Erotikus
A kurva
Látogatók száma: 449
Evelin kinézett az ablakon, de most a szállingózó hópelyhek sem derítették jobb kedvre. Pedig szerette a telet, a léptei alatt csikorgó fehér takarót.
Tétován forgatta ujjai között az öt darab papírpénzt, és hányingere volt saját magától. Meddig kell még ezt csinálnia? Meddig kell még áruba bocsájtania a testét? Hagyni, hogy a férfiak kényük - kedvük szerint használják. Hiszen eladta magát nekik, hát tűrnie kell.
Ismét az ablakoz lépett, látta a lámpa fénye alatt ácsorgó "pártfogóját". A rohadt strici - magában csak így emlegette, és tulajdonképpen az is volt. Az igaz, hogy kezdetben felkarolta, segített neki, hogy leálljon a drogokkal. Azt hitte, ez a segítség önzetlen, és hogy a férfi szerelmes belé. Naiv volt, naiv, tizenhét éves.
***
Első vendégére, egy szőrös, izzadtságszagú, testes férfira gondolt, akinek csuklóján zörögtek az arany karperecek, a körme viszont koszos volt. Ez a kéz tapadt mohón a mellére, nyálas szája bejárta az egész mellkasát. Undorodva próbált tőle minél távolabb kerülni, ám a húsos férfikéz nem lazított a szorításon. Vadul tépte le róla a szatén, csipkeborítású hálóinget, hogy meztelen testét maga alá gyűrje. Nagy igyekeztében nem látta a lány arcára kiült undort, csak a saját vágya űzte, férfiassága viszont nem engedelmeskedett az akaratának. Egyre dühösebben markolta a lány fenekét, nem érezve, mekkora fájdalmat okoz. Az erőlködéstől kidagatak az erek a nyakán, Evelin attól félt, a férfi szívrohamot kap, mielőtt végeznének.
Aztán ott volt a kéjenc fickó, akinek az jelentette az élvezetet, ha minél tovább húzta az aktust a beteljesedés előtt. Ha ez egy normális párkapcsolatban történik, izgató is lehet, de ha ketyeg az óra, csak nyűg, és teher. Pláne, ha a plusz óradíjat csak kínkeservesen szurkolja le a delikviens.
A kölyökképű, ám annál veszélyesebb, barna szemű férfi járt a fejében, akivel minden óra maga volt a borzongás. Csak sajnos negatív értelemben. Állandóan kikötözősdit akart játszani, Evelin pedig zsigerből gyűlölte az erőszakot. De hagynia kellett, közben a pénzre gondolt, amivel talán új életet kezdhet. Ha a stricije végképp el nem tűnteti a színről. Mert hallott már ilyeneket a lányoktól, mikor még az utcán kereste a kenyerét. Eltűnnek, ki tudja, hová viszik őket. És ha egy gazag olajsejk háremébe hatvanhatodik feleségnek, akkor jól járnak. Ha mégsem, irány az erdő széle, esetleg egy huzatos, régi, elhagyott épület, ahol egy lövés a fejbe, aztán mindenre ráborul a sötétség. Ugyan ki keresne egy utcalányt?
Később, mikor állandó ügyfélkörrel rendelkezett, már nem állt fenn ennek a veszélye, de sosem lehet elég óvatos az ember ebben a szakmában. A férfiak szerették, mert odaadó és kedves volt, az évek alatt megtanulta, kivel, hogy kell bánni.
Maga előtt látta a mocskos szájú gengsztert, akiről messziről bűzlött, mivel foglalkozik, és akinek a csúnya beszéd volt a mániája. Szeretőnek nem lett volna rossz, értett a nőkhöz, de az állandó káromkodása Evelin idegeire ment. Egy kurvának viszont tűrnie kell, nem azért fizetik, hogy finnyáskodjon.
***
Evelin visszafordult az ágy felé, és elgondolkodott. Ha minden kuncsaftja olyan lenne, mint a délelőtti, talán még bírná pár évig. Addig, amíg el nem tud szabadulni, míg a saját lábára nem tud állni.
Rick rendes fazon volt, egy ügyfélhez képest kedves is. Nem erőszakoskodott, mint némelyik vadállat, sőt, hálás volt a kényeztetésért. Mert a kuncsaft mindenek előtt. Ha ütni akar, üt, ha csókolni akar, csókol, ha térdre kényszerít, hát térdelsz. De Rick becézgette, addig nem hagyta, míg benne is fel nem ébredt a vágy a férfi iránt. Szokatlan dolog volt ez, Evelin nem akarta érezni a testét átjáró szenvedélyt. Csak tudják le a menetet, aztán ott az ajtó.
Már nem először jött, szinte heti rendszerességgel látogatta a lányt, aki egyre jobban élvezte az együttléteket. A férfi könyörgött, hogy menjen vele, megszabadítja. Ám Evelin nem hitte, hogy másféle férfi is létezik, az apja és a stricije volt a minta - erőszak, drog, alkohol, vér.
Ám Rick nem tágított. Jött, és mondta, és könyörgött, veszekedett, és térden állva kérte, menjen vele. Megad neki mindent, csak menjen, hagyja itt ezt az életet. Nem méltó hozzá. Pedig Rick semmit nem tudott róla. Nem tudta, hogy ez az egyetlen foglalkozás, ami méltó hozzá. Ezt sulykolta belé éveken keresztül az apja, akivel nem feküdt le anyja halála után, majd a stricije, aki csak kihasználta, végül a vendégek, akiknek csak a teste kellett.
Rick ma délelőtt előről kezdte a rimánkodást. Nem érdekli a múlt, azt mondta. Nem számít, mi volt eddig, ezután más lesz. Jobb lesz. Minden jobb lesz.
Evelin a kanapéra roskadt, a pénzt legyező alakban tartotta a szeme elé. Kiszámolta, hány havi lakbérre lenne elég a mai keresete. Túl kevésre.
Mi van akkor, ha mégis Rick mond igazat? Ha mégis van élet a szenny, a fertő után?
Bátorság kellene csak, gondolta a lány. Csak fel kéne állni a díványról, fogni a táskáját, és a hátsó lépcsőn kiosonni a házból. Elmenni két saroknyira, ahol Rick várja a megbeszélt időpontban.
***
A bankók még mindig legyező alakban feküdtek a heverőn, mikor a strici belépett az üres szobába. Evelinnek hűlt helye volt.
A hátsó lépcső felől léptek visszhangzottak. Tudta, elkésett.
...
Kép: internet
A cikket írta: Dara
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ugye ez a kis történet szintén az életed rész volt?
:)
Dara
Szia Donna!
Köszönöm a szíves fogadtatást! Az lényegtelen, hogy a cikk önéletrajzi ihletésű-e vagy sem, inkább a mondandó a fontos.
A kritikával úgy vagyok, mint kiskutya az ugatással: majd belejövök. Bírom egyébként, nem vagyok az a sértődős fajta.
Dara
Hitelesen festetted le a pasi-típusokat és a "szexmunkás" vívódását. Tetszett, írj még sokat!
Puszi,
Lizi
A folytatást is keresem majd.
Szia Dara!
Egy kis ízelítő a világ szennyéből... hm... van az, amikor nincs tovább. Tetszett!
Üdv: Ailet
Van tovább, majd meglátod.
Dara
Szia Dara!
Üdv az itt írók között! :)
A cikked a hiányzó betűid ellenére is nagyon ott van, és akár önéletrajzi ihletésű, akár nem, nekem nagyon tetszik! Bár, azt meg kell vallanom, hogy örülök, hogy nem velem történik meg. Nehéz is elképzelni, hogy az idáig "süllyedt" lánynak ekkora szerencséje legyen, akár a Micsoda nő-ben.
Remélem bírod a kritikákat, mert az is akad itt, főleg, ha csalánra pisilünk. :))
Puszik! DJ
Köszönöm a szíves fogadtatást! Az lényegtelen, hogy a cikk önéletrajzi ihletésű-e vagy sem, inkább a mondandó a fontos.
A kritikával úgy vagyok, mint kiskutya az ugatással: majd belejövök. Bírom egyébként, nem vagyok az a sértődős fajta.
Dara
Nem lenne rossz, már ha beleszámítom, miről szól maga az írás. De ahogy feltetted? Mindenképp pótolnám a hiányzó betűket ..."kinéztt", mielőtt kiteszem a kirakatba. Most sem késő ezt pótolni!
Első írásnak merész, már ha az élet sűrűjét nézem.
Ha mégis az újrakezdés vagy a kiszolgáltatottság között kellene választani, az előző mellett tenném le a voksot. :-)
Éva
Nézd el nekem azt az egyetlen betűt.
Köszönöm a kritikát, majd kiderül, lesz-e tényleges újrakezdés.
Üdv,
Dara
Kedves Dara!
Szörnyű sorsok borzalmas élménye után igazi csoda lehet a remény. Igen, a félelem leláncol, a bátorság talán felszabadít. Értékes gondolat, tanulságos írás.
Pussz, Tündér
Üdvözlettel,
Dara
Egy kis ízelítő a világ szennyéből... hm... van az, amikor nincs tovább. Tetszett!
Üdv: Ailet
Üdv az itt írók között! :)
A cikked a hiányzó betűid ellenére is nagyon ott van, és akár önéletrajzi ihletésű, akár nem, nekem nagyon tetszik! Bár, azt meg kell vallanom, hogy örülök, hogy nem velem történik meg. Nehéz is elképzelni, hogy az idáig "süllyedt" lánynak ekkora szerencséje legyen, akár a Micsoda nő-ben.
Remélem bírod a kritikákat, mert az is akad itt, főleg, ha csalánra pisilünk. :))
Puszik! DJ
Első írásnak merész, már ha az élet sűrűjét nézem.
Ha mégis az újrakezdés vagy a kiszolgáltatottság között kellene választani, az előző mellett tenném le a voksot. :-)
Éva
Szörnyű sorsok borzalmas élménye után igazi csoda lehet a remény. Igen, a félelem leláncol, a bátorság talán felszabadít. Értékes gondolat, tanulságos írás.
Pussz, Tündér