újabb események régebbi események további események
15:40
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:14
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába
22:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:17
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Pillangó új bejegyzést írt a naplójába

Egy kisgyermek naplójából 1.

2010. május 25. - Látogatók száma: 34

Az írás egy megtörtént eset, mutatja, hogyan éli meg egy 9 éves kislány az eseményeket. Az Ő engedélyével, naplójából óllóztam.

1. rész.
Csepel, 2002. május 13.
Családi hajléktalanszálló!

Szia naplóm!

Ma van a születésnapom! Ma lettem 11. éves. Jó volt a buli, de nem az igazi. Nem így képzeltem. Tudom, hogy anyuék mindent megtettek, hogy jól sikerüljön. De sajnos nem így történt. Persze ez nem az Ő hibájuk. Tudod, nagyon hiányzik a régi életem. Az, amikor még az Én kis szobámban "birodalmamban" aludtam, a családi házunkban. Ott minden ünnep jó volt.
Addig anyuék mindig velem voltak, sokat nevettünk. Apu, amikor csak tehette mindig viccelődött, mókázott. Boldog voltam ott, bár nem voltunk gazdagok, de sok nevetés volt.
Sosem gondoltam arra, hogy minden megváltozhat. Pedig így történt. Az elmult 2 év maga volt a pokol. Hisz, amikor a papa meghalt, akkor velehalt a régi életem is.
Anya mindig a mamánál volt.
-Nem lehet egyedül hagyni. - mondta.
Attól kezdve apa kísért el a suliba, s vitt haza. Minden este apa mesélt, mert anyu nem aludt otthon. Akkor értettem meg Zsuzsit, akinek a szülei elváltak, hogy mit érezhet. Addig Én mindkét szülőmet láttam, mindig ott voltak nekem.
Nagyon hiányzott anyu!!
Neki is hiányoztunk, s mert belefáradt az ingázásba döntenünk kellett.
- Hozzuk ide a mamát. Hely van bőven. Ha az alsó szobát kifestjük, ott elfér. Külön is lehet, hisz ott az alsó fürdő és konyha. Így figyelni is tudunk rá.- mondta papa.
- Tudod, hogy már beszéltem vele erről, de nem akar jönni, azt mondta messze van. Ragaszkodik Pesthez, hiába magyaráztam, hogy csak 17 km, és jár hév és busz is, de Ő hajthatatlan. - válaszolta anya szomorúan. - Én pedig már nem bírom ezt, fáradt vagyok, és a kislánynak is szüksége van rám. Nagyon hiányoztok! Most kitalálta, hogy otthonba akarjuk adni.
- De hát ez butaság! Oda nem is engedném. Mást kell kitalálnunk.- ölelte magához apa anyát, és úgy vígasztalta. - Kitalálunk valamit szívem, csak ne sírj. A kislánynak az este mondtam, hogy nagyon szereted, de az anyukádat nem hagyhatod magára. Mert édesanyukája csak egy van az embernek, vigyázni kell rá.
-folyt köv.

A cikket írta: Lázár Éva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: