újabb események régebbi események további események
16:16
Anyu módosította a cikkét
19:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
19:01
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
18:45
D Klári új cikket töltött fel
18:41
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Anyu új cikket töltött fel
20:34
Yolla új cikket töltött fel
16:13
Anyu új cikket töltött fel
15:04
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:08
L. Alexa módosította a cikkét
23:07
L. Alexa új cikket töltött fel
22:38
Új cikk került fel a weboldalra
22:36
Új cikk került fel a weboldalra
22:03
Ilona módosította a cikkét
21:53
Ilona új cikket töltött fel
21:34
Yolla új cikket töltött fel
19:59
L. Alexa új cikket töltött fel
16:09
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:26
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
10:37
Yolla új cikket töltött fel

Szemtől szembe

2011. november 4. - Látogatók száma: 81

A hétköznapi életben előfordul, hogy a párkeresők minden elővigyázatosságot nélkülözve ugranak bele egy-egy kapcsolatba, és nagyon mellékfognak... csapdába esnek, aztán onnan nem könnyű kijutni. A tévedés kockázatát nem vesszük elég komolyan, mi nők.

Tudhatta volna már az elején, hiszen elég hamar kimutatta, nem fogta vissza magát. Még visszafordulhatott volna. Mégis maradt. Hagyta kiforrni a dolgokat. Csak sejtései voltak semmi több. Hová keveredett?
Ahogy telt, múlt az idő egyre jobban megbizonyosodott arról, "kifogta Amerikát"! Egy olyan embert, akinek minden lehet ő, csak jó nem. Először nem értette a dolgot, de egyre világosabbá vált számára a viselkedéséből, megnyilvánulásaiból, hogy rossz lóra tett. Többször érezte menet közben, nem fog vele bírni. De mégsem adta fel, amikor még tehette volna. Helyette belevetette magát szinte a lehetetlenbe. Mindent beleadott, apait, anyait. Kevés volt ehhez. Nem rendelkezett azokkal a képességekkel, mint a partnere.

Akkor vágjunk a közepébe, mert ez eddig csak az eleje volt.

A kezdeti túlkapásait elengedte, bagatell. Ronda beszédét lenyelte. Játéknak tekintette és belement. Hasonlóan viszonozta barátja "kedves" szavait. A reakciója mi volt? Még imponált is neki. - Akkor talán ez a megoldás? - gondolta, és itt követte el az első hibát.
Már egyre kevésbé érezte a kényszert, hogy folytassa, amit elkezdett. Mégis folytatta. Még mindig visszafordulhatott volna. Még elég erőt érzett magában ehhez. Tett is rá kísérletet nem egyszer. De mindig balul ütött ki. Nem érte el a célját. Ismét beadta a derekát. Helyette inkább kicsit lejjebb adott az igényeiből. Második hiba. Becsukta a szemét, így könnyebb volt néha. Sötétben tapogatózott szinte, csak az érzékeire hagyatkozhatott. Az meg túlságosan érzéki volt. És ez volt a veszte. Harmadik hiba. Ha itt megállt volna ez elégnek bizonyult, akkor talán ma egy boldog ember. Ha mégsem így sikerült, annak számtalan oka volt.

Régi énje jött ismét elő. Elhitette magával, hogy ez a baj, mert elkezdett gyanakodni, bizalmatlanná válni. Érezte, itt valami nem stimmel. Ennek a pasinak nincsenek érzései! Nem egyszer adta tanújelét. Vagy, ha van is nagyon, nagyon mélyen elrejtve, szinte észre se venni.
Mi lehet a baj? - tette fel magának nemegyszer a kérdést. Ekkor nézett először utána kicsit jobban. Elkezdett keresgélni a társkeresőkben, a neten, és attól kezdve már nem volt megállás. A háttérben egymás után tűntek fel a korábbi kapcsolatai, akik nagyon úgy nézett ki a jelenben is ott vannak, akkor is, amikor neki kezdte csapni a szelet. Úgy látszott a kocsija rúdja akkor kifelé állt. Kezdett nem tetszeni neki a dolog. Többször szóvá tette, amire mindig ugyanaz volt a reakció, amire kb. számított is. Hárított. Hazudott.

Hát persze, így nem lehetett abbahagyni. Akkor elfogadta a számára nem tetsző dolgokat. És meggyőzte magát, mi értelme szóvá tenni. Így is, úgy is azt fogja tenni az után is, amit akar. Eddigre már tudta, világossá vált számára, ez az ember azzal dobja fel a hétköznapjait, hogy állandóan csetel, nyomul, nőkre vadászik, úton-útfélen, neten keresztül cserkészi be a gyanútlan társkeresőket és barátságosan, elbűvölően képes felkelteni, felhívni magára a figyelmet. Őt magát is ezzel vette le anno a lábáról. Rá kellett jönnie, ez a technikája és nem csak ő az egyedüli, akit ilyen módon emelt ki a tömegből, előtte többeket, némelyikkel még mindig kapcsolatban van. Azonban mire erre rájött, már késő volt.

Éppen ezzel a direkt, a környezetét megtévesztő magatartásával, ahogy képes volt lökni a szövegét, amit elvártak tőle persze a nők, érte el a célját. A látszat csalóka volt, de a körülményeit, a jólszituáltságát ügyesen maszkja mögé bújtatta és el tudta hitetni magáról, hogy alapjában véve ő egy kedves, udvarias, barátságos ember, de a társadalomnak egy áldozata,... a valóságban azonban teljesen más ember lakozott benne.

Később kivetkőzve emberi mivoltából előtűnt az igazi énje, apró momentumokat összerakva lassan jutott el arra a meggyőződésre, hogy ő, aki el tudta vele hitetni az ellenkezőjét, a valóságban egy végtelenül önző és egocentrikus, aki csak a saját céljai elérésével törődik. Más érzései számára nem fontosak. Céljai elérésére bármit hajlandó volt bevetni. Erőszakossá és fenyegetővé vált. A szexen keresztül elérte, hogy mindent elnézzenek, ami e mögé az álarc mögé bújtatva benne rejtőzik. Mire a gyanú beigazolódott, hogy ez a férfi nem érez az égvilágon semmit, már késő volt. Érzelmileg került közel hozzá és még ezt is kihasználva tovább manipulálta őt. Túlkapásaiért egyszer sem kért elnézést, semmi megbánást, bűntudatot nem mutatott, vagy lelkiismeret furdalást a viselkedése miatt.
A vele eltöltött idő alatt gyakran érezte, hogy mennyire érzéketlen és tapintatlan olyan természetes kérdésekben is, ami a hétköznapokban elengedhetetlen egy kapcsolatban. Semmit nem lehetett benne felfedezni mégis, mindig elérte a célját. Hiába próbálta többször megszakítani vele a kapcsolatot, nem hagyta, újrakezdődött minden mégsem változott semmi. Ha megkérdezte miért ilyen bántó a viselkedése, mindig hárított. Őt hibáztatta egyedül. Meggyanúsította nemegyszer. Jogos kérdéseit kifordította, ellene használta fel, rossz énjét, a bizalmatlanságát kihangsúlyozva, egyszer sem visszafogva magát sértő szavak kíséretében kifejezve mire alapozza a viselkedését.

A saját bőrén érezte nemegyszer, hogy a meglátásai kezdenek valóságot ölteni. Már nem csak gondolta, ki is mondta bizonyos ellenérzéseket éreztetett vele szemben. De ezek után sem vállalta fel egyszer sem a hibáit. Nagyon is tudta mivel tud hatni és mindig a legjobb képességeit hozta fel ilyenkor, ereje fitogtatását, hogy elérje, amit akar. És mindig elérte, amit akart. Hol volt akkor a józan ész? Utána megint kezdődött a szorongás, persze csak a partnerében. Mert utána már megint önmaga volt. Érzéketlen, faragatlan, durva és közönséges. Ilyenkor egy csapásra kijózanodva nézte őt és elgondolkodott, ki ez az ember? Miért ilyen? Miért nincs egy kedves szava, utána, soha.

Mire rájött, hogy ez az ember a saját tévedéseit soha nem lesz képes beismerni, mert képtelen rá, eltelt nem kis idő. Most már, kívülállóként ki meri jelenteni ki is ő valójában és ezek után csak egyedül rajta múlik, hogy a jövőben képes lenne-e még egyszer a hibáival együtt elfogadni. Nem tudja, még mindig nem érti, mit és miért érez a férfi iránt?

A cikket írta: zsoltne.eva

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 6. 13:29

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2011. november 6. 12:11

Tisztel Hölgyem, Kedves Éva!
Remek írás! Szerintem ezek állnak Önnek legjobban. (De ne ragadjon azért itt le!)
Most nem elemezném (az E/3-ai tetszenek, a váltás is jó volt), csak tetszett.
Bokor

Kedves Bokorur!

Szeretem, amikor itt jár nálam, és véleményt mond, de másoknál is elolvasom a kritikáit. Mindig jó hatással van rám. Most én sem elemezném, csak. :-)

Nem akarok én igazságosztó lenni, jó lenne ha tévednék. Az jön elő, ami túlsúlyban jelen van, az foglalkoztat. Lesz ez még reméljük másként. :-)

Köszönöm.
Éva
2011. november 6. 12:11
Tisztel Hölgyem, Kedves Éva!
Remek írás! Szerintem ezek állnak Önnek legjobban. (De ne ragadjon azért itt le!)
Most nem elemezném (az E/3-ai tetszenek, a váltás is jó volt), csak tetszett.
Bokor
2011. november 6. 11:14
Szia Mária! Én mást mondok. Hosszú kapcsolat kötött egy férfihez a múltban. Amikor az érzelmi szálak már nem fűztek hozzá, mert egyszerűen nem éreztem már semmit iránta, egészen másként álltam hozzá azokhoz a dolgokhoz, melyek korábban kiborítottak. Nem haragszom már rá, nem gyűlölöm, de már nem is veszek róla tudomást.

Pussz,
Éva
 
2011. november 6. 06:01
Szia Éva ! Nagyon élethü az írásod ! Az én véleményem : Amig érzelmi szálak füznek egy pasihoz addig mindig meg fogsz neki bocsájtani ,és ezt a pasik többsége nagyon jól megérzi. Sajnos sokszor vissza is élnek vele ,és ezzel tudják manipulálni a nőt.Igy van ez sajnos .
Üdv M
2011. november 5. 06:31

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2011. november 5. 00:15

Biztos vagyok benne, hogy nem ismerem ezt a férfit, mégis pontosan ismerem, sajnos. Annyit se ér, mint körmöd alatt a piszok, rágódni se érdemes rajta.Ezt csakis akkor tudod meg, amikor megtalálod azt, aki igazán szeret, akkor döbbensz rá mennyire más minden...amikor tisztelnek, becsülnek, szeretnek egyszerre, amikor nem tudsz olyat tenni, amit ne bocsájtana meg, amikor nem egyszer, százszor, ezerszer kér bocsánatot,ha mégis megbántott valamivel, amikor azt mondja "te vagy a legjobb barátom, a barátnőm, a feleségem, az életem, a mindenem". Sokáig nem hittem,hogy egy férfi képes kimondani ezeket. De igen! Már tudom, kimondja, nem egyszer, ha valóban így érez. Érdemes várni Rá!!

Soha jobbkor nem mondhattad volna ezeket a szavakat!
Amikor mindent megadsz, amire szüksége van és mégsem érzed a tisztelet, a becsület, a szeretet szikráját se, akkor érzed igazán azt, hogy egy bocsánatkérés már kevés ahhoz, amit elviseltél. Én kimondtam azt a szót..., talán még többet is.
Az erősítette bennem az érzést. De csak illúzió maradt a végére.
Biztosan van hibám, de semmi olyan, amit szégyellnem kellene.
Sohasem érdekeltek a külsőségek. Megtanultam az életben értékelni bizonyos fontos dolgokat. Többre tartom az egyszerűt, az igazat, az őszintét, az egyenest. A praktikákhoz én nem akarok érteni!
Egy férfi, önmagamért szeressen, de azt úgy tegye, hogy érezzem minden körülmények között. Tudom mit jelent az a szó..., mindent feladunk érte, ha igaz!!
2011. november 5. 00:15
Biztos vagyok benne, hogy nem ismerem ezt a férfit, mégis pontosan ismerem, sajnos. Annyit se ér, mint körmöd alatt a piszok, rágódni se érdemes rajta.Ezt csakis akkor tudod meg, amikor megtalálod azt, aki igazán szeret, akkor döbbensz rá mennyire más minden...amikor tisztelnek, becsülnek, szeretnek egyszerre, amikor nem tudsz olyat tenni, amit ne bocsájtana meg, amikor nem egyszer, százszor, ezerszer kér bocsánatot,ha mégis megbántott valamivel, amikor azt mondja "te vagy a legjobb barátom, a barátnőm, a feleségem, az életem, a mindenem". Sokáig nem hittem,hogy egy férfi képes kimondani ezeket. De igen! Már tudom, kimondja, nem egyszer, ha valóban így érez. Érdemes várni Rá!!
2011. november 5. 00:13

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. november 4. 21:49

Szia Éva!
Nekem nagyon tetszik az írásod. Sok érzelem van benne. Az hogy itt azonosítani kell-e a szereplőt a cikkíróval, nem tudom, vagy tudom... De azt nem tudom, hogy nem az érzelmek visznek-e el most; ami mint írás jó, de a következtetésekben tévesen befolyásolhat. Igaza van (Divi) Évának, neked is tudnod kell egoistának lenni! (Azt meg szerintem te is tudod, hogy egy szabad férfit nagyon nehéz befogni...)
Gratulálok!
Üdv,
Pinokkió

Szia Pinokkió!

Ha sikerült úgy leírnom, hogy neked is tetszik, már megérte. Ami meg benne van tartalom, azt az élet hozta és az is fogja elvinni. Hogy milyen irányba az már nem csak rajtunk múlik. Nem mindig úgy történik, ahogy szeretnénk, ha a valóságot nézzük és nem csak egy álmot kergetünk. Mindannyiunkban van egoizmus, önös érdekek húzódnak meg, csak arányokra kell vigyázni. Korlátokra szükség van, mert másként a szabadságot nem is lehetne élvezni... csak egy példa, ha soha nem korlátoznának, talán meg is sértődnék! Az olyan lenne, mintha azt mondanák "csinálj, amit akarsz..." Ezt én a semminek nevezném...

Pussz,
Éva
 
2011. november 4. 21:58
Na ez nekem is megért egy 5-öst.

Pá!
2011. november 4. 21:51

megtekintés Válasz erre: Black Angel - 2011. november 4. 21:41

Szia Évi! Bizony előfordul, hogy "rossz lóra teszünk" mégis megpróbáljuk meggyőzni magunkat, hogy majd csak jobbá fejlődik a kapcsolat. Szinte ámítjuk saját magunkat, nem tudunk bánni az érzéseinkkel!
Tényleg van még bizonytalanság??
Puszi: Angyal

Szia Angel!

Nehéz elhinni azt, ami számunkra érthetetlen, nem akarjuk elhinni.
A bizonytalanság valószínű ebből ered. :-)

Pussz,
Éva
2011. november 4. 21:49
Szia Éva!
Nekem nagyon tetszik az írásod. Sok érzelem van benne. Az hogy itt azonosítani kell-e a szereplőt a cikkíróval, nem tudom, vagy tudom... De azt nem tudom, hogy nem az érzelmek visznek-e el most; ami mint írás jó, de a következtetésekben tévesen befolyásolhat. Igaza van (Divi) Évának, neked is tudnod kell egoistának lenni! (Azt meg szerintem te is tudod, hogy egy szabad férfit nagyon nehéz befogni...)
Gratulálok!
Üdv,
Pinokkió
2011. november 4. 21:41
Szia Évi! Bizony előfordul, hogy "rossz lóra teszünk" mégis megpróbáljuk meggyőzni magunkat, hogy majd csak jobbá fejlődik a kapcsolat. Szinte ámítjuk saját magunkat, nem tudunk bánni az érzéseinkkel!
Tényleg van még bizonytalanság??
Puszi: Angyal
2011. november 4. 21:04
Szia Évi!

Való igaz, hiszékenyek vagyunk, nem kellő önismerettel, kevesebb önbizalommal indulunk neki egy kapcsolatnak és ha nem vagyunk elég éberek, beleesünk a csapdába. A végén még azt is kis híján elhitetik velünk, hogy valójában mi vagyunk egyedüli okozói, ha valami nem jön össze. Legtöbbször úgy van vége egy kapcsolatnak, hogy nem is tudjuk meg az igazi okát, csak kreált, álszent, kitalált apróságokat vágnak a fejünkhöz, vagy még annyi se, kvázi "megüzeni", amin már csak mosolyogni lehet. Többet nem is érdemel az egész. :-)

Puszi,
Éva
2011. november 4. 20:46
Szia !

Sajnos mi nők sokszor hajlamosak vagyunk magunkat kisebbnek érezni, vagy elfogadni a másik helytelen dolgait. Nekünk is sokkal, de sokkal erősebben kellene egoistának lennünk, tisztában lenni a saját értékeinkkel, hogy ne eshessünk bele ilyen csapdákba. Több önismeret, önbecsülés kellene. Üdv puszi Éva.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: