I love you feleségek.hu
Látogatók száma: 289
Remélem sok ember érez hasonlóan. Azok is akik csak lopakodva térnek be hozzánk, és olvassák cikkeinket. Mert jó itt írni és olvasni...
Szeretek a feleségek.hu-n írni és olvasni (többnyire)!
Ez egy olyan hely, ahol azokat a képességeimet próbálhatom ki, amik az elmúlt időkben háttérbe szorultak. Soha nem tartottam magam írónak vagy költőnek, így nem is próbálkoztam az írással, mindaddig, amíg nem kezdtünk bele ennek az oldalnak a kialakításába.
- Na jó, megszületett egy-két versem előtte is, úgy kb. a fióknak...
Egyik gyöngyszem 1975-ből:
"Harminc éve szabadult fel hazánk,
a szovjet nép áldozatos harca után
épült az ország dolgoztak a kezek,
lassan begyógyultak a háborús sebek."
Mondhatom maradandót alkottam, mert még mindig fejből tudtam, nem sikerült elfelejteni...
Azután hosszú néma csönd, vagy legalább is írói válság. Egy szerelmes versem úgy 86-ból:
"Édes csókkal alszol el kedvesem,
virágok nyílnak néked szerelmesen,
lelkem mélyén szerelmem tükre,
szívem egyre csak érted lüktet."
Lehet nem a legjobb, de akkor ennyire futotta, és az érzések talán anno fontosabbak voltak, mint a stilisztikai finomságok.
Ahogy teltek az évek, én komolyodtam. Az írásigényem maximum a szerződésírásokban merült ki, az olvasási pedig ritka kivételtől eltekintve, a szakmai jellegű könyvekre korlátozódott.
Feleség, gyerekek, vállalkozás... Majd egy érdekes momentum. Édesapámról kiderült, hogy írogat. Olvasgattam a verseit, és tetszettek (párat fel is tettem a holt költőkhöz). Néztem, mint borjú az új kapura..., az én apám miket nem tud?!
A halála után kezdtük el szervezni a feleségek.hu táborát. Elkezdtem én is írni, azzal a címszóval, hogy indítsuk be az oldalt, kellenek a cikkek!
És éreztem, hogy egyre jobban megy az írás. Nagyon boldog voltam ettől. Csupa pozitív kritika -max egy-két rosszindulatú sértődött liba-, de alapvetően sikersztori volt az elmúlt másfél év az "írogatói pályámon".
Azt hiszem, ezt az egészet pont ezért hoztuk létre, hogy legyen tere az amatőr írogatóknak publikálni. Az oldal egy társas bloggá alakult. A feleségek.hu nem csak írási lehetőséget biztosított, hanem olvasókat is adott az íróinak.
A sok pozitívum mellett, azért egy-két rossz tendenciát is látok. Az amatőrjeink egyre fogynak, keveset írnak. Ez azt hiszem egy másik rossz tendenciával van kapcsolatban. Az oldalon megjelent az a fajta kritikai él, ami már túlzottan bántó lehet egy szárnyait próbálgató írópalántának vagy épp a konyharuhát billentyűzetre cserélő háziasszonyoknak. (Egy gyöngyszem, innen az oldalról egy huszonévesnek: "Ez maga a tömény borzalom! A milliónyi apró bomba alápörkölhetett volna a klaviatúrádnak! Akkor a gyanútlan olvasót nem éri kiheverhetetlen sokk." vagy egy másik: "Ez az írás valóban szörnyű! Ne haragudj, hogy ezt kell írnom, de egyszerűen kiráz a hideg tőle (és nem a jó értelemben véve!) :(" ) Ez akkor is riasztó, ha nem közvetlen őket éri a támadás.
Én azt gondolom, mindig meg tudtam magam védeni, meg is fogom az ilyen inkorrekt provokációkkal szemben, mert jól tudok érvelni. De ezzel az a baj, hogy a nyomát otthagyja a provokátor az írásaimnál. Így meg, azok akik olvasnak és éreznének magukban némi erőt, hogy tollat is ragadjanak, megijednek.
Ezúton kérek mindenkit, hogy aki sértődöttségből, méregből szól hozzá az írásainkhoz, az ezt szüntesse be! Én le fogom tiltani ezeket az embereket, lehet kitöröltetem hozzászólásaikat is. Nem azért, mert a kritikától félek, azzal nincs baj, én például igényelném is. A problémám a személyeskedésekkel, a vagdalkozásokkal, buta veszekedésekkel, a hangnemmel van. Mert azok károsak az írásaimra, és károsak az oldal image-ére nézve is.
Százszorszép mezőn,
nyílik a virág,
kapuját tárja elénk a rét.
I love you feleségek.hu
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Szia Gyuri!
Most Pinokkióval elbeszéltek egymás mellett. Te arról írsz, hogy ha valaki feltesz egy írást, el kell fogadni a negatív és pozitív kritikákat egyaránt. Ő sem mond mást, csupán azzal a kitétellel egészíti ki mindezt, hogy aki kritizál az tegye azt kultúráltan, valamint, ha a cikk írójával van problémája a hozzászólónak, az a személyes sérelmeinek ne a cikk alatt adjon hangot, hanem tegye meg privát.
Csak magadtól félj! Én nem foglak bántani!
I love Feleségek.hu.
Kell ennél több? Aki meg gyalázkodni jön, egy idő után úgyis elhullik. Tartsuk meg az oldalt azoknak, akiknek igazán számít.
J.
Puszi, Pinokkió
Értelek benneteket! De félem azt,ha valaki előre igényli a szerzői "csendet" .Nem olvastam az oldalon még sértő mondatot,sőt a feleségek.hu a legalázatosabb oldal,ahol tényleg áll a manír.Ha valaki itt nincs megbecsülve (s Te meg vagy becsülve Fababa),akkor máshol biztos nem lesz.
Csak magadtól félj! Én nem foglak bántani!
Lehet túlreagáltam a dolgot. De aki régebbi motoros itt, az tudja miről írtam. Hiányoznak a K.Annák, a Cintia23-ak vagy épp Monic7676-ok.
Igen, az ember könnyen túlbecsülheti önnön magát. Figyelek és a jóértelembe vett kritikádat csak nyugodtam írd meg nekem, akár hsz-ben, akár priviben.
Üdv,
Pinokkió
Én csak annyit mondanék, amire te is emlékszel...:
Ada:-Hazajöttem...
Pinokkió:-Haza, B+!
:-)
Jó itthon lenni...
(Talán dec. 9-én történt....? :-))
Puszi,
Ada
Örülök, hogy megírtad ezt a cikket! Számomra nincs hálásabb feladat annál, mint amikor napról-napra gyarapodó cikkeiteket, verseiteket olvasom az oldalon. Boldogsággal tölt el, ha azt látom, hogy elismeritek, segítitek egymást az írásban, és sok minden másban is. A közösség erejét a közös-ség erősíti a legjobban. Legyenek továbbra is színek, egyéniségek a Feleségek.hu-n, legyen béke ezen a nem is oly kicsi szigeten itt, az internet hatalmas óceánján! Nem tilos a vitázás, hiszen az eszmecsere, a kommunikáció fontos alapja a társas létnek, ám a vitatkozás felesleges és csupán ellenérzéseket szülhet.
Köszönöm nektek, hogy itt vagytok, hogy megosztjátok velünk gondolataitokat, érzéseiteket, álmaitokat, avagy az életetek egy-egy eseményét, hiszen ezért jött létre a Feleségek.hu!
Írjatok, írjatok, és olvassatok!
:-)
Szeretettel teli Pussz,
Tündér
Szia Pinokkió!
Én csak annyit mondanék, amire te is emlékszel...:
Ada:-Hazajöttem...
Pinokkió:-Haza, B+!
:-)
Jó itthon lenni...
(Talán dec. 9-én történt....? :-))
Puszi,
Ada
Puszi,
Pinokkió
Szia Pinokkió!
Örülök, hogy megírtad ezt a cikket! Számomra nincs hálásabb feladat annál, mint amikor napról-napra gyarapodó cikkeiteket, verseiteket olvasom az oldalon. Boldogsággal tölt el, ha azt látom, hogy elismeritek, segítitek egymást az írásban, és sok minden másban is. A közösség erejét a közös-ség erősíti a legjobban. Legyenek továbbra is színek, egyéniségek a Feleségek.hu-n, legyen béke ezen a nem is oly kicsi szigeten itt, az internet hatalmas óceánján! Nem tilos a vitázás, hiszen az eszmecsere, a kommunikáció fontos alapja a társas létnek, ám a vitatkozás felesleges és csupán ellenérzéseket szülhet.
Köszönöm nektek, hogy itt vagytok, hogy megosztjátok velünk gondolataitokat, érzéseiteket, álmaitokat, avagy az életetek egy-egy eseményét, hiszen ezért jött létre a Feleségek.hu!
Írjatok, írjatok, és olvassatok!
:-)
Szeretettel teli Pussz,
Tündér
Pussz;-)
Pinokkió
És szeretem a békét is. De néha olyan jó egy kicsit vitatkozni. :)
Nem lealázni, mert az más. Tudjátok ti, néha kell egy kis tűzpárbaj. :)
Aztán jöhet a békepipa. :)
Csók! D. J.
Vagy nincs igazam???
Gyuri
Igen érzékenyek vagyunk,hamar szisszenünk egy kis szélfúvásra.
Vagy nincs igazam???
Gyuri
Kritikáknál nem árt megnézni, mit tud a kritikus, és aszerint reagálni. Vannak, akiktől a negatív kritika számít dicséretnek. :-)
Pinokkió
Nagyon örülök ennek az írásodnak, nem is tudtam, hogy az oldal ennyire közel áll Hozzád, de kiderült és szép, nemes dolognak tartom. Viszont valóban az az öröm, ha minél több írás jelenik meg, a tagok száma is nő. Én még nem találkoztam itt rosszindulattal, bár lehet elvétve mindenhol jelen van, a veszekedést elképzelni sem tudom, mert egyszerűen nem értem annak a lényegét és valóban nem. Azonban ami feltűnt: már egy kicsit régen írtál. Remélem ez nem sokáig marad így.:))))))
Szia Pinokkió!
Nagyon örülök ennek az írásodnak, nem is tudtam, hogy az oldal ennyire közel áll Hozzád, de kiderült és szép, nemes dolognak tartom. Viszont valóban az az öröm, ha minél több írás jelenik meg, a tagok száma is nő. Én még nem találkoztam itt rosszindulattal, bár lehet elvétve mindenhol jelen van, a veszekedést elképzelni sem tudom, mert egyszerűen nem értem annak a lényegét és valóban nem. Azonban ami feltűnt: már egy kicsit régen írtál. Remélem ez nem sokáig marad így.:))))))
Igen, közel...
Az utolsó írásom kicsit nekem is betette a kaput; tudod az a baj, hogy eddig én csak jobbat írtam, de legalább is szándékoztam (vannak elvárásaim magammal szemben) az előzőnél..., most nem tudom, válságban vagyok:-(
Majd összeszedem magam.
Üdv,
Pinokkió
Szia Lilahold!
Igen, közel...
Az utolsó írásom kicsit nekem is betette a kaput; tudod az a baj, hogy eddig én csak jobbat írtam, de legalább is szándékoztam (vannak elvárásaim magammal szemben) az előzőnél..., most nem tudom, válságban vagyok:-(
Majd összeszedem magam.
Üdv,
Pinokkió
Azzal, amit arról a bizonyos "kritikai él"-ről írtál, maximálisan egyetértek, tényleg visszahúzó erő!!! Nem mindenki tudja, akarja a támadásokat hárítani!
Persze, minden kritika lehet építő jellegű, csak a hangnem is fontos nagyon!!!
Aki figyel, az "kihallja" a nem odaillő hangokat!!
Nagyon sok szeretettel írsz az oldalról,látszik, hogy szinte gyermekedként szeretnéd megóvni!! Gratulálok! Üdv: Angel
A cikk jó, tartalmát tekintve is - olvasmányos, - üzenete, kissé itt ott kemény is... ugyanakkor érthető és világos.
A valóságpont is jár érte.
Szia Pinokkió!
Azzal, amit arról a bizonyos "kritikai él"-ről írtál, maximálisan egyetértek, tényleg visszahúzó erő!!! Nem mindenki tudja, akarja a támadásokat hárítani!
Persze, minden kritika lehet építő jellegű, csak a hangnem is fontos nagyon!!!
Aki figyel, az "kihallja" a nem odaillő hangokat!!
Nagyon sok szeretettel írsz az oldalról,látszik, hogy szinte gyermekedként szeretnéd megóvni!! Gratulálok! Üdv: Angel
Szeretem az oldalt. Néha el is ragadtatom magam ebből adódóan. De mindig megpróbálok hátralépni, és onnan nézni magam. Sajnos másoknak semmi nem drága. A hátralépés náluk soha nincs meg, vagy csak a szemük nem olyan jó, mint kellene önmagukhoz!
Üdv,
Pinokkió
A kritikára szükség van, de csak emberi, segítő hangnemben. Ez nagyon fontos, egy portál életében. Közösségformáló erején túl, a tehetséggondozás is jelentős. Az írás sokaknak terápia is, ami véleményem szerint nem másodlagos.
A cikk jó, tartalmát tekintve is - olvasmányos, - üzenete, kissé itt ott kemény is... ugyanakkor érthető és világos.
A valóságpont is jár érte.
Azt hiszem próbálok ebben is példát mutatni. Többünknek kellene! Van aki szinte csak negatívat kap tőlem egy-egy írásánál, de mégis emberi hangon próbálom ezt tenni. Sőt, ha érzem az író viszontválaszából a sértődöttséget, akkor nem nekitámadok, hanem próbálom tompítani a kritikám! Sajnos a pályázatoknál szükséges a negatív kritika is. Én mindig keresem a jót az egyes művekben, és ha rátalálok, közlöm is! És csak azoknak írok negatívat, akiknél érzem, hogy jók, de van lehetőségük továbbfejlődni! Egy kezdőt soha nem aláznék meg a közösségünk előtt!
Puszi,
Pinokkió
Szia Elina!
Azt hiszem próbálok ebben is példát mutatni. Többünknek kellene! Van aki szinte csak negatívat kap tőlem egy-egy írásánál, de mégis emberi hangon próbálom ezt tenni. Sőt, ha érzem az író viszontválaszából a sértődöttséget, akkor nem nekitámadok, hanem próbálom tompítani a kritikám! Sajnos a pályázatoknál szükséges a negatív kritika is. Én mindig keresem a jót az egyes művekben, és ha rátalálok, közlöm is! És csak azoknak írok negatívat, akiknél érzem, hogy jók, de van lehetőségük továbbfejlődni! Egy kezdőt soha nem aláznék meg a közösségünk előtt!
Puszi,
Pinokkió