Repülés szárnyak nélkül 5. rész

Látogatók száma: 68

Rettenetesen mérges Bálint, ha még öt percig nyafog Nelli, akkor úgy kidobja a házból, hogy a lába sem éri a földet és egyenesen a kétsávos út közepén landol, ahol biztosan elüti az első arra járó autó, jöjjön az bármelyik irányból.

Nem is érti magát, miért kellett felszednie Csongor fia matematika tanárnőjét, aki csupán egy a huszonöt éves fruskák közül, ráadásul gyorsan kiderült róla, hogy nagy vadra vadászik, tehetős, mondhatni gazdag, nem túl fiatal pasit szeretne puskavégre kapni, akit még elkápráztat karcsú, nyúlánk alakjával, öt centis műkörmeivel, fél kilónyi vakolattal az arcán és az állandó nyafogásával, amely a rafinált, előre megtervezett színjátékának része, csakhogy mögüle kilóg a lóláb.

Okos asszony Panni néni, nem akar zűrzavart, azért tüntette el Nelli tangáit, melyet a lány tudatosan csempészett Bálint szennyesei közé. Ez nagyon olcsó trükk, ahogyan az is az, hogy mindig itt hagyja a fogkeféjét, melyet Bálint rendszeresen kidob. Miért nem érti meg, hogy nem engedi ideköltözni, az pedig, hogy itt alszik, önmagában semmit sem jelent, mert Barbarát szereti, miatta hagyta ott a családját, és ezen a szerelmen az sem változtat semmit, hogy a lány nem fogadta be a lakásába, sőt, egyenesen kidobta. Majd akkor gyere ide, ha már papíron is szabad vagy! – közölte vele, mire nem tudott mit mondani, magyarázkodni meg végképp nem akart. Hogyan lehet elmondani egy mondatban, hogy a házasságlevél semmi sem jelent, ahogyan a válási papír sem, mert két ember együvé tartozása egyáltalán nem ezeken múlik. Nem áll szándékában elválni a közeljövőben, míg a gyerekek tanulnak, de ez csak fals magyarázat, az igazi meg az, hogy feleségével közösen keresztül kasul tulajdonolják a cégbirodalmukhoz tartózó vállalkozásokat, melyek racionális szétválasztásához pénz, idő és türelem kell, melyeknek éppen híján van, nem beszélve arról, hogy az adóhatóság vizsgálódása miatt nem lenne célszerű hozzányúlni a meglévő konstrukciókhoz.

Barbara harminckét éves, átlagos kinézetű, mindig csinosan öltözködő, pengeéles eszű közgazda, aki öt éve dolgozik a holdingnál, és immár három éve a szeretője. Az eszébe szeretett bele, amely vetekszik Violáéval. Kíváncsiságból feküdt le vele az első németországi hivatalos útjukon, majd a következőn is, mígnem beleszeretett a kedvességébe, az odaadásába, és abba, hogy többet volt kéznél, mint a felesége.

- Megmelegítsem a rántott húst?
- Nem kell, hidegen eszem.

Nelli sértődötten sürgölődik, előveszi az utolsó két tiszta tányért, zörög a késekkel meg a villákkal.

Megszólal Bálint mobilja, csak egy pillantást vet rá, Panni néni keresi, nem veszi fel, semmi kedve a kidobott tangákról csevegni, mert mi másért keresné.
- Ne vacakolj annyit, éhes vagyok! – förmed rá Nellire, majd bekapcsolja a rádiót, jó hangosra állítja és nekilát a vacsorának.

Hétvégén leugrik az anyósáékhoz, a Nyírségbe, meglátogatja a fiát és visz a papának egy nagy üveg ír whiskyt, azt szereti az öreg, mamának meg orchideát, mert a kedvenc virága, és a papa sosem vesz neki, mert az drága, egyébként is, menjen ki a kertbe, van ott virág elég, persze, replikázik a mama, most is itt van előttem egy mákvirág!
Jó látni őket, hogy negyvenöt évi házasság után is imádják egymást és úgy tudnak évődni, mintha fiatal házasok lennének.
- Uborkasalátát nem adsz?
- Gondoltam, hogy egy tálból is ehetjük.
- Te csak ne gondolkozz!

Ez csúnya volt, állapítja meg magában és fel sem néz a tányérjából, mert biztosan teleszaladt Nelli szeme könnyel, mint minden nőé, hasonló helyzetben. Finom ez a rántott hús saláta nélkül is, a petrezselymes krumpli kicsit kemény ugyan, de sebaj, legalább nem éhezik meg egyhamar.

Nellinek esze ágában sincs búslakodni, nem várhatja el Bálinttól, hogy kétheti ismeretség után összekösse vele az életét, de majd csak alakul a dolog.
- Iszunk egy pohár bort?
- Ha gondolod, ihatunk – adja meg magát a házigazda.

Ismét csörög a telefonja, ám most nem Panni néni neve jelenik meg, hanem egy ismeretlen városi számról keresik.
- Halló, Babos Bálint vagyok!
- Jó estét kívánok, Lakos doktor vagyok a János kórház ügyeletéről. Behozták a sürgősségire a kislányát, Csillát, örülnék, ha bejönne!
- Mi történt?
- Már nincs semmi baj, majd személyesen megbeszéljük! Viszontlátásra!

Úgy ugrik fel az asztaltól, mintha kígyó mart volna a lábába.
- Eredj haza Nelli, el kell mennem!
- Megvárlak…
- Menj haza! Kérlek!
- Mi történt?
- Kórházba került a lányom.
- Mi baja van?
- Nem tudom, gyerünk már!
- De veled megyek…
- Menj haza!

Felkapja a zakóját és az autóstáskáját, nyitja az ajtót és tessékeli kifelé a lányt, akinek szemében megjelennek a düh könnyei.

A garázsban kinyitja a kocsi ajtaját, beszáll, és azonnal indít, otthagyja a lányt és a nyitott kaput, a garázsajtót, tőle elvihetnek bármit, csak Csillának ne legyen semmi baja.
Ezért kereste hát Panni néni és ő balga, nem vette fel, pedig tudhatta volna, hogy bugyi ügyek nem érdeklik az asszonyt.

Vezetés közben próbálja felhívni Panni nénit, de nem veszi fel, ahogyan Viola sem elérhető.

Fél óra múlva leparkol a kórház melletti utcában és futólépésben megy a sürgősségire. Lakos doktorra köze fél órát vár, mire végre előkerül.
- Babos úr, a lányát átszállították a nőgyógyászatra. Egy Medabon nevű készítményt vett be, amely orvosi felügyelet mellett, kórházi körülmények között tenné lehetővé a terhesség megszakítást. Ez blokkolja a terhesség megmaradásához és fejlődéséhez elengedhetetlen progeszteron hatását, azaz tulajdonképpen megszakítja a terhességet. A beteg ezután hazamehet. Két nappal később ismét el kell mennie az orvoshoz, ahol egy másik tablettát kap, amely megnyitja a méhszájat, és erős vérzéssel kiüríti a méh teljes tartalmát. Az erős görcsök miatt szükség lehet fájdalomcsillapításra. Néhány órás megfigyelés után a páciens hazatérhet. A vérzés ezután napokig, sőt hetekig is elhúzódhat. Csakhogy Csilla egyszerre vette be a két tablettát. Bár kifejezetten hatékony gyógyszerről van szó, az esetek 2-7 százalékában nem üríti ki teljesen a méhet. Ilyenkor művi beavatkozásra, azaz vákuumszívásra és kaparásra is szükség lehet. Két évvel ezelőtt egy budapesti klinikán kísérletként 290 gyógyszeres beavatkozást végeztek, melyből mindössze 7 alkalommal volt szükség arra, hogy a terhesség megszakítást műtéttel fejezzék be, azaz a gyógyszer 97,5 százalékban hatékony volt. Sajnos, a lányánál komplikációk léptek fel, de már jól van. Tájékoztatnom kell önt arról is, hogy a Medabon Magyarországon nincs forgalomban, a kísérleti bevezetés után nem került fel a legális gyógy készítmények közé. Az osztályvezető főorvos kollégám dönt, hogy tesz-e feljelentést, avagy sem, a gyógyszer illegális beszerzése miatt. Holnap meglátogathatja, most pihenésre van szüksége. Egy idősebb hölgy kísérte be a mentővel, és hozott mindent, amire pillanatnyilag szüksége lehet. Viszontlátásra!

Bálinttal fordul egyet a világ! Hol van ilyenkor Viola, amikor szükség lenne rá? Lehet, hogy bepasizott? Nem, ilyen gyorsan az nem megy.

Miért nem szólt neki Csilla, hogy terhes, megtartatta volna vele a gyereket és büszke nagypapa lenne negyvenöt évesen.

A nőgyógyászaton nem örülnek Bálint megjelenésének, ahhoz már késő van, hogy látogatókat fogadjanak. Megnyugtatják, hogy jól van a kislánya, alszik, mint a bunda, jöjjön holnap délelőtt, ha lehet, akkor tíz óra után.

Nincs más lehetőség, mint megvárni a másnapot. A kocsijához menet előveszi a lenémított mobilját és meglepődik, hogy senki sem kereste az elmúlt egy órában.
Beül a volánhoz, megkeresi Valkó Krisztián számát, s tüstént felhívja, az sem zavarja, hogy késő van a baráti csevejhez, igaz, nem is annak szánja a beszélgetést. Sokáig csörög a telefon a vonal másik végén, éppen letenné, amikor magas gyerekhang beleszól:
- Jó estét, ez Valkó Krisztián telefonja. Emma vagyok a húga, miben segíthetek?
- Szervusz, Emma! Babos Bálint vagyok, Csilla édesapja. Beszélhetnék a bátyáddal?
- Csókolom! Nem tudom adni, a kórházban van, mert beteg. Kivették a manduláját, és nem tud beszélni.
- Mióta van kórházban?
- Már egy hete! Mit tetszik neki üzenni?
- Semmit, köszönöm, majd később hívom. Szervusz!

Lehet, hogy nem is Krisztián adta Csillának a Medabont? Az sincs kizárva, hogy a fiú nem is tud a terhességről.

Hol lehet Viola?

Jobb, ha most hazamegy a villába és átnézi Csilla szobáját, hátha talál valamit, ami arra utal, honnan szerezte a gyógyszert.

Mindössze két hete költözött el otthonról, és máris összekuszálódnak a szálak.

Viola nem cseréltette le a zárakat, így Bálint ki tudja nyitni a kaput, a garázst, és onnan a nappaliba vezető lépcső végén lévő ajtót is. Ó, majdnem elfelejtette a riasztó kódját beütni. Sárgán villog a kijelző, amely azt jelenti, hogy a riasztó nem üzemel. Nagyot dobban a férfi szíve. Betörők lennének a villában? Nem kapcsolja fel a világítást, inkább a sötétben odalopakodik a kandallóhoz és kezébe veszi a piszkavasat, sohasem lehet tudni, mikor lesz rá szüksége a következő néhány percben.

Logikusan gondolkodik, valóban szüksége lenne a piszkavasra, mint fegyverre, csakhogy erről már nem tud meggyőződni, mert valaki hátulról leüti, és eszméletét vesztve elterül a puha, vastag szőnyegen.

A betörő beledobál az utazótáskájába néhány értékesnek vélt dísztárgyat, a már benne lévő ékszerek és ezüsttárgyak mellé, majd elsiet, anélkül, hogy megnézné, él vagy hal a házigazda.

Folyt.köv.