A titkolózás rossz fele vezetett
Látogatók száma: 181
Nem mindig az a valósság amit hiszünk vagy szeretnénk hinni.
Testvérem 30. születésnapja megünneplése alkalmából szervezett egy kisebb összejövetelt. Ott volt minden barátja. Többek közt olyanok is akikkel iskolába járt együtt és én mindig úgy néztem a nagy tesóm barátaira hogy -huuuu micsoda pasi. Ha még nem is volt igazán vonzó anno tini lány fejjel a nagy, erős testvérem haverjait igen is vonzónak tartottam. Idővel ez természetesen elmúlt és mint barátokra tekintettem rájuk. Egy srác viszont a mai napig is nagyon szimpatikus.
Visszatérve a szülinapi buliba, persze ez a srác is ott volt, legyen a neve Gábor.
Iszogattunk, jól éreztük magunkat, kicsit többet is ittunk a kelleténél. Hajnalban elmentünk kajcsizni, a többség gyalog a párom meg biciklivel. Megettük a kajánkat és mindenki szépen lassan szétszéledt, már csak mi hárman maradtunk: a párom Gábor és én. Gáborral ketten gyalog voltunk a párom biciklivel mivel én később mentem a buliba és hívtam egy taxit. A párom úgy döntött, hogy Ő elindul haza, elég ittas is volt így nem is vártam el tőle, hogy velem maradjon, meg úgy volt, hogy én elmegyek a taxiig ami már csak 2 sarokra volt. Gábor elkísért a taxiig, de csodák csodájára vasárnap hajnalban 1 db taxi sem volt. Vártunk egy darabig kértem telefonon az állomásra egy autót, de hiába vártuk, így elindultunk haza gyalog, a srác úgy döntött hazakísér. Rendes volt tőle, én majd elolvadtam, hogy az a srác aki mindig is tetszett nekem, most hazakísér. De persze volt egy kisebb lelkiismeretfurdalásosom, hogy mindez a férjem háta mögött történik. Jó fél óra volt hazáig az út és addig beszélgettünk meg flörtölgettünk. Teljesen egyértelmű volt számomra, hogy valamit akar tőlem.
Másnap elkezdtek jönni az sms-ek, de igazán semmi olyan nem volt benne ami arra utalt volna, hogy akar tőlem valamit. Pár nap múlva viszont jött egy olyan sms, hogy találkozni szeretne, nem tudtam mit tegyek, így időhúzásként mondtam neki, hogy meg vagyok fázva, majd jövőhéten. Persze a telefonom mindig eldugtam, magamnál tartottam vagy ha a töltőn volt kikapcsoltam. Nem tudom miért, de vonzott az egész helyzet és a srác is.
A lelkiismeret furdalás nagyobb volt így úgy döntöttem, hogy nem találkozunk. Minden sms-t kitöröltem egyből akkor mikor elolvastam. Egy olyan sms viszont elkerülte a figyelem amelyik arra utalt, hogy "randizni szeretne" Én nyugodtan letettem a telefonom a férjem meg belenézett. Nem szokott ilyet csinálni de most valahogy érezte, hogy nincs valami rendben. Persze lebuktam. Sírtam, hogy én nem akarom elveszíteni, és hogy nagyon szeretem, meg nem is tudom, hogy igazán miért írt nekem a Gábor mert én igazán arra utaló jelet, hogy valamit akarok tőle nem adtam neki. Lehiggadtunk és úgy döntöttünk, elfelejtjük az egészet és nem szól a párom Gábor feleségének sem. 2 Nap múlva csörög a telefonom, Gábor hív. Sosem hívott mindig csak írt. Nem tudom, hogy mi van. Kérdezte tőlem tök nyíltan, hogy beülünk egy kávéra valahová. Én nagyon kiakadtam, mondtam is, hogy: "neeeem, dehogy!! A férjem megtudta az egészet" erre Ő -Mit tudott meg?? Én nem akarok tőled semmi olyant, csupán csak úgy éreztem, hogy jól el tudtunk beszélgetni és összejárhatnánk családostól sűrűbben.
Ő azt hitte, hogy az én párom tud arról, hogy néha ír egy sms-t.
Nagyon cikinek éreztem a helyzetet. Nem tudtam mit mondani, egyszerűen csak elköszöntem és letettem a telefont. Azóta voltunk együtt pár buliban de köszönésen kívül nem volt semmi több. Pedig úgy lehet, tényleg egy igazán jó barátság alakulhatott volna ki.
Azóta nem titkolózom a férjem élőt és a telefonom sem kell eldugni. Extra ciki volt és még a mai napig is vörös arccal vonulok el Gábor mellett ha valahol összetalálkozunk.
A cikket írta: K. Anna
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend