Vadalma effektus
Látogatók száma: 89
Két barátnő beszélget a szerelemről...
Emlékszem. Csütörtöki nap volt. A telóm le volt némítva miközben vadul cseteltem a neten a kedvesemmel. Egyszer csak váratlanul vadul villogni kezdett a mobilom kijelzője... én fogtam és szaladtam vele ki a házból a domboldalra, ahol jobb a térerő. Közben felvettem a mobilt. Akkor még nem tudtam hogyan néz ki, csak a rezgése jött le a betűiből... teljesen másnak képzeltem...
A hangja alapján valami királynak képzeltem, magasnak, jóképűnek, annyira kedves és férfias hangja volt. Nem tudtam vele betelni, és ez így van mind a mai napig.
- És nem csalódtál utána a külsejében? - kérdezte kíváncsi barátnőm, akinek kérésére meséltem az szerelem első hallásra dologról.
- Először furcsa volt, de nem. De már először is nagyon szimpatikus volt annak ellenére, hogy egyáltalán nem olyan, mint akikkel azelőtt jártam. Láttam róla egy videót... és amikor felnézett a kamerába... na az... az az... az volt az a pillanat, ahová újra és újra visszatekertem a vidit... és csak néztem a szemét... kifejező és az egész lelke volt benne.
- És beleszerettél - fejezte be a mondatot a barátnőm.
- Igen, a szemébe és a kezébe... amikor a vége felé van egy rész... amikor egy lánnyal napoznak, és a lány a vállára hajtja a fejét, és ő simogatja a haját.. és akkor szerettem volna a lány helyében lenni... láttam, hogy végtelenül gyengéd a keze... szép keze van. A keze alá akartam kerülni.
- Értem, szóval mellé vágytál, a közelében lenni, a testi valóddal vele lenni... értem - foglalja össze a barátnőm a lényeget.
- Igen, pedig tényleg egyáltalán nem az esetem első ránézésre - bizonygatom a hihetetlent. - Bár végülis így is magasabb nálam vagy tizenöt centivel, vagyis magas, és szerintem jóképű is, de persze a szerelmes szív másként lát - nevetek fel.
- Hát, én csak azt tudom, hogy engem nem fogott meg a rámenősségével, de téged biztosan - állapítja meg - Te alaposan belegabalyodtál ebbe.
- Azzal nem is. A leveleivel, a humorával, a figyelmével és azzal, hogy elfogadott önmagamnak - sorolom. - Ja, és tudod mi volt a telefon után? Lementem a Tiszára. És leültem egy padra... és csak mosolyogtam magam elé. Egész délután mosolyogtam. És két hétig nem veszekedtem senkivel. Csak vigyorogtam, mint a vadalma. Az után többé nem mertem felhívni, bár akkor is ő hívott engem, másfél órát telefonáltunk, nem bírta letenni... én sem. Szóval nem hívtam sokáig... ez augusztusban volt. Aztán valamikor a szüretek után, amikor már a barátnőmmel kavart, aki taktikázott vele... mondtam a csajnak, hogy hiányzik a hangja, de nem akarom felhívni. Nem akartam erőltetni... éreztem valami "veszélyt". De a csaj buzdított. Felhívtam, és utána is úgy hetente, aztán nagyon sokszor egész napokat együtt lógtunk Skype-on, kamera, mikrofon. Majd december közepén elmentem hozzá.
- És ez megerősített téged a szerelemben - nyugtázta a barátnőm.
- Igen, de igazán szerelmes az első telefonja után lettem. Ültem a fűben a dombon és téptem a fűszálakat... szóval buzgó mosolygás, mint a vadalma, boldogság, szívdobogás - meséltem visszaemlékezve.
- Ez a szerelem. Ja, és mellé vágyni, hozzá, a karjaiba. A vadalma effektus, ha megvan, akkor szerelmes vagy - mosolygott rám. - Olyan jó hallani a másik szerelméről!
Hozzászólások
időrendi sorrend
Juhúúúúúú, kedves cikkíró! Nagyon találó a cikked címe! Tetszik, ahogy maga a történet is. Visszagondolok arra, mikor szerelmes lettem a férjembe, és igen...mint a vadalma...és most is, mikor emlékezem:)
Köszönöm,
Judit
Neked meg további jó vadalmáskodást! :))))))
Köszönöm,
Judit
Szia Cikkíró!
A telefonbeszélgetés után szinte mindegy milyen lett volna a fickó azt hiszem, a vadalma effektus utóhatása a vakság is. :D
Üdv:A
pofára esés beprogramozva.
Kedves Cikkíró!
Érdekes, misztikus a történetben megírt szerelem, mert a lány részéről biztosan szerelemnek mondható. A férfi szerelme már kérdéses a számomra.
Szépen tudtad bemutatni a szerelem elsprő érzéseit!
heleenke
Talán nem véletlen, mert akkoriban még a lány számára is kérdéses volt, ma már nem(annyira). :)
Köszönöm a dicséretet!
Kedves Cikkíró!
Nagyon kedves, örömet sugárzó írás!
Gratulálok az érzéshez és a megfogalmazáshoz is!
Pussz,
Tündér
A telefonbeszélgetés után szinte mindegy milyen lett volna a fickó azt hiszem, a vadalma effektus utóhatása a vakság is. :D
Üdv:A
Érdekes, misztikus a történetben megírt szerelem, mert a lány részéről biztosan szerelemnek mondható. A férfi szerelme már kérdéses a számomra.
Szépen tudtad bemutatni a szerelem elsprő érzéseit!
heleenke
Nagyon kedves, örömet sugárzó írás!
Gratulálok az érzéshez és a megfogalmazáshoz is!
Pussz,
Tündér