újabb események régebbi események további események
23:30
Yolla új cikket töltött fel
14:10
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
14:07
Tündér új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
07:53
emillio módosította a cikkét
07:45
emillio új cikket töltött fel
21:09
Yolla új cikket töltött fel
14:15
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:51
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
13:48
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
09:58
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:27
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:03
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
15:44
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
11:25
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
23:22
dettó regisztrált a weboldalra
14:02
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez

Na, ez is egy jó kérdés, melyet sokan feltesznek magukban, nem?

2010. június 4. - Látogatók száma: 175

A miértekre konkrét válasz nincs!

Nos, egy kapcsolatban a miértekre nem igazán tudunk választ adni. Sok oka lehet.
Lehet anyagi vagy együttélési probléma, esetleg egy harmadik személy.
De az biztos, hogy elhidegüléshez vezethet. Először is meg kell a gond gyökerét keresni, aztán normális, kultúrált módon leülni és átbeszélni, és ha sikerült, akkor valamilyen megoldást találni.

A kapcsolatokat fel kell újra izzítani és ehhez meg kell tenni mindent, az sem baj, ha valaki szakemberek segítségét kéri. Nem szégyen! Ahhoz, hogy újra ne jöjjön elő az, hogy miért nem kellek?

Ha aztán így sem megy, akkor tényleg valami gáz van és legjobb lesz egymást elengedni!
Nem szégyen új életet kezdeni, mert ha egy kerék nem megy, ne erőltessük! Az csak újabb problémákat szül!

Viszont, ha úgy érezzük, adjunk esélyt mindkettőnknek, aztán majd kiderül mi lesz a vége!
Én, valószínűleg megpróbálnám és, ha nem megy, hát akkor elengedném, de persze mindenki magának dönti el az adott helyzettől függően!

Sok olyan példa is van, akik később újra összejöttek, addig meg pihentették a dolgokat!Átgondolták!

Orsolya

A cikket írta: Orsolya

5 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. január 31. 07:16
Szia Éva! Köszi, hogy olvastál! Üdv Orsolya
2010. szeptember 26. 18:54
Szia Orsolya!
Az első írásaim között szerepel az erre adott válaszom, ahogy én gondoltam, egy sztorin keresztül bemutatva. A másik írásom a "Valami más" volt emlékszel?
Azután kevés volt az idő arra, hogy visszatérjek ehhez a témakörhöz, az írások, a hajrá, és a pályázatkiírás kényszerű hajtása nem tette lehetővé, hogy olvasgassak. Most van itt az ideje. Kihasználtam.
Én úgy látom a mai eszemmel, hogy a túl fiatalon összekerült párok, kapcsolatok, mindegy, hogy házaspárról, vagy élettársi, vagy Baráti kapcsolatról beszélünk, kiforratlanok, éretlenek, nincs tapasztalat. Van akiknek sikerül összecsiszolódni, van akit az együttlétek hiánya, meghitt beszélgetések hiánya távolítja el a másiktól és olyan helyen próbálja ezt a hiányát pótolni, ahol meghallgatásra, megértésre talál. Akár egy másik ember személyében, akár baráti körben, de keresi a lehetőséget, hogy ebből kitörjön. Amikor elmúlik az első nagy "érzés", kell maradnia valaminek, ami a helyébe lép. És ez az egymásra való odafigyelés, törődés. Ha ezt otthon, vagy egymás személyében nem kapja meg, keresni fogja. Persze nem mindenkinél ez a probléma, lehet egyéb ok. Én ezt helyezem első helyre.
2010. augusztus 9. 05:28
Hát igen,nagyon bölcs tanácsok ezek
2010. június 11. 12:57
"Ha magában áll,
az erős is gyenge!
Ha lángját szél nem táplálja,
a legnagyobb tűz is kialszik!"


Ez nem én mondom, hanem valaki nálam okosabb. :)
2010. június 11. 12:04
Smartee! Köszi gondolataidat,de én mégis úgy vélem, ha mindkét fél szereti egymást és talán megpróbálnák, lehet hogy kéne még egy esélyt adni, ha meg nem hát nem. Üdv orsolya
2010. június 8. 13:59
Szia Orsi!!
Azt írod,fel kell izzítani!!No igen,de ez csak akkor működik ,ha mind a két fél akarja.Ez általában nem így van,illetőleg nincs egyidejűség.
Leginkább az a baj ezeknél a beszélgetéseknél,hogy mindkét fél sorolja a sérelmeit.Nem arról beszél,mit szeretne,nem azt kérdezi,hogy a másik mit szeretne?
Legtöbbször mire eljutnának eddig,már annyi a fájdalom,sértettség,hogy nincs
lehetőség a dolgok visszafordítására.
Ott látom az együttélés alapvető problémáját,hogy az idő múlásával köbös összefüggésben múlik az érdeklődés.Tehát a kapcsolat munkaigényes!Ha úgy tetszik,naponta tenni kell érte.Mindkét félnek!No ez marad el,mindenki tudja az okait.
2010. június 4. 20:23

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. június 4. 20:11

Én köszönöm hozzászólásodat a véleményedet nagyra értékelem! Orsolya

Köszönöm szépen!

Szép estéd legyen!
2010. június 4. 20:11

megtekintés Válasz erre: juanitasenorita - 2010. június 4. 13:26

Szia Orsi!

Érdekes és gyakori témáról írsz.
Több tizen, huszon éves házasság után biztos hogy az egyik kihűl érzelmileg a másikkal szemben.Ha menni akar el kell engedni.
Ha őszintén tudunk beszélgetni azzal meg lehet menteni egy kapcsolatot de érdemes-e a gyerekek a tradíciók , az én érzéseim miatt leélni még így másik 40 évet.Nem tudom .Engem is elgondolkodásra késztetett az írásod mert nálunk fordítva van .Szépen élünk kívülről ép és összetartó család , mindenki tudja a dolgát és kötelességét szeretjük is egymást de én érzem úgy hogy nekem elég volt és kihűltem érzelmileg.Emberileg nem de kérdés ez elég -e ahhoz hogy együtt maradjunk s ott van még az anyagi ráutaltság kérdése is.
Szóval nehéz de jó hogy írunk róla és ezzel megkönnyebbül az ember.

Köszönöm,hogy olvashattam.

puszi

Én köszönöm hozzászólásodat a véleményedet nagyra értékelem! Orsolya
2010. június 4. 13:26
Szia Orsi!

Érdekes és gyakori témáról írsz.
Több tizen, huszon éves házasság után biztos hogy az egyik kihűl érzelmileg a másikkal szemben.Ha menni akar el kell engedni.
Ha őszintén tudunk beszélgetni azzal meg lehet menteni egy kapcsolatot de érdemes-e a gyerekek a tradíciók , az én érzéseim miatt leélni még így másik 40 évet.Nem tudom .Engem is elgondolkodásra késztetett az írásod mert nálunk fordítva van .Szépen élünk kívülről ép és összetartó család , mindenki tudja a dolgát és kötelességét szeretjük is egymást de én érzem úgy hogy nekem elég volt és kihűltem érzelmileg.Emberileg nem de kérdés ez elég -e ahhoz hogy együtt maradjunk s ott van még az anyagi ráutaltság kérdése is.
Szóval nehéz de jó hogy írunk róla és ezzel megkönnyebbül az ember.

Köszönöm,hogy olvashattam.

puszi
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: