újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Zsenikék

Látogatók száma: 77

Ha egy lapot indítunk, akkor mindig megjelennek, akik százkilencvennégy centit tudnak ugrani... aztán, ha nem kapnak saját dobbantót, akkor egyszer csak fogják a sátorfájukat, és sértődötten elvonulnak a pályáról (többnyire ugrás nélkül).

A léc százkilencvennégy centin állt. A magasugró nekifutott, és az előtte magasodó látvány előtt elkanyarodva, nem ugrott, csak legyintett egyet.
- Ma nem ugrok - dörmögte magának. Miért is piros a léc? És miért sárga a szőnyeg??? Különben is...

Az atlétikai verseny reggel kezdődött.
A verseny előtt az atléták szerelésbe beöltözve kezdtek melegíteni. Mindenki rendesen nyújtott és lazított. A bemelegítést egyetlen ember hagyta csak ki. Zsenike karba tett kézzel nézte versenyzőtársait. - Nekem nem kellenek ezek a frinc-francok - gondolta. Én helyből ugrok százkilencvenet... nekem egy ilyen verseny csupán ujjgyakorlat. A területi döntőre talán hajlandó leszek felkészülni. Az országos bajnokságon megmutatom a fogam fehérjét és a két méteres flop technikámat. Itt csak pancserekkel kellene ugrálgatni. Majd a végén, amikor mindenki kiesett, ugrom egyet - agyalt magában Zsenike.

A magasugrókat délelőtt kilenckor szólították. Tizenketten voltak. Az első kört százötven centin kezdték. A tizenkét ugró közül kilencen teljesítették az alapszintet. A mi kis zsenink ezt a magasságot három lépésről nekifutva abszolválta. A lécet öt centinként emelték. A következő kört mindenki különösebb gond nélkül vette. Barátunk itt már ugrás nélkül emeltetett, ő ezt kihagyta. Százhatvan centin hárman elvéreztek. Ekkor következett a százhatvanöt, egy kiesővel. Százhetvenen már csak hárman mentek át. És közülük ketten eljutottak száznyolcvanöt centiig. Onnantól három centikkel emelték a magasságot. Zsenike, mint addig - a beszálló szinttől eltekintve - mindent, ezeket is kihagyta.
A versengés végén, egy nyurga fiú száznyolcvannyolc centiig jutott, a százkilencvenegyet, mind a három kísérletére leverte.
Ekkor Zsenike állt oda, hogy megnyerje a versenyt, és egy lépéssel túlugorjon mindenkit.
A léc százkilencvennégy centin állt. A magasugró nekifutott, és az előtte magasodó látvány előtt elkanyarodva, nem ugrott, csak legyintett egyet.
- Ma nem ugrok - dörmögte magának. Miért is piros a léc? És miért sárga a szőnyeg??? Különben is... mindenki tudja, hogy én vagyok a legjobb.

Az eredmény hirdetésnél valamiért nem Zsenike kapta az aranyérmet, de még csak a helyezetteknek járó oklevélből sem jutott neki.
Barátunk sértődötten, felhúzott orral lépett tovább a távolugró versenyzők közé, ahol három belépés után, nem jutott be a döntőbe.

Tanulság: ugorj kisebbeket, alacsonyabbról kisebb a pofára esés.

Ajánlom Szabó2 és Kis3 uraknak, akik ide is írtak volna, de nem kapták meg hozzá az állami támogatást...

A cikket írta: Fanpercival

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Sajnos aktuális problémát írtál meg. Nekem is lenne egy névsorom☻
Üdv,
Pí.

Köszi Pinokkió!
Fan/ci
Sajnos aktuális problémát írtál meg. Nekem is lenne egy névsorom☻
Üdv,
Pí.
Drága Olvasóim!
Köszönöm a látogatásaitokat!
Fan/ci
Tisztelt Fanpercival!
Tegnap szatíra, ma irónia, bravó. Igen, pár nagy levelű mimózával én is találkoztam az ugróversenyeken.
Bokor
Kedves Fanperci! Elgondolkodtató cikk. Ha főhősöd esetleg nem is ugrott volna akkorát, az orra bizonyosan elérte volna a lécet. Pussz, Tündér
így van, tudnék 1-2 nevet
Érdekes. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: