újabb események régebbi események további események
14:42
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:31
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:29
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
10:09
peonia módosította a naplóbejegyzését
09:50
peonia válaszolt egy szavazásra
09:50
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:49
peonia válaszolt egy szavazásra
09:48
peonia válaszolt egy szavazásra
09:48
peonia válaszolt egy szavazásra
09:47
peonia válaszolt egy szavazásra
09:47
peonia válaszolt egy szavazásra
09:47
peonia válaszolt egy szavazásra
09:47
peonia válaszolt egy szavazásra
09:46
peonia válaszolt egy szavazásra
09:46
peonia válaszolt egy szavazásra

Szülő aki olyan már mint egy gyerek

2010. április 6. - Látogatók száma: 54

Az egyik cikkemben írtam, hogy multinál dolgoztam,ezt ott kellett hagyni másfél éve, mert sajnos az anyukámnál megállapították 5 éve az alzheimer kort.

Mivel egyedül az én párom fogadta el, hogy eljöjjek a szüleimnek segíteni így én "áldoztam " fel az életünket. Szüleimhez 2oo6-ba költöztem vissza, mert az anyukám már nem volt képes még a házi munkát sem elvégezni,nemhogy a ház körülit.Az édesapám meg a konyhában soha nem volt otthon,mivel 3 lánya meg felesége volt.Bár ha valamit enni akart, akkor azt meg tudta csinálni. Főleg idősebb korában eszébe jutottak azok az ételek amiket az Ő édesanyja főzött régen.Kijöttem hozzájuk, mert a fiam elment külföldre, apa meg maradt otthon. Amikor megbeszéltük akkor hetente párszor ott aludtam, onnan mentem dolgozni. Akkor még 1-1 napra itt lehetett hagyni a szülőket. Reggel felkeltem elintéztem a házi munkát elmentem dolgozni este haza.(csak részmunkaidőben dolgoztam)Egy éve anyukám már nem tudott egyedül WC-re menni meg fürdeni sem. Mivel kezdett sok lenni az egész otthagytam a munkahelyem.Tavaly szeptemberben sajnos hirtelen meghalt az édesapám. Kiment a kertbe és délben nem jött haza ebédelni, fél egykor mikor utána mentünk már nem élt.Itt maradtam az anyukámmal aki az alzheimer kor 8 fokozatú skáláján a 8-asba van teljesen döntés és cselekvőképtelen.Sajnos a húgaim szinte semmit nem segítettek, a hagyatékiig még csak eljöttek megnéztek bennünket de szeptember óta szabadnap nélkül napi 24 órában kellett anyukámat ellátni.Pedig lemondtam mindenről mindent hárman öröklünk majd egyformán.Csak egy kis odaadás kellet volna, hogy néha azt mondják, elvisszük a mamát egy napra, hogy pihenj.De nem. A párom amikor nem dolgozott itt volt velünk, hogy legalább legyen valaki akihez szólni tudjak.Kibuktam, elegem lett, mindig arra figyelni, hogy nehogy megfázzon, éjjel, hogy vesz-e még levegőt. Sajnos segítség nélkül ezek a dolgok nem mennek. Most nálunk az van, hogy mivel amúgy is a hagyatéki után - ott megegyeztünk mindenben - a két húgom visszaélt a helyzettel, így azt mondtam nekik, hogy ha kellett nekik a mama pénze akkor vigyék a mamát is. A párom velem van, bánt, hogy anyukámat nem úgy látják el mint én,hogy otthonba akarják dugni, de a fiamra meg a páromra való tekintettel nekem még élnem kell ebbe nem szabad belehalni... Kiléptem az egészből.Ha nincs segítség ezt lehetetlen sokáig csinálni, mert az embernek a saját élete kell legyen a legfontosabb, hogy minél tovább tudjon maradni azokkal akiket szeret.

A cikket írta: ginesz

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. április 30. 09:54
Sajnos a hagyaték miatt sok testvéri szeretet, válik gyűlöletté.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: