újabb események régebbi események további események
10:04
suWhoBnZfQSLipdP regisztrált a weboldalra
15:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:13
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
16:53
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
16:36
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Mi az ami nem segít, avagy az anyós beleszól…

2009. december 4. - Látogatók száma: 345

Amikor először találkoztam vele az első megérzésem az volt, hogy hiába a második gyermeke barátnője vagyok, mégis mintha egyke gyermekként kezelné másodszülött fiát. Megérzésem később bebizonyosodott, és ami fokozta kapcsolatunk intenzitását, hogy engem második kedvenc gyermekének tekintett. Gondoltam az rendben van, hogy a kisfiát kényezteti, mégis csak ő az édesanyja. Anyai szeretet, törődés, erre szüksége van mindenkinek, nem csak a férfiaknak. Én is elfogadtam addig a pontig, ameddig ki nem derült, hogy Pigmaliont nem akar faragni belőlem. Gondolhatta, az a biztos, ha időben elkezdené saját magát klónozni az én testemben, mert így érezhetné, hogy másodszülött gyermeke alapvető szükségletei megfelelően kielégítésre kerülnek. Amikor megérezte ellenállásom, látens csatába kezdett, amolyan hideg-háború stílusban. Nekem nem mondott sosem egy rossz szót sem, néha megjegyezte, hogy ő meglocsolta helyettem a virágokat, vagy édes ízű a só, amit vettem, vagy fáradhatatlanul sorolja a fia kedvenc ételeinek receptjét. Velem mindig kedves és alkalmazkodó. Igazából nem szól bele semmibe, csak mindig jelen van….

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. augusztus 5. 09:22
:-)
2011. augusztus 3. 17:07
Hm, hm...
Nekem ez most...
Pinokkió
2011. január 2. 16:09

megtekintés Válasz erre: monic7676 - 2010. július 15. 18:52

Szerintem,mindenkinek van anyósos története! Sajnos a negatív több,mint a pozitív! Fiús anyuka vagyok ,vigyázva,alakítom a jövőt,hogy talán egyszer tényleg jó anyós lehessek!

Nekem is lenne...
Jó cikk!
Puszi :cuki1
2010. július 19. 15:37
Az én esetem is hasonló a cikkben írottakhoz. Azaz igazság, hogy én már ott tartok, hogy torkig vagyok az anyóssal.
Az ilyen eset legalábbis az én esetemben abból adódhat, hogy az anyós egész életében boldogtalan házasságban élt....a fiainak szentelte minden figyelmét=ergo értük élt! nem akarja, nem tudja elfogadni, hogy a fiacskája felnőtt és egy fiatal lánnyal szeretne élni, ha hagyná...

,labilis személyisége mintegy lelki terrorban tartja mindmáig fiát és vele együtt immár engem is.

Kitartás minden szenvedőnek!
2010. július 15. 18:52
Szerintem,mindenkinek van anyósos története! Sajnos a negatív több,mint a pozitív! Fiús anyuka vagyok ,vigyázva,alakítom a jövőt,hogy talán egyszer tényleg jó anyós lehessek!
2010. június 29. 17:49
ezek a "kedves" üzenetek sokkal fájdalmasabbak, mintha végre elmondaná a baját, persze egyik anyós sem teszi, mert amúgy érzik, hoghy nagyon féltékenyek!
hihetetlenül szenilisek ezek az anyósok
mikor ők mentek hozzá párjukhoz, ők is átéélték ugyanezeket
s most törlesztenek? de kinek? miért nem a saját anyósuk felé?
ki érti ezt!?!?!
:)
2010. május 30. 15:44
Az enyém távol van és így jól megvagyunk! időnként találkozunk csak!
2010. május 8. 12:46
Az enyém is így kezdte, aztán erősebben küzdött.
Eldöntöttem, "megnevelem".
Tíz évbe került, megérte.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: