveztek a múltba, és az univerzum többi bolygóira, - a jelenbe.

Minden egyes utazási irodában volt egy kisebb szoba nagyságú henger alakú készülék, - amibe az utazók egyesével beléptek. A molekulákra bontás, és az utaztatás itt történt. A szerkezetet beállítását az iroda alkalmazottja végezte, - aki beállította a helyet és az időt, - ahová az utazó menni akart. Maga a folyamat pillanatok alatt lezajlott, - és máris mehetett a következő utazni vágyó!

Mostanában a legtöbb utazás a Marsra irányult. Ugyanis híre ment, hogy a világegyetemben jelenleg egyedül a Marson van olyan molekulákra felbontó készülék, ami a legújabb fejlesztés eredményeképpen a géneket is ellenőrzi, és a hibás géneket regenerálja! Ezáltal még a gyerekkori testi és lelki betegségeket is korrigálja. Ez sokkal jobb és gyorsabb, mint az őssejt beültetés. Ráadásul mivel nincs műtét, - nincs műtéti heg sem.

Nagy János kisgazda egész éjjel nem aludt, - annyira lázba hozta egy, a tv - ben látott híradás. Nem nagyon értette, de ha hirdetik, akkor biztos működik. Szétszedik az embert ott a Marson, javítanak rajta, aztán meg összerakják? Járt az agya, - hogyan is tudná hasznosítani a látottakat. A legjobb az lenne, - gondolta, - ha fogna egyet a Zsuzsi coca malacai közül, és elvinné magával arra a Marsra, hogy átjavítsák a génjeit. Akkor lehetne egy malacnak akár hat sonkája is!

A gondolat egyre mélyebben fészkelődött be az agyába. Már nem tudott semmi másra gondolni, - mint a hatsonkájú disznóra! Nagy János pedig nagyon szerette a sonkát! Ugyan még eddigi életében sohasem hagyta el a szülőfaluját, de ez a gondolata tettekre sarkalta.

Aztán eljött a nap, amikor rászánta magát az utazásra.

- Hallod-e Juliskám, elmegyek a Marsra, és viszek magammal…..

- Én nem mék kenddel sehová! – Hát ki etetné meg Zsuzsit, meg a malacait, meg a tikokat, és a kacsákat, meg a többit?- vágott az ura szavába Juliska.

- Csitulj Te! – Nem téged akarlak vinni magammal, hanem egy malacot! – Gyere, fogjuk meg a legkisebbet, és azt viszem magammal! – Pakolj be a kisbőröndbe egy kis hazait, meg egy nagy zacskó kukoricát!

Nagy János megérkezett a fővárosba. Előzőleg komoly vitába keveredett a távolsági busz vezetőjével, mert a buszsofőr nem engedte felszállni a malaccal. A vége az lett, hogy vonattal ment. Ráadásul a poggyászkocsiba, mert nem merte egyedül hagyni a malackát, - nehogy ellopják! Amikor megérkeztek a pályaudvarra, egy erős spárgából pórázt kötött a malac nyakába, és így kereste fel a bolygóközi utazási irodát.

- Jó napot!- köszönt illendően. – Itt kell jelentkezni, hogy a Marsra jussak?

Megnyugtatták, hogy jó helyen jár.

- Akkor kérek két retúrjegyet!

- Csak nem a malaccal akar utazni?- kérdezte az iroda vezetője hitetlenül, - mert ilyenről még nem is hallott. – És miért?

- De, de! – Gondoltam, - elviszem világot látni!- mondta János nagy ravaszul. Csak nem fogom ennek megmondani!- mormogta magába.

- Hát, - jól van!- vonta meg a vállát az alkalmazott, - tegye be a malacot abba a henger formájú kis helységbe!

- Nem lesz az úgy jó! – Hát ki fogja fogadni a Marson?

- Akkor menjen maga előre!

- Hogyne! - Én ezt a malacot itt nem hagyom! – Majd egyszerre megyünk át a Marsra, - vagy sehogy!

- Felőlem!- vonta meg ismét a vállát az utazást intéző alkalmazott.

A Marson összefutottak a különböző bolygókról jött népek, és hitetlenül bámulták azt a hatlábú lényt, aki madzaggal a nyakában röfögve megjelent az utaztató kapszula ajtajában!