Pedikűr

Látogatók száma: 57

Valaki mondja meg, miért lopkodják a piaci kutyaköröm köszörűsök, lábbal tekert műszerét, gombócra emlékeztető, kaporszakállú macsók? Csak azért, hogy jó krémes és velős legyen a reggelük? Nem ilyen bonyolult a helyzet, mindössze fafejű irigységről van szó.

Ezek szeretethiányos, búval bélelt, fekete napszemüvegű, jachton járkálók, akik párnájukra is saját arcképüket festetik, csakhogy a világ minden táján, a Bermudákon érezhessék magukat. Irigyek, és nem kutya irigyek, hanem a kutyákra irigyek!
Keserves pulykasággal önti el őket az epe, amikor jól kiegyensúlyozott lelkületű, gazdáiktól szeretetben megbecsülést kapott, fülig mosollyal csaholó vetélytársaikra gondolnak. Ők a nők bálványai!

Kit érdekel, hogy a férfiak is kedvelik a kutyákat? De a nők! Hogy leszünk mi akkor macsók, piros kendővel átkötött kopasz fejjel? Másfelől, sehonnan sem kapunk annyi szeretetet, mint ezek a loboncosok. Gazdaasszonyka, puffos foteljében hátradőlve, maga mellett bőrönd nagyságú retikülben vakargatja, enyhén túlsúlyos, megelégedett tappancsú, köszörült körmű kuvaszát. Ráadásképp jönnek a kutyaköröm köszörűsök, és a kutyák még dédelgetettebben érzik magukat. A gazdi nénik pedig szétfolynak, mint tálon a spenót, asszimmetrikus, de soha el nem múló ebszeretetükben.
Hiába a boxeralsó, hiába a pénz; van úgy, hogy már reggel azt mondják:

- Tűnés, kisapám!
Rosszabb esetben, épp szeretetért loholás közben csörren a telefon, és a "szia cicám" köszönésre válaszuk ez:

- Ennyi volt, mese volt! Mire ideérsz, tekintsd magad pingvinnek, valahol az Északi sarkon, felejtsd el, hogy valaha itt laktam, vedd úgy, hogy elköltöztem.
De ezeket a kuvaszokat fáradhatatlan fülvakarással, és már-már brekegő dédelgetéssel sem unják meg soha.
Elviszem a nőt a Zambézi mellékfolyójára vadvízi túrára, hadd lásson krokodilt a drága. Úgy, ébenfeketén -törvénytelenül -, kilövetek neki egyet, hogy ott helyben csináljanak táskácskát neki. Erre köszönöm helyett lemangalicáz. Szétkaparja a képemet, és magához öleli azt a bestiát, akit két héttel azelőtt a piacon, a lábbal tekerős kutyaköröm köszörűsnél pedikűröztetett. Együtt sírnak, együtt nevetnek, és kiköveteli a visszaútra a repülő jegy árát. Én meg ülök a Zambézi mellékfolyóján egy csónakban, mint egy elítélt légy a lebbencslevesben. Jól megnőtt az orrom is, épp, hogy szét nem szúrom a környezetemet, de nem kellek!
Reggel a sarkon - lesben állva -, ha megjön a konkurencia, búcsút mondhat szerszámainak. Álljon négyig négykézlábra, ha kutya akar lenni...
Szegény macsó kesergett tovább, hogy lenne ő négykézlábon álló gyík is, vagy krokodil, esetleg babája talpán görkorcsolya, csak a piaci - lábbal hajthatós - kutyaköröm köszörűsök tűnjenek el a világ színéről. Végre vele is foglalkozzon valaki, akárki emberlánya, és kérje meg, hogy legyen pocakos, ne igyon több sört, üljön folyton otthon. Minden héten vigye el a piaci - lábbal hajhatós - kutyaköröm köszörűshöz, hogy az ő karmait is, bádogvágó ollóval levágassa, és kapjon jogosultságot végre a boldogító csaholásra is.

A cikket írta:

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 

Szia Ailet!

Nagyon köszönöm! :)

Üdv: Péter

Ailet

Szia Péter!

A groteszk és abszurd előadásod elképesztő néha, máskor meg elgondolkodtató. Talán az én hangulatomtól függ igazán, mit fogok fel belőle.

(A magázás többnyire csak Bokor Úrnál dívik... ő talán érzékeny erre, de majd bizonyára válaszol is :) a többieknél berögződés esetleg... nem lényeg)

Üdv:Ailet

 

Kérdés:
Itt a magázódás dívik? :)

 

Tisztelt Bokor!
Az abszurd, groteszk, szatirikus köntös, ha nyersebb is, érzékletesebben és nekem sokkal könnyebben kezelhetően viszi át mondanivalómat. Az sem baj, ha időnként az írásaim nem értelmezhetőek egyértelműen.
Kérdés:
Itt a magázódás dívik? :)
Boér

bokorur

Tisztelt Péter Pál!
Ez a másik véglet. Egy abszurd szerű írás.
Melyik az Ön igazi arca?
Bokor