Szavam sincs

Látogatók száma: 57

Van az úgy, hogy rossz a kedvem,
ellene idáig semmit sem tehettem,
nem tudtam sokáig ennek az okát,
igaz, nem is kerestem.
Tévútra vezetett volna,
mert azt azért mindig tudtam,
nem tehetett róla, Ő nem,
ellene semmiképp sem.
Miért nem? Mert ő itt volt, van mindig velem,
én mellettem, nélküle semmi az én életem...,
és fordítva... néha ordítva,...
bármilyen is Ő, én szeretem.
Jobb ilyenkor egymást elkerülni,
még, ha jó is volt veled, egyedül maradni,
egy kicsit feledni,
ha magunkat is nehezen viseljük el,
minek a másikat gyötörni...
Ha ez az én bajom, állandósulna,
tartósnak bizonyulna,
te lennél az első, aki tudna róla,
a jó kedvem bizony sokszor odavolna,
rossz lenne nagyon, ha így maradna,
és azt már most is tudom, ez a rosszkedvem
rád is átragadna...
Ezért se gondolj most semmi másra, rosszra,
csak hagyj egy picit egyedül magunkra...
Tudom, ha magamat újra megtalálom,
tudni fogom merre menjek, hová fussak,
hozzád is egyszer újra eljussak.
Ha te ezt még most sem érted,
mi tart vissza, hogy elfelejtsd, mi bánt téged,
menj jó messze el tőlünk, erre kérlek.
Ha bántana, és lenne választásom,
első utam úgyis hozzád vezetne,
becsöngetnék, oda mennék, ha lehetne...