Szülői, testvéri szeretet! 2.rész

Látogatók száma: 48

Nagy levegőt veszek és megpróbálom folytatni, bár nem egyszerű.

Az előző részben a Hugom életéből emeltem ki egy kis részt, még annyival folytatnám, a (címhez híven, a szeretetről) történetét, hogy mikor egyedül maradt a fiával, nagyon keményen megdolgozott azért, hogy talpon tudjon maradni. Lakást vett sajnos hitellel, ez egyszer - kétszer padlóra tette. Az édesanyánk is és Mi is, mindig mellette voltunk, segítettünk, ha már egyedül nem tudta megoldani, de soha nem hagytuk magára, pedig időnként Ő is követett el hibákat, amiből problémái lettek. Rám, mint nagytesóra mindig jobban hallgatott, mint bárki másra. Nekem, pedig mindig Ő jelentette és jelenti a Hugit, a valódi barátnőt, senki másban nem tudok, és nem is tudtam soha feltétel nélkül megbízni, csak benne. És azt hiszem ezzel Ő is így van. Pedig mindketten éljük a saját életünket, nem vagyunk sülve - főve együtt, de örömmel, bánattal , gonddal, mindig megtaláljuk egymást. Ez bizonyos fokig igaz az Öcsénkre is, csak kissé fiúsított formában. Igaz ez a gyerekeinkre is, hiszen Ők is mehetnek a családban bárkihez, olyan mintha, hazamennének. Az édesanyánk, pedig mint egy igazi "tyúkanyó" a maga módján még mindig terelget bennünket, de ez nem baj, mert nem beleszólósan teszi, csak finoman, szinte észrevétlenül. Ha bármelyikőnknek csak a szeme nem úgy áll, Ő már látja, hogy valami van és addig kering köztünk, míg mindig megtalálja, ha nem is akarjuk terhelni, a hiba forrását, és azonnal kitalálja, hogy segít. Hol jószóval, hol tanáccsal, hol anyagiakkal. Lehetőségeihez mérten. Időnként erején felül. De Őt ez élteti. Ha nincs ott velünk, azt szoktuk mondani, hogy " A MAMA AZ CSAK A MAMA". Ezzel fejezzük ki, hogy mindig, mindenben számíthatunk rá, képzeljétek el, hogy hetvenhat éves, süt, főz, ellátja a saját háztartását, a párját és emellett még ápol egy idős "barátnőt", aki fekvő beteg. Minden héten meglátogat bennünket, hogy lássa rendben mennek a dolgok, mert neki több ideje van, mint nekünk, mondja Ő!
A következő részben az Öcsém életéből emelnék ki nektek néhány momentumot, ha nem bánjátok.

A cikket írta: maresz058

előző cikk következő cikk

5 szavazat