újabb események régebbi események további események
21:09
Yolla új cikket töltött fel
14:15
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:51
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
13:48
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
09:58
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:27
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:03
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
15:44
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
11:25
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
23:22
dettó regisztrált a weboldalra
14:02
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:02
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:00
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:11
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
13:10
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
12:28
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez

Miért?

2011. június 7. - Látogatók száma: 96

Egy fájdalmas, múltbeli elválás kapcsán született a vers.

Miért?

Szó nélkül elsuhantál…
Zizzent a szoknyád gúnyosan,
karcsú bokád sarat freccsentve lépett.
Elmentél…
Miért?
Hogy itt maradjak
tépett szívvel, üresen utánad?
Elmentél…
Nem maradt belőled más,
csak könnyű kölni-illat,
s az is ravaszul ellopózott…
Nincs itt belőled semmi –
csak fájdalom van!
Miért mentél el szótlanul?!
Átkoztál volna meg!
Hallhattam volna legalább szavad,
az egykor csengő, édes muzsikát!
Mit tettél velem! Hát volt okod rá,
hogy széttépd durva kézzel
a kettőnk szőtte mesehálót?
Átkozott vagy!
Átkozott a szád,
úgy, ahogy ráfagyott az utolsó mosoly!
Átkozott két karod, melyekkel megöleltél!
Átkozott édes öled,
hol néha megpihent fejem.
Tolvaj vagy!
Galádul megraboltál!
Kincsemet viszed két szemedben,
mosoly koronádat letépted homlokomról,
csípőd aranyíve
már messze ring az utcán…
Óh, hogy miért nem szaggathatom
kétmarokkal a napkorongot,
hogy gyászba bukjon a világ!
Koldus maradtam…
Koldus – nélküled.

1960.

A cikket írta: exember

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. június 7. 21:01
Szia exember! Érdekes az emberből az érzések mit tudnak kihozni! Üdvözlettel Orsolya

Ja és üdv köztünk is!
2011. június 7. 18:37
Szia Exember!
Akkor ez már egy klasszikus:-) Én még meg se voltam..., talán;-)
Amúgy nagyon átjött, amit éreztél egykoron!
Üdv,
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: