Lakodalmam | Feleségek.hu
újabb események régebbi események további események
13:25
Black Ice új cikket töltött fel
20:30
Kathy Godhy új cikket töltött fel
20:26
Kathy Godhy új cikket töltött fel
18:51
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
18:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
18:28
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:58
Black Ice új cikket töltött fel
16:34
Black Ice új cikket töltött fel
15:35
Tündér módosította a naplóbejegyzését
15:35
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
13:18
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
13:15
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
09:29
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:59
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:14
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
16:07
Yolla válaszolt egy szavazásra
15:14
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:59
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:57
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
20:30
Ilona új cikket töltött fel

Lakodalmam

2018. február 10. - Látogatók száma: 46

Az életem azt hittem irányítani tudom, de tévedtem.

Lakodalmam

Amikor férjhez mentem, illetve férjhezmenetelem előtt repdestem a boldogságtól, hiszen nyolcan voltunk barátnők, évfolyamtársak az egyetemen, és én köttettem elsőnek be a fejemet, csak akkor még nem tudtam, egyben az agyamat is.
Nem sok kellett a ködfátyol szertefoszlásáig, még az esküvő napján megtudtam az igazság egy részét, de hol volt még a többi?!
Röviden: kleptománia, hazudozás, önzés, börtönbüntetés már mögötte volt.
Ekkor jöttem én a „magas” filozófiámmal.
Majd én megmutatom!
Megváltoztatom a férjem, akitől gyereket vártam, megszültem, és én akkor ismét a fellegekben jártam.
Nos, jött a „megváltoztatlak” korszak. Ellopott valamit azoktól, akiknél látogatóban voltunk, szépen visszavittem, természetesen ő nem akarta. Elnézést kértem. Igaz égtem, mint a rongy a szégyentől, de ez egy módszer, gondoltam én, bár ehhez a házaspárhoz többé nem voltunk hivatalosak.
Az ital is benne volt a pakliban. Gondoltam veszek, és odahaza tartok, majd nem megy a kocsmába. Itt is csütörtököt mondtam. Otthon is elfogyott az ital, meg a kocsmaajtó is érdekes, de mindig nyitva volt.
Na, megállj te csúfondáros! Fogtam magam, és elmentem abba az egyetlen kocsmába, ahol akkor éppen laktunk, és leültem egyedül egy üres asztalhoz. Persze, rögtön megláttak az ivogató cimborái is. Mi lett a vége? Küldtek nekem italt. Megkérdeztem: ki küldte, mire a válasz: a férje. Fogtam az italt, visszavittem az asztalukhoz, elébe tettem ezzel a szöveggel: ––-Még úgy sem ittál eleget, ez is jó lesz a többi után. Kenyeret meg el ne felejts hozni, mert nincs egy falat sem odahaza. Az eredmény: az árokparton is jót lehet aludni kenyér nélkül.
Álláshoz juttattam, mivel tanárra szükség volt, megzsaroltam ( ma már bánom és szégyellem) az igazgatómat: maradok, ha a férjem is kap állást. Kapott. De még milyen jót! Pénztáros lett. Azt hittem, talán most megjön az esze. Bizony megjött! Annyi pénzt sikkasztottak egy hölggyel, hogy a végén börtönbe kerültek.
Ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Csődöt mondott az én módszerem minden téren. Kénytelen voltam belátni: Kutyából nem lesz szalonna.
Elváltunk nagy kínnal.
Visszajöttem Kishegyesre dolgozni. A lányom cseperedett. Az apai nagymamának megengedtem, hogy elvigye magához, és ott legyen két hétig is, hiszen:nagymama.
Mikor három évét betöltötte a kislányom, megkértem ex anyósomat, a börtönbe ne menjen a gyerekemmel. Korai lenne megtudnia, hol az apja. Az ígéret megvolt.
Hazahozta a kislányt, kicsit beszélgettünk, és a nagymama visszautazott Újvidékre.
Hogy volt a nagymamánál? – kérdeztem.
Utaztam ám vonattal is. Messzire. Mondta a Bakona ( így nevezte a nagymamáját. Jelentése becézett nagymama). Megyünk a kórházba, mert ott a tata, beteg (Beteg ám agyban, gondoltam, de nem mondtam). Képzeld anyu, még pizsama is volt rajta, olyan csíkos.
Tudom kislányom, a „betegek” csíkos pizsamát hordanak.
Nem szóltam semmit sem a volt anyósomnak, amikor legközelebb jött a kislányért.

A cikket írta: Radmila

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2018. február 11. 11:42

megtekintés Válasz erre: Radmila - 2018. február 11. 10:10

Drága Tündér!

Köszönöm, hogy olvastad az írásom.
Tudod az ember optimizmussal néz a világba, főleg amikor egy meghitt családi körből származik, akkor tud csak igazán tévedni.

Köszönöm szavaidat.

Puszi Neked: Radmila

Kedves Radmila!

Bizony így van, mert a jót feltételezzük alapból, ezért naivnak tűnhetünk, de inkább legyen így, hogy hiszünk abban, hogy az emberek alapvetően jók, mintsem ellenkezőleg.
Várom a következő írásaidat is!

Pussz, Tündér
2018. február 11. 11:38

megtekintés Válasz erre: Radmila - 2018. február 11. 10:10

Drága Tündér!

Köszönöm, hogy olvastad az írásom.
Tudod az ember optimizmussal néz a világba, főleg amikor egy meghitt családi körből származik, akkor tud csak igazán tévedni.

Köszönöm szavaidat.

Puszi Neked: Radmila

Ó, drága szívem, te is ezek szerint meg lettél vezetve? Elhittél mindent, amit az élet veled szemben először támasztott? Így nézve sem tudok mást írni, mint lejjebb, dettó... Ha valaki "egy meghitt családi körből származik, akkor tud csak igazán tévedni."... Ez így igaz túl a váláson...

Puszi
2018. február 11. 10:10
Drága Tündér!

Köszönöm, hogy olvastad az írásom.
Tudod az ember optimizmussal néz a világba, főleg amikor egy meghitt családi körből származik, akkor tud csak igazán tévedni.

Köszönöm szavaidat.

Puszi Neked: Radmila
2018. február 11. 09:59
Kedves Radmila!

Annyira szeretnénk hinni abban, hogy a másik értünk megváltozik... De hidd el, nem a te hibád, hogy nem. Vannak javíthatatlan visszaesők, és sajnos, hogy őket szeretjük néha legjobban. Vesztünkre. Szerencsés esetben idővel kiábrándulunk és már nem akarjuk őket megmenteni.

Pussz, Tündér
2018. február 11. 09:48
Drága Cathy, es sem hiszed, mi mindent kibír egy ember, ha nagyon szorongatja az élet.

Köszönöm együttérző szavaidat: Szeretettel: Radmila
2018. február 11. 09:46
Drága Zsoltné.Éva, sajnálom, hogy hasonló sorssal kellett megküzdened. Bizony nem könnyű, de száz szónak is egy a vége, a válás jobb, mint egy életen át ilyen körülmények között élni.
Köszönöm kimerítő szavaidat, és az érteékelésed.
Puszillak: Radmila
2018. február 10. 22:20
Mennyivel tobbre vihetted volna, mennyivel boldogabb lehettel volna egy jobb valasztassal. Nem lehetett konnyu ezt vegigcsinalni.
2018. február 10. 20:01
Oltári, hogy ezt így tudod tálalni, nagyon valóságosnak tűnik... mi az enyém a tiédhez képest, az sem hozott túl sokat a konyhára, inkább vitt. Kezdhettem majdnem minden elölről... Örülök, hogy legalább a humorodat nem veszítetted el. Reménykedtem történeted vége felé, nem az fog kiderülni, hogy a "nagymamától" örökölte a "tata" a hajlamot..., de hogy furfangosan szegte meg az ígéretét az egyszer biztos, te sem találhattál volna ki egyszerűbb mesét... :-)

Jó írás! Tetszik a stílusod!

Puszi!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: