Függőség
Látogatók száma: 106
Tegnap megvolt rá a lehetőségem, megvehettem volna. Ott álltam a pénztárnál, csak annyit kellett volna mondanom: - És kérek még egy világoskék szofit.
Nem tettem meg. Nem mondtam. Mert nekem nem kell a cigi. Nem létszükséglet. Mi van, ha holnap reggel nem gyújtok rá? Semmi. Nem gyújtok rá, és kész. Majd rágyújtok délután.
Úgyis szabadnapos leszek. Beülünk valami jó kis kricsmibe, és annyit dohányzok, amennyi belém fér.
Nem kértem cigit. Nem kell.
Reggel csináltam egy szendvicset a barátomnak. (sonkás zsemlét uborkával és paradicsommal, még egy pici borssal is megszórtam)
Nincs cigim, végig ezen járt az agyam közben, nem azon, hogy nekem is reggeliznem kellene.
Azért elképzeltem, hogy én nem uborkát, és paradicsomot fogok enni, hanem előre összevágott salátát joghurttal. És barna kenyérrel, nem ilyen vacak fehér zsemlével. Ezt csak neki vettem tegnap, a Sparban. (Miért nem vettem egy doboz a cigit a pénztárnál, mibe telt volna?)
Addig nem szoktam rágyújtani, amíg nem megy el dolgozni. Majd utána. Enyém a lakás, annyit füstölök, amennyit akarok. Egymás társaságában, itthon, nem dohányzunk.
- Nincs cigim – kezdtem a sirámom, amíg még itthon volt.
Kivesz a zsebéből egy doboz sárga Phillip Morrist, három szál van benne.
Megmenekültem.
Ennyi bőven elég lesz.
A három szálat úgy elfüstölöm, hogy észre sem veszem. 0,4 százalékos nikotintartalmú, gyerekadag. Szinte égeti magát, mire odanézek, már nyomhatom is el a csikket.
Mit csináljak?
Fel alá járkálok a lakásban, mint egy elmebeteg.
Egyszerű, menj le a boltba, és vegyél egy doboz cigit!
Világoskék szofit, kék marlborót, vagy kék multit, nem nagy cucc.
Beszívod az adagod, és kész. Rosszul leszel, utána már gondolni sem fogsz rá. A napod el lesz cseszve, mire kihevered a nikotindózist, amit már évek óta nem bírsz, dél lesz.
Mire vársz még? Húzzál már le a boltba!
Amíg dolgoztam, rendszeresen, „normál”, átlag munkaidőben (8-tól 4-ig) nem volt ilyen gondom. Reggel elszívtam egy szálat, és mentem a dolgomra. Időm sem volt cigizni. Most van. És mit számít, hogy rosszul leszek utána? Itthon vagyok, majd kiheverem.
Szép lassan visszaszoktam. Növeltem az adagot. Már nem elég egy szál cigi reggel. Már több kell.
És nincs, ami visszatartson.
Felöltözök, és lemegyek a boltba.
Ha hinnék a végzetben, a sorsszerűségben, azt mondanám, valaki nem akarja, hogy rágyújtsak, mert egyik közeli garázsboltban sincs olyan cigi, amit én szeretnék. Én azonban, nem hiszek a végzetben.
Tudom, hogy ha el akarok érni valamit, azért tennem kell. Ezért, addig járom a boltokat, amíg nem kapok egy (kurva) doboz cigit.
Az első szál még jólesik. A másodikat már a felénél nyomnám a hamusba.
Még beleszívok párat, az illem kedvéért, aztán kampó.
Jöhet a barna kenyér a salátával.
A cikket írta: Bianka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem dohányzom 30 éve . Szerencsére. De ismerem az érzést...
A leírtak viszont tetszenek. A Stílus miatt is. Mint mindig!
Milyen a stílusom amúgy?
A leírtak viszont tetszenek. A Stílus miatt is. Mint mindig!
Én tisztában vagyok vele hogy én nekem nem adatott meg ez a tulajdonság! Én amire lehetett rászoktam, (még) fiatalabb koromban egész sokat ittam :S bár melyik fiatal nem teszi ezt? aztán rájöttem hogy alkohol, csak elbutít, így hát kerestem más "butítót", meg pókereztem online rengeteget, 12 órát is akár napi szinten, de ezekről hellyel-közzel már leszoktam... De a cigi! hát arról nem egyszerű, de tényleg. Elég a lerakás utána csak még egy szálat elszívni, és máris ugyanott tartasz, mint ahol elkezdted... A leg-addiktívabb szer, és ez is mérgez talán a legjobban. Én a spórolás végett, váltottam csomagos dohányra, az a jó kis kézzel hajtott cigi az igazi! Hiszen nem az izéért szívjuk...
Ja és hogy ne legyen már ez a hozzászólásom se túl "rövid" :D, a címhez visszatérve, kulcsfontosságú a mértéktartás! és ez az élet bármely területén érvényes! Értsd: munkamánia, szexmánia, a túlzott rendmánia, a kávé, az alkohol, még akár szerintem a "drogok"(legál és illegál egyaránt) mértéktartásával is lehet kiegyensúlyozott életet élni, de hogy a cigivel mértéket tartani azt nem lehet! az biztos! Azt vagy csinálod, vagy nem!
Üdv: Zsizsik
"Hagyd már abba!"
http://www.youtube.com/watch?v=DP8bPY-76DY&feature=related
(Ezt nagyon Yo! XD)
Ui: Én erős- dohányos vok' csak nem gyújtok rá am' már csak napi 8-9száll a 2 dobozról. És nem a BIG "na szokok le módszerrel kezelem", mindig van nálam cigi... Így ismét élvezem a koporsószög kellemes aromáját ha akarom. De a REAL fekete levesről sikeresen leszoktam :-)
Pux.Üdv. Lacó
Biztos van vmi függőséged...:)
Egy (rossz) szokásod, amiben ha gátolnak, az rosszul esik.
(pl. internet, étel, ital, vmilyen cselekvés...)
Szia Bianka!
Ez jó volt. Nem ismerem az érzést , de átéltem, ahogy olvastalak!
Üdv,
Pinokkió
Egy (rossz) szokásod, amiben ha gátolnak, az rosszul esik.
(pl. internet, étel, ital, vmilyen cselekvés...)
Csak hiszed édesem, hogy ez ilyen egyszerű. A nikotin már a kis agyunkat is megmérgezte, nem csak a tüdőnket. Egyesek azt hiszik elég egy pár szál, még büszkék is rá, hogy ők ennyire bírják, aztán másra sem gondolnak, mint arra az egy szál cigarettára. Utána megkönnyebbülnek a következőig. És ez így megy tovább. Végül belátod, hogy mégsem tudod abbahagyni és egy darabig ezzel el is vagy. Nem gyötröd tovább magad. Elmaradnak a reggelik, később már egyebek is, de te még mindig azon nyüstölöd magad, már megint, hogy mi a fenének bagózol. Ezt mindannyian, akik évtizedek óta cigizünk tudjuk. Ez egy ördögi kör. :-)
A nikotin pedig hozzákapcsolódik az idegsejtekhez. Asszem. Vagy vmi ilyesmi.:)
Kedves Bia!
Gratulálok! Az olvasat után még jobban áttudom érezni a Barátnőm küzdelmét a "szivoncsával", mert mi így hívjuk.
Kollégáim egy része is szerette volna elnyomni az utolsót. Ennek érdekében elektrosokk kezelésen is voltak, ami igazán csak a pasikra hatott. Ez gondolom a férfi, nő genetikai különbségéből fakad.
Szorítok neked, hogy sikerüljön! Bár neked nehezebb, mert a barátod is "szivoncsázik".
Pussz
Azelőtt reggel szívtam egy szálat, esetleg még néha meló után, ha beültünk vhová.
Azt az egy szálas korszakom kellene visszahozni, ...na meg igen, amúgy is le kellene szokni.
Inkább az döbbentett meg, h. "ennyire" rászoktam (a többre). Nem gondoltam volna, h. ennyire fáj, ha nincs.
A barátom inkább alkalmi dohányos, ő kizárólag társaságban gyújt rá, itthon nagyon ritkán, akkor is jobbára miattam. Én szegek hamarabb szabályt.:(
Ez jó volt. Nem ismerem az érzést , de átéltem, ahogy olvastalak!
Üdv,
Pinokkió
Csak hiszed édesem, hogy ez ilyen egyszerű. A nikotin már a kis agyunkat is megmérgezte, nem csak a tüdőnket. Egyesek azt hiszik elég egy pár szál, még büszkék is rá, hogy ők ennyire bírják, aztán másra sem gondolnak, mint arra az egy szál cigarettára. Utána megkönnyebbülnek a következőig. És ez így megy tovább. Végül belátod, hogy mégsem tudod abbahagyni és egy darabig ezzel el is vagy. Nem gyötröd tovább magad. Elmaradnak a reggelik, később már egyebek is, de te még mindig azon nyüstölöd magad, már megint, hogy mi a fenének bagózol. Ezt mindannyian, akik évtizedek óta cigizünk tudjuk. Ez egy ördögi kör. :-)
Gratulálok! Az olvasat után még jobban áttudom érezni a Barátnőm küzdelmét a "szivoncsával", mert mi így hívjuk.
Kollégáim egy része is szerette volna elnyomni az utolsót. Ennek érdekében elektrosokk kezelésen is voltak, ami igazán csak a pasikra hatott. Ez gondolom a férfi, nő genetikai különbségéből fakad.
Szorítok neked, hogy sikerüljön! Bár neked nehezebb, mert a barátod is "szivoncsázik".
Pussz