újabb események régebbi események további események
17:19
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
17:19
wadbikaiy új cikket töltött fel
17:13
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
16:03
Black Ice módosította a cikkét
15:37
Black Ice új cikket töltött fel
07:20
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:53
Új cikk került fel a weboldalra
14:57
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Black Ice módosította a cikkét
12:12
Black Ice új cikket töltött fel
16:04
Új cikk került fel a weboldalra
17:25
Új cikk került fel a weboldalra
14:47
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
13:34
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:16
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
11:46
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
05:42
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:35
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:24
Black Ice módosította a cikkét
18:30
Black Ice új cikket töltött fel

Lépcsők

2013. július 24. - Látogatók száma: 47

A rádió naponta bemondja, hogy lehetőleg délelőtt tizenegy órától délután háromig ne tartózkodjunk a meleg, tűző napon.

Dani bácsi pedig ekkor megy sétálni, jól esik öreg csontjainak a meleg. Tesz egy nagy kört a lakótelepen, ráérősen sétálgatva, majd leül a park egyik árnyékban lévő padjára és onnan figyeli az utca meglehetősen gyér forgalmát, s amikor elunja, előveszi könyvét és a pápaszemét, olvas egy órácskát.

Két óra körül hazaballag, megmelegíti az ebédjét, kényelmesen elfogyasztja és lepihen. Alszik négy óráig, majd uzsonnázik, nehogy megéhezzen a klubban, tusol, kicsípi magát, majd pontban ötkor benyit a pinceklubba, ahová pontosan tizenkét lépcső vezet le.

Nem szeret lépcsőzni, csikorognak az ízületei, mintha valaki homokot szórt volna közéjük, de minden fáradságot megér a Dóra asszonnyal való találkozás. Amolyan töltött galamb asszonyka, a hatvanas évei közepén, még sincs több ránc az arcán, mint egy ötvenévesnek. Gyermektelen özvegyasszony, s öltözködéséből, megjelenéséből ítélve jómódban él.

Húsz éve elvált a magas, vékony férfi, mert feleségével kihűlt a házasságuk. Legalább is ezt mondják mindenkinek, a valóság persze egészen más. Felesége megismerkedett a piacon egy agglegénnyel, egymásba habarodtak. Fiuk már rég kirepült, megosztoztak a vagyonon, nem volt nehéz, s közös megegyezéssel, csendben elváltak útjaik.

Dani bácsi nyugdíjazásáig sokat utazott, gyakran vitte magával az unokáit is, ám Balázs, a fia, savallta az öreg ilyetén költekezését, mondván, hogy az ő örökségét mulatja el az apja, ahelyett, hogy anyagilag segítené a gyereke családját. Nem, mintha rászorultak volna az öreg pénzére, de az mégsem járja, hogy az unokák a nagyapjukat istenítik, aki kinyitja előttük a világot, megmutatva nekik Párizst, Londont, Berlint, Barcelonát, Helsinkit, Prágát, Brüsszelt, és hiába kamaszok a fiúk, apjukkal feleselnek rendesen, bezzeg a nagyapjuknak elég egy pillantása, máris tudják, hol a határ.

Menye sem bánik kesztyűs kézzel az öreggel, ezért megharagszik Dani bácsi, nem megy hozzájuk, hanem az unokák járnak hozzá hetente két délután, amikor helyükbe jön az angol és a franciatanár, és tanulnak a nagypapa költségén. Nagy a tét, mert ha leteszik érettségi előtt mindkét nyelvből a középfokú nyelvvizsgát, akkor kiviszi őket egy hónapra Amerikába.
A televízió nézés, az olvasás és a keresztrejtvényfejtés egy idő után unalmassá vált és akkor gondolt egy nagyot Dani bácsi, bement az önkormányzathoz, megtudakolandó, hol található a lakóhelye környezetében nyugdíjas klub, ahol a magaféle öregekkel lehetne múlatni a napot, beszélgetéssel, sakkozással, kártyázással. Ajánlottak is neki azonnal három lehetőséget, s már az elsőnél leragadt. Reményein felüli jó társaságra lelt, hiszen itt mindenki életvidám, bölcs, tervekkel teli szép korú. Havonta a harmadik vasárnapon hátizsákos kirándulást szerveznek, szombatonként zenés, táncos estet tartanak, hétköznapokon pedig délután öttől este nyolcig szabad foglalkozás van, aki éppen arra jár, bizton talál magának partnert társasjátékhoz, beszélgetéshez, vérre menő kártyacsatákhoz.

Dani bácsit hamar befogadja a nyugdíjas klub törzsközönsége, mert mindenkihez van egy jó szava, képes meghallgatni mások problémáit, s nem adja tovább, amely nagy kincs ebben a korban.

Hétfőn, szerdán, szombaton jár a klubba, és soha nem mulasztja el a kirándulásokat.
Egy csobánkai kiránduláson találkozik Dóra asszonnyal, és képtelen elhinni, hogy még ebben a korban is létezik szerelem az első látásra.

Enyhe szédülést érez, ahogyan lépeget lefelé a lépcsőkön, mintha vonzaná a mélység, már amennyire mélynek tekinthető a tizenkét lépcső. Valóban meleg az idő, még mindig huszonnyolc fokot mutat az utcai hőmérő. Dóra asszony hatnál hamarabb nem ér ide, és ez most jól jön, gondolja magában, legalább nem látja, mint imbolyog az első székig.
- Szervusz, Dani bátyám! Rosszul vagy? Hívjak orvost?
- Szervusz… nem, nem kell! Vizet kérek…

Az alacsony, kövér ember gumilabdaként pattan fel ültéből és rohan a hűtőszekrényhez, kristályvízért.
- Parancsolj jó hideg
- Köszönöm, Palikám… már jobban vagyok!

Pali, aki szakmáját tekintve műbútorasztalos, alig fiatalabb Dani bácsinál, mégis dolgozik otthon, a kis családi műhelyében. Azzal viccelődik, hogy a munka menti meg az asszonya szájától, amely állítólag be nem áll soha, legfeljebb, ha alszik. Csak szerdánként jár a klubba, mert akkor a felesége a barátnőivel múlatja az időt, s nem szeret egyedül lenni, mert hiányzik neki a felesége zsémbelése. Itt, a klubban pedig jókat beszélget a többi öregúrral. Módszeresen kerüli az asszonynép társaságát, mondván, neki az otthoni egy is több a kelleténél.

Rajtuk kívül csak a klubvezetőt helyettesítő népművelő szakos egyetemista fiú téblábol a klubhelyiség túlsó végében, fülében fülhallgatóval, melyből majdnem idáig hallatszik a zene dübörgése.
- Dani bátyám, ha meg nem sértelek, mondanék én neked valamit.
- Mondd, Palikám.
- Ugye, teszik neked a Dóra asszony?
- Hova gondolsz, Pali!
- Hát, amit én gondolok, az egy dolog, amit viszont a Dórika mond a hátad mögött, az meg más dolog.

Szédülése elmúltával Dani bácsi érzékszervei élesebben működnek. Megérzi Pali hangjában az aggódást, szíve nagyot dobban, figyelmezteti, vigyázz, most meg fogsz lepődni!
- Mondd csak, ha már elkezdted.
- Szóval, véletlenül hallottam a múlt szerdán, amit Dórika mondott a Vámosnénak, tudod, annak festett szőkének, hogy te egy gazdag, tehetős ember vagy, Amerikába akarod vinni a középiskolás unokáidat, és csak azért nem jársz Mercédesszel, nehogy kilógj az itteniek sorából.
- Badarság.
- Mármint mi badarság?
- Tudod, hogy nem vagyok tehetős ember! Szóval a pénzem kell neki!
- Nem én mondtam!

Dani bácsi mélyet lélegzik. Szóval, így állunk!
- Palikám, segíts nekem!
- Parancsolj velem!
- Ha megérkezik Dóra asszony, kölcsönkérek tőled egy milliót, te meg rám akarsz tukmálni másfelet, nehogy zavarba jöjjek, ha fizetnem kell. Rendben?
- Rendben. De adhatok kettőt is, ha kell. Elméletben nem sajnálom, a gyakorlatban sem, csak nem tudnék annyit adni. Legfeljebb százezret. De azt szívesen.
- Akkor snapszerezünk?
- Ottóka! – kiált Pali az egyetemistának, - kérünk egy pakli magyar kártyát! –közben erősen gesztikulál is hozzá.

Ottó gyerek ez utóbbit veszi észre, hiszen a vad, dübörgő zenétől még az égindulást se venné észre. Nem igazán boldog, hogy itt kell lennie és nem kinn, a standon lóg a többiekkel, de az államvizsga dolgozathoz adatok kellenek. Igaz is, ideje lenne összeállítani a kérdőívet és kiosztani az öregeknek. Viszi az öregeknek a pakli kártyát, és leül hozzájuk beszélgetni. Ha igaz, akkor Dani bácsi hites könyvvizsgáló, Pali bácsi műbútorasztalos, rajtuk érdemes lenne kipróbálni a félig kész teszteket.

Belevalók a kisöregek, azonnal kaphatók az újdonságra. Elővakarja a zsebéből a kissé gyűrött tesztet, két példányban és az öregek orra alá dugja.
- Nem oda, Buda! – szólal meg Dani bácsi. – Rest már a szemem. Tudja, mit, fiatalember? Maga kérdez, és mi válaszolunk. Nincs titkunk egymás előtt! Jól mondom, Palikám.
- Alighanem így van, Dani bá’.

Peregnek a kérdések, meg a válaszok. Ottónak egyre jobban tetszik a dolog, általában négy válasz közül kell kiválasztani a nekik tetszőt és a huszadik kérdésig egyetlen egyszer sem kérdeznek vissza az öregek. Remek a memóriájuk!

Közben többen érkeznek, hangoskodnak, nevetgélnek, de ők nem hagyják abba. A falióra hat órát mutat, amikor megérkezik Dóra asszony Vámosnéval, és pár perc múlva, miután köszöntötték a többieket, elkezdenek körözni az asztaluk körül, kevésé sem titkolva, hogy hallgatóznak.
- Már csak a személyes kérdések vannak hátra, azokat személyesen tessenek kitölteni, majd pár perc múlva visszajövök a tesztért. Dóra néni, hozom maguknak a szokásos társasjátékot, úgy látom, mind a négyen itt tetszenek lenni. Hiába, össze szokott négyest tetszenek alkotni.

Erre már Dóra asszony is kénytelen barátnőjével a másik két asszonyhoz csatlakozni a távolabbi asztalnál, pedig most következne a lényeg, ami rettenetesen érdekelné. Nem ismeretlen számára a teszt, hiszen megmutatta neki a klubvezető, már egy jó hónappal ezelőtt. Emlékszik, hogy az utolsó tíz kérdés, ugyan név nélkül, de a kiállító személyére vonatkozik. Életkor, érdeklődési kör, anyagi helyzet. Jó, jó, derék ember Dani bácsi, egészséges, fizikailag és lelkileg is, még tetszik is neki, de azok a piszok anyagiak, azok bizony fontosak lennének. Az Ottó gyereket meg nem környékezheti meg, hogy engedje megnézni az öreg tesztjét.

Hét órakor már együtt snapszereznek a barátnővel és a két öreggel. Nagyokat nevetnek , mert Pali bácsi adja alájuk a lapot. Dani bácsi mintha a szokásosnál csendesebb lenne, időnként ráncolja a homlokát is, mint akit gondok emésztenek. Dóra asszony nem meri megkérdezni, mi a baja, de annyira zavarja, hogy időnként a legjobb lapok ellenéri is elveszíti a partit.

Vámosné elnézést kér, elmegy egy italért, melyet a hűtőből lehet beszerezni és a mellette lévő becsület kasszába kell befizetni az árát. Vele tart Dóra asszony is, bár amire szomjas, az nincs is a hűtőben. Fél szemmel az öregfiúkat figyeli, de hallgatózik, hátha sikerül az alapzajon át is kihallgatni a beszélgetésüket.

- Palikám, ma nyelvvizsgáznak az unokáim és azt mondták a tanárok, hogy biztosan sikeresen abszolválják, ezért meg kell rendelnem a repülőjegyeinket. Csakhogy hibádzik egy millió forint az utazáshoz. Megkérhetlek, hogy add kölcsön hat hónapra ezt az összeget?
- Nagy pénz az, Dani bátyám, ha így vesszük, ha meg úgy nézzük, hogy Amerikába mentek harmad magaddal, akkor meg kevés. Tudod, mit? Adok másfél milliót.
- Az ügyvédem megírja a kölcsönszerződést, nagyon köszönöm.
- Ugyan már, Dani bá’, csak nem gondolod, hogy írunk róla papírt?
- Bevallom neked, őszintén, hogy már a kocsimat is eladtam. Minek az nekem? Benzinre nincs pénzem, akkor meg minek álljon ott, nem igaz?

Fél nyolckor szedelőzködnek, hogy elindulnak hazafelé. Dani bácsi most is elkísérné Dóra asszonyt, mint mindig, a villamosmegállóig, de az asszony lebeszéli róla:
- Jaj, Dani bácsi, ne fáradj! Vámosnéval elsétálgatunk. Gondolom, Palival még úgyis van megbeszélni valótok!

A két öreg megvárja, míg a két asszony a sarokig ér.
- Köszönöm, Palikám, gyere, itt áll a kocsim a másik utcában, hazaviszlek.
- Egy feltétellel elfogadom! Ha felugrassz hozzánk és együtt vacsorázunk.

Vilma, Pali felesége, nagyon örül, hogy végre megismerheti Dani bácsit, akiről annyit mesélt már az ura. Egyébként a nagy tepsi rakott krumpli ott serceg a sütőben, és hamarosan átjön a barátnője, akivel egy iskolában tanítottak harmincöt évig.
- Tudja, Dani bácsi, özvegyasszony Terike, magányosan él, jót tesz neki a társaság. Ugye, Palikám, nem baj, hogy meghívtam?

A rakott krumplihoz házi savanyúság is jár, meg hideg dinnye, és Pali elővarázsol egy üveg bort is.
Terike magas, karcsú asszony, aki meleg, barna szemét időnként megpihenteti Dani bácsin.
- Ha van kedvetek, játszhatunk egy partit! – javasolja Vilma, mert tudja, hogy Pali egyetlen dolognak nem tud ellenállni, a játéknak.

Tizenegykor elindulnak haza, és Dani bácsi hazafuvarozza Terikét.
- Mit szólnál hozzá, Terike, ha a következő kártyapartit nálam tartanánk? Persze, nem tudok főzni, de kiváló vajas kenyeret készítek!
- Hát, nem is tudom…
- Jönnek Paliék is, biztos, holnap fel is hívom őket!
- Majd sütök pogácsát…
- Rendben van, én meg veszek bort és édességet!

Lassan gurul a kocsi hazáig.
Dani bácsi kettesével veszi a lépcsőket a második emeletig, annyi benne az energia, mintha tíz évvel fiatalabb lenne.
Villog a telefon üzenetrögzítője. Az unokái hívták, mindkettőjük nyelvvizsgája sikerült.

Fenn, az égen, mintha kacagna a hold.

A cikket írta: Yolla

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. július 24. 23:28
Kedves Yolla!

Ez az írásod is kiváló, - mint a többi!
Gratulálok hozzá!

Pussz: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: