újabb események régebbi események további események
18:38
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:45
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
16:06
Új cikk került a "Titkaink egymás között" rovatba
11:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Ilpaki új cikket töltött fel
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

Parádé... 1. rész

2011. augusztus 3. - Látogatók száma: 44

Nem is értette még kristálytisztán miért volt ez a hirtelen változás, miért döntött másként Josef hiszen éppen csak bemásztak az ágyba és egy önfeledt szeretkezésbe kezdtek, amikor ...

Úristen mit csinálnak? – kérdezte kétségbeesve a kedves mamától Eve, amikor látta, hogy éppen arra készülnek a kedves papával, hogy helyet csináljanak az eddig általa még fel sem fedezett hátsó kijáratú hatalmas szobában.
Az imént még a verandán ültek és emlékeikbe feledkezve beszélgettek a hogyan továbbról, amikor a kedves fiacskájuk Josef hirtelen meggondolta magát és úgy döntött Eve-vel szeretné mégis csak az életét összekötni, szinte gondolkodási időt sem hagyva erre.

*
Nem is értette még kristálytisztán miért volt ez a hirtelen változás, miért döntött másként Josef hiszen éppen csak bemásztak az ágyba és egy önfeledt szeretkezésbe kezdtek, amikor még szó sem volt arról, hogy nem ketten lesznek. Arról nem beszélve, hogy ez után mi történt. Josef otthagyta Eve-t, mert azon kívül nem is akart mást, minthogy lefektesse a nőt.
Igaz, közben beszélgettek erről-arról, hogy ez a ház gyakorlatilag az övé, nemrég elhalálozott nagyszülei öröksége. Hatalmas ez a ház, még jóformán körbe se nézett, miután váratlanul kapta a hírt, hogy azonnal utazzon ide és vegye birtokba, későn érkezett. Ezekről a dolgokról és a várható procedúráról még nem is esett szó kettejük között, csak éppen megemlítette mi előtt áll. Majd csak az elkövetkezendő napokban tud a dologhoz hozzáfogni, addig még van idejük egymással kicsit törődni. Ezután Josef, ahogy eredetileg is mondta Eve-nek ment a dolgára, mert egészen más elképzelései voltak a jövőt illetően, amibe Eve nem fért bele.

A nő először kicsit csalódott volt, de kénytelen kelletlen tudomásul vette, hogy a férfi nem akar tőle mást, csak egy kettyintést. Rendben van – mondta, amikor ezt közölte vele a férfi. Esze ágában sem volt, hogy időközben meggondolja magát, hiszen az egész mindössze pár órája történt, amikor elköszöntek egymástól.

És akkor a mama, meg a papa hirtelen a semmiből került elő. Mit tudott volna akkor tenni, amikor Josef szüleiként bemutatkoztak. És érdeklődtek a fiuk iránt, hogy merre találják?
Eve elmondta nekik, közben hellyel kínálva őket a verandán, mert hogy jön az ki – gondolta, hogy ott az ajtóban közölje velük a hírt, hogy éppen befejezték a kapcsolatukat Joseffel, és a férfi elment. Illik őket szóval tartani, amíg kipihenik magukat, igencsak fáradtnak tűntek, messziről érkeztek. Még azt sem értette igazán, honnan kerültek ide ilyen hirtelen. Beszédes volt a mama és a papa is és a fejük állandóan ide-oda járt. Eve nem tudta igazán mire vélni.

Jó hát akkor, ha már itt vannak és túl voltak az első csodálkozáson, valami kis helyet is kellene keresnie számukra, ahol kipihenhetik az utazás fáradalmait. Mindhárman elindultak, a mama, a papa és Eve. (Legalább megismeri a többi helyiséget is, amit még alkalma sem volt megnézni ebben a hatalmas házban, mit ház, szinte kastély.) Azt sem tudta hol van pontosan, a taxis, aki idehozta ismerőse volt és a környéket is jól ismerte, meg a nagyszüleit, de nagyon sietős volt a dolga, épphogy kitette az ajtó előtt, nem volt alkalma többet is megtudni a környékről. Akkor még nem volt ott senki, rajta kívül. Barátja is csak később, miután oda hívta. Senki se várta, nem volt fogadóbizottság. Így hát egyedül volt kénytelen elindulni és csak ámult, bámult, amikor belépett a kívülről díszes, belül hatalmas épületbe.

*

Eve ekkor benézett egy szobába és meglepődve tapasztalta, - szinte már nem is emlékezett rá – olyan rég találkoztak – neki is csak telefonon említette hová készül, igaz a címet is megadva, rég nem látott barátnőjét pillantotta meg, ahogy éppen dolgozik rajta egy szép szál gyerek. Dugnak, ez olyan egyértelmű volt számára. Hát tegyék – gondolta, és már meg sem lepődött ezen, a gondolat csupán átsuhant az agyán, hogy mit is keresnek itt és honnan kerültek ide? Ráadásul ketten. Na mindegy, befejezik, és majd ráér utána megkérdezni, addig azonban óvatosan visszacsukta az ajtót.

Éppen indulni készült volna tovább a mamával és a papával, hogy valahová letegye őket, amikor váratlanul elébe toppant barátja, Josef. Futhatott, vagy mi, mert igencsak alig állt a lábán, de amikor közelebb hajolt hozzá érezte a leheletén, nem a kimerültség volt olyan furcsa rajta, megállapította, ez a férfi részeg. Fel sem tudott ocsudni első meglepetéséből, a férfi már szinte követelően hadarta el, hogy meggondolta magát és vele fog élni, nem is hogy szeretne, vagy kívánja, vagy akar, fog. Csak így egyszerűen.
Evenek jólesett ugyan ez a kétségbeesett ragaszkodás, de felkészületlenül érte és kicsit zavarodottnak is érezte magát, ahogy a férfi mint egy őrült szerelmet vall, és közben erősen szorítja. Mire kiszabadult az öleléséből és körbenézett, a papa és a mama már eltűnt a szeme elől. Mire visszanézett, már Josefet sem látta sehol.

Mi van itt? – futott át az agyán a gondolat, amikor hirtelen hangokat hallott és elindult a hang irányába. Még körbe se nézhetett, amióta megérkezett. De azt már kívülről is megállapította, hatalmas ez a ház! Szinte beláthatatlan. Még a végén eltéved, de a hang egyre erősebbé vált. Többen vannak – állapította meg, amikor még gyermek hangokat is felfedezni vélt. A hang egyre erősödött. Már csak pár lépés választotta el attól a helyiségtől, ahová benyitni készült, de szinte a semmiből, egy szoba ajtaja nyílt ki hirtelen és kilépett mögüle Josef egyik barátja, aki elállta az útját. Nagydarab férfi volt, akár csak Josef.
Eve már meg sem lepődött, amikor a férfi olyan ovációval üdvözölte. Nem találta tolakodónak, inkább kedvesnek, barátságosnak, ahogy üdvözölte, miközben sajnálatát fejezte ki Eve nagyszülei elhalálozása miatt. Hát igen sajnos – köszönte meg a férfinek a részvétet, őt is meglepte kissé elmenetelük, hiszen erejük teljében voltak mindketten, hogy is gondolhatott arra, hogy hamarosan több milliós vagyon birtokosává és örökösévé válik.

Folyt.köv.

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. augusztus 4. 07:04
Szia István!

Értékelem, hogy figyelemmel kíséred a munkásságom. Ezzel már elértem a célom asszem. A kritikád magáért szól. Felhívás keringőre? Hát akkor mit szeretnél, mit írjak, csak nem? Azt írjam, ami a valóság? Ám legyen, de te mondtad! :-)

De kell hozzá egy friss élmény. Van valami ötleted? :-)

Még gondolkodom a folytatáson, pedig bánhatod, ha mégsem, mert ütős lett volna. Most következne az a jelenet, amikor Josef betámolyog a "titkos" szobába. :-)

De ha nem akarod?

Pussz,
Éva
 
2011. augusztus 4. 06:54
Szia Zséva kartársnő!

Mi ez.........? Nesze semmi fogd meg jól? Ezt magyarázd meg kérlek ! Ezt, hogy lapátoltad össze? Értékelem a munkád, de nem igazán vagyok veled megelégedve.

Frissíts!!! :-)

Puszi!

István
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: